Konferencia
Az Oktatási Minisztérium az Európai Unió "Oktatás és képzés 2010" munkaprogramjának szerepe a hazai oktatáspolitikában címmel konferenciát rendezett november 8-án
amelynek keretében az OM felsővezetői bemutatták a tárca stratégiáit és elmondták, hogy a stratégiák miképpen segítik az európai uniós oktatási munkaprogram gyakorlati megvalósítását és milyen változások várhatók az oktatási és képzési szektorban.
A konferencia szervezője a Tempus Közalapítvány.
Az idei év legsokrétűbb oktatási konferenciájának közel háromszáz résztvevője (pedagógusok, oktatási-képzési intézmények vezetői, szakmai szervezetek képviselői) tájékoztatást kapott a munkaprogram megvalósításának jelenlegi állásáról, az előttünk álló feladatokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy ők hogyan kapcsolódhatnak be, milyen szerepet vállalhatnak a folyamatban.
Arató Gergely, az OM politikai államtitkára megnyitó beszédében elmondta: a XXI. századra világossá vált, hogy az oktatás alapvető versenyképességi kérdés. Ha akár nemzeti, akár uniós szinten meg akarunk felelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket az újfajta gazdaság, az újfajta tudás alapú társadalom támaszt velünk szemben, erre csak úgy van esély, ha többet ruházunk be az emberi erőforrásba, úgy, hogy ez hatékonyan érvényesüljön a gazdaság számára is. Ebben a tekintetben az EU céljai megegyeznek Magyarország nemzeti céljaival.
Az "Oktatás és képzés 2010" munkaprogram ugyan uniós keretben jelenik meg, de Magyarország számára jelent többletlehetőséget. Ezért fontos, hogy az oktatás kérdéseiről folytatott összeurópai dialógus a saját határokon belül is folytatódjon, egy igazságosabb, hatékonyabb, versenyképesebb, esélyteremtő oktatási rendszer létrehozása érdekében.
Sipos János közoktatási helyettes államtitkár a 2010-ig megvalósítandó feladatokkal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az EU célja az, hogy a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudás alapú térségévé váljon. Ennek eléréséhez Magyarországon még nagyon sok a teendő, például az alacsony szintű alapkészséggel rendelkezők számát kell csökkentenünk. Nagy előrelépéseket tett a minisztérium idén az infrastrukturális fejlesztések terén: a megszokott támogatások mellett 10 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre a "Beruházások a XXI. századba" hitelkonstrukció keretében, közel 7 milliárdot az "Információs technológia az általános iskolákban" program keretében, óvodák, iskolák felújítására pedig 12 milliárdot költöttek a Regionális Operatív Programban.
A következő évek változásai között Sipos János a követelmények módosulását emelte ki, és ezzel kapcsolatban felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy csak úgy tudnak sikeresek lenni az iskolában, illetve tanítványaik az életben, ha a pedagógusok mernek kihagyni az egyre bővülő tananyagból.
Szitás József, az OM felsőoktatási területének képviselője előadásában arról beszélt, hogy a felsőoktatásnak alapvető szerepe van a foglalkoztatási szerkezet kialakulásában, ezért a gazdasági kihívások felől érdemes közelíteni a felsőoktatás felé. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás finanszírozásának csökkentésére semmiképpen nem kell számítani, de szerkezeti átalakításra szükség van Magyarországon. Jelenleg több mint 400 szak létezik, és a felsőoktatás működésére a "csőképzés" jellemző. 2010-re kiépül az új többciklusú képzési rendszer, amelyben egymásra építhető szakokat, sokféleképpen hasznosítható tudást, gazdaságos, átjárható képzési rendszert valósítanak meg.
Jakab János szakképzési helyettes államtitkár szerint nálunk megvannak az uniós munkaprogram végrehajtásához szükséges alapok, van mire építeni a szakképzés területén, de a fő kérdés az, hogy a képzések valóban a munkaerőpiac igényeit elégítik-e ki. A következő években ezért a gyakorlatorientált képzések kerülnek előtérbe. 2013-ig olyan térségi integrált szakképző központok jönnek létre, amelyek koncentrált feladatellátást tesznek lehetővé: a fiatalok képzése mellett bekapcsolódnak a felnőttképzésbe is, hiszen az alacsony foglalkoztatottság leküzdésében, a foglalkoztatottság növelésében a felnőttek képzése fontos szerepet játszik. Kiemelt szerepet kap az oktatás, képzés során megszerzett kompetenciák kölcsönös elismerése az Európai Unión belül. A mobilitást segítik például azok a dokumentumok, amelyek alkalmazása Magyarországon is lehetővé vált. Ezek közé tartozik például az európai formátumú önéletrajz vagy a bizonyítvány kiegészítő. Ez utóbbi a külföldi munkavállaláskor nyújthat segítséget azáltal, hogy - egységes, közösen kialakított szerkezetben - részletesen leírja az oktatás, képzés során megszerzett kompetenciákat. 2004. október 1-jétől hazánkban is lehetőség nyílt az "Europass szakképzés" dokumentum ingyenes igénylésére, amely a külföldön végzett szakmai gyakorlat igazolására szolgáló "útlevél". Ennek a dokumentumnak is a külföldi munkavállalás során van jelentősége azáltal, hogy több nyelven tanúskodik a külföldön megszerzett szakmai tapasztalatokról, kompetenciákról.
