Békés megye hírek

Petőfi Sándor Mezőberényben

Petőfi Sándor Mezőberényben

Petőfi Sándor többször megfordult Békés megyében, ugyanis unokatestvére és barátja, Orlai Petrich Soma, aki később festőművész lett, Mezőberényben lakott.

 

Először 19 évesen jött el Mezőberénybe a tanév befejeztével Pápáról, ahol gimnáziumba járt Orlai Petrich Somával együtt. Mindketten Komáromba utaztak, hogy Jókai Mórral találkozzanak, aki szintén a pápai gimnázium diákja volt. Petőfi unokatestvérével Dunavecsén élő szüleit is meglátogatta. Ezután visszatértek Mezőberénybe, ahol Petőfi egy hónapot vendégeskedett. Mindketten felléptek Gaál József A peleskei nótárius című darabjában. Az előadás bevételének egy részét a városnak adták, így részük volt abban, hogy a Németvégen lerakták a városias kultúra első hírnökét, a pallót, amin könnyebb volt a sártengeren közlekedni. Ekkor két verset írt, egyikben elhunyt barátjáról emlékezett meg, a másik egy népies műdal.

Petőfi nem folytatta tanulmányait Pápán, hanem vándorszínésznek állt. Egy év múlva szeptemberben rövid időre ismét meglátogatta unokatestvérét Mezőberényben. Bonyhai Benjámin megyei tisztviselő és költő elhozta őt és Orlait Gyulára, ahol megnézték a várat.

Orlai Petrich Soma (1822–1880)

Orlai Petrich Soma (1822–1880)

Petőfi 1844-ben Pesten írt költeményei, Hejh, Büngözsdi Bandi, A csaplárné a betyárt szerette mezőberényi ihletésűek lehetnek. A Mezőberényhez közeli puszták Büngözsd és Kereki hírhedt volt betyárjairól.

1849 júliusában Petőfi feleségével és kisfiával Bem seregéhez igyekezett, utazása során Mezőberényben szállt meg, itt írta a Szörnyű idő című utolsó versét.

 

SZÖRNYű IDŐ...

Szörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyüség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkból vérezünk,
Hogy is ne? villog ellenünk
A fél világnak kardja.

És ott elől a háború
Csak a kisebb baj; szomorúbb,
Mi hátul áll,
A
döghalál.
Be kijutott a részed
Isten csapásiból, o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.

Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?

(Mezőberény, 1849. július 6–17.)

 

Petőfi felesége, Szendrey Júlia a költőnél is hosszabb időt töltött Mezőberényben: nyolc-tíz éves korában az itteni nevelőintézetbe járt, amikor az édesapját a Békés megyei alispán nemességének igazolására perbe szólította.

Petőfi felesége, Szendrey Júlia a költőnél is hosszabb időt töltött Mezőberényben: nyolc-tíz éves korában az itteni nevelőintézetbe járt

Ebben az épületben tanult Szendrey Júlia

Petőfinek Orlai Petrich Somán kívül Salkovits Péter és Mihály nagybátyjai is Mezőberényből származtak. Mihályhoz szomorú emlékek kötik a Petrovics családot, ugyanis Petőfi édesapja 5000 Ft-ot adott kölcsön neki, aki azt nem fizette vissza. Petőfi édesapján viszont behajtották adósságát, ami a család elszegényedéséhez vezetett.

 

Forrás: Gombkötő Erzsébet (Békés Megyei Levéltár)