Mozaikok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéből

A források tanúsága szerint először a szarvasiak értesültek a hírekről. Március 17-ről 18-ra virradóra érkezett meg a városba a Pestről Aradra menő gyorskocsi. Az utasok és a kocsi kísérője „elhíresztelték, hogy Pest városa összes közönsége egy petíciót nyújtott be az ország gyűlésének... egyszersmind tömérdek nyomtatott példányokat is hoztak le". A híreket a szarvasi főszolgabíró már 18-án továbbította Gyulára. Nagyjából ezzel egy időben érkezett meg a Pesti Hírlap március 17-i száma, amely a március 15-i eseményekről részletesen beszámolt. Az első hírek jobb helyre nem is érkezhettek volna: Szarvason működött ekkor a megye egyetlen gimnáziuma, neves tanárokkal, sok diákkal. Az iskola olyan szellemi központ volt, amely a későbbiekben is az események aktív formálója, interpretálója maradt. Élénken reagált Szarvas lakossága is, a jelentést író főszolgabíró a következőképpen fogalmazott: „ a szarvasi különben is könnyen izgatható nép".

Báró Wenckheim Béla, Békés megye főispánja, későbbi belügyminiszter

A megye székhelyén, Gyulán is azonnal reagáltak. Az 1840-es években kiformálódott egy olyan, helyi politizáló réteg, amely jól ismerte azt, hogy mi zajlik