Miltényi Gábor, az OM informatikai osztályának vezetője előadásában leszögezte, hogy a Digitális Tudásbázissal nem a tankönyveket, vagy a pedagógusokat kívánják helyettesíteni. Céljuk, hogy olyan eszközt adhassanak az iskolák kezébe, amellyel hatékonyabban tudják az oktatás-tanulás folyamatát végigvinni, és ezáltal az oktatás szereplői nagyobb versenyképességgel tudjanak kilépni a munkerőpiacra. A kormány jövőre informatikai normatíva bevezetését tervezi, amellyel biztosítaná, hogy rendszeres informatikai forrás álljon az iskolák rendelkezésére. Az infrastrukturális fejlesztéseken és a digitális tartalomszolgáltatáson túl pedig legfőbb feladatuknak a pedagógusok informatikai képzését tekintik.
Bernáthné Mohácsi Viktória miniszteri biztos elmondta, hogy az Európa Parlamentben képviselőként az lesz a célja, hogy a magyarországi romák integrációját elősegítő oktatáspolitikát példaként vigye az európai színtérre. Ezzel szeretné biztosítani, hogy ne rekesszék ki a romákat az oktatáshoz való egyenlő hozzáférésből, és megszűnjenek a roma gyerekeket elkülönítő osztályok/iskolák.
A szegregáció felszámolása érdekében 2003. szeptemberében Magyarországon bevezették az integrációs normatívát, amely a roma és nem roma gyerekek együttnevelését tartja szem előtt, és azokat az iskolákat támogatja, akik vállalják, hogy felszámolják roma többségű, vagy homogén roma osztályaikat. Fontos, hogy az oktatás színvonala azonos legyen roma és nem roma gyermekek esetében - szemben a korábbi felzárkóztató oktatással, ami gyakorta az alacsonyabb színvonalú tanítást jelentette.
Az előadások anyagai megtalálhatók a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu), és az Oktatási Minisztérium gondozásában a közeljövőben tanulmánykötetben is megjelennek a konferencián elhangzott előadások.
(forrás:www.edupress.hu)
A konferencia szervezője a Tempus Közalapítvány.
Az idei év legsokrétűbb oktatási konferenciájának közel háromszáz résztvevője (pedagógusok, oktatási-képzési intézmények vezetői, szakmai szervezetek képviselői) tájékoztatást kapott a munkaprogram megvalósításának jelenlegi állásáról, az előttünk álló feladatokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy ők hogyan kapcsolódhatnak be, milyen szerepet vállalhatnak a folyamatban.
Arató Gergely, az OM politikai államtitkára megnyitó beszédében elmondta: a XXI. századra világossá vált, hogy az oktatás alapvető versenyképességi kérdés. Ha akár nemzeti, akár uniós szinten meg akarunk felelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket az újfajta gazdaság, az újfajta tudás alapú társadalom támaszt velünk szemben, erre csak úgy van esély, ha többet ruházunk be az emberi erőforrásba, úgy, hogy ez hatékonyan érvényesüljön a gazdaság számára is. Ebben a tekintetben az EU céljai megegyeznek Magyarország nemzeti céljaival.
Az "Oktatás és képzés 2010" munkaprogram ugyan uniós keretben jelenik meg, de Magyarország számára jelent többletlehetőséget. Ezért fontos, hogy az oktatás kérdéseiről folytatott összeurópai dialógus a saját határokon belül is folytatódjon, egy igazságosabb, hatékonyabb, versenyképesebb, esélyteremtő oktatási rendszer létrehozása érdekében.
Sipos János közoktatási helyettes államtitkár a 2010-ig megvalósítandó feladatokkal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az EU célja az, hogy a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudás alapú térségévé váljon. Ennek eléréséhez Magyarországon még nagyon sok a teendő, például az alacsony szintű alapkészséggel rendelkezők számát kell csökkentenünk. Nagy előrelépéseket tett a minisztérium idén az infrastrukturális fejlesztések terén: a megszokott támogatások mellett 10 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre a "Beruházások a XXI. századba" hitelkonstrukció keretében, közel 7 milliárdot az "Információs technológia az általános iskolákban" program keretében, óvodák, iskolák felújítására pedig 12 milliárdot költöttek a Regionális Operatív Programban.
A következő évek változásai között Sipos János a követelmények módosulását emelte ki, és ezzel kapcsolatban felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy csak úgy tudnak sikeresek lenni az iskolában, illetve tanítványaik az életben, ha a pedagógusok mernek kihagyni az egyre bővülő tananyagból.
Szitás József, az OM felsőoktatási területének képviselője előadásában arról beszélt, hogy a felsőoktatásnak alapvető szerepe van a foglalkoztatási szerkezet kialakulásában, ezért a gazdasági kihívások felől érdemes közelíteni a felsőoktatás felé. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás finanszírozásának csökkentésére semmiképpen nem kell számítani, de szerkezeti átalakításra szükség van Magyarországon. Jelenleg több mint 400 szak létezik, és a felsőoktatás működésére a "csőképzés" jellemző. 2010-re kiépül az új többciklusú képzési rendszer, amelyben egymásra építhető szakokat, sokféleképpen hasznosítható tudást, gazdaságos, átjárható képzési rendszert valósítanak meg.
Jakab János szakképzési helyettes államtitkár szerint nálunk megvannak az uniós munkaprogram végrehajtásához szükséges alapok, van mire építeni a szakképzés területén, de a fő kérdés az, hogy a képzések valóban a munkaerőpiac igényeit elégítik-e ki. A következő években ezért a gyakorlatorientált képzések kerülnek előtérbe. 2013-ig olyan térségi integrált szakképző központok jönnek létre, amelyek koncentrált feladatellátást tesznek lehetővé: a fiatalok képzése mellett bekapcsolódnak a felnőttképzésbe is, hiszen az alacsony foglalkoztatottság leküzdésében, a foglalkoztatottság növelésében a felnőttek képzése fontos szerepet játszik. Kiemelt szerepet kap az oktatás, képzés során megszerzett kompetenciák kölcsönös elismerése az Európai Unión belül. A mobilitást segítik például azok a dokumentumok, amelyek alkalmazása Magyarországon is lehetővé vált. Ezek közé tartozik például az európai formátumú önéletrajz vagy a bizonyítvány kiegészítő. Ez utóbbi a külföldi munkavállaláskor nyújthat segítséget azáltal, hogy - egységes, közösen kialakított szerkezetben - részletesen leírja az oktatás, képzés során megszerzett kompetenciákat. 2004. október 1-jétől hazánkban is lehetőség nyílt az "Europass szakképzés" dokumentum ingyenes igénylésére, amely a külföldön végzett szakmai gyakorlat igazolására szolgáló "útlevél". Ennek a dokumentumnak is a külföldi munkavállalás során van jelentősége azáltal, hogy több nyelven tanúskodik a külföldön megszerzett szakmai tapasztalatokról, kompetenciákról.
Miltényi Gábor, az OM informatikai osztályának vezetője előadásában leszögezte, hogy a Digitális Tudásbázissal nem a tankönyveket, vagy a pedagógusokat kívánják helyettesíteni. Céljuk, hogy olyan eszközt adhassanak az iskolák kezébe, amellyel hatékonyabban tudják az oktatás-tanulás folyamatát végigvinni, és ezáltal az oktatás szereplői nagyobb versenyképességgel tudjanak kilépni a munkerőpiacra. A kormány jövőre informatikai normatíva bevezetését tervezi, amellyel biztosítaná, hogy rendszeres informatikai forrás álljon az iskolák rendelkezésére. Az infrastrukturális fejlesztéseken és a digitális tartalomszolgáltatáson túl pedig legfőbb feladatuknak a pedagógusok informatikai képzését tekintik.
Bernáthné Mohácsi Viktória miniszteri biztos elmondta, hogy az Európa Parlamentben képviselőként az lesz a célja, hogy a magyarországi romák integrációját elősegítő oktatáspolitikát példaként vigye az európai színtérre. Ezzel szeretné biztosítani, hogy ne rekesszék ki a romákat az oktatáshoz való egyenlő hozzáférésből, és megszűnjenek a roma gyerekeket elkülönítő osztályok/iskolák.
A szegregáció felszámolása érdekében 2003. szeptemberében Magyarországon bevezették az integrációs normatívát, amely a roma és nem roma gyerekek együttnevelését tartja szem előtt, és azokat az iskolákat támogatja, akik vállalják, hogy felszámolják roma többségű, vagy homogén roma osztályaikat. Fontos, hogy az oktatás színvonala azonos legyen roma és nem roma gyermekek esetében - szemben a korábbi felzárkóztató oktatással, ami gyakorta az alacsonyabb színvonalú tanítást jelentette.
Az előadások anyagai megtalálhatók a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu), és az Oktatási Minisztérium gondozásában a közeljövőben tanulmánykötetben is megjelennek a konferencián elhangzott előadások.
(forrás:www.edupress.hu)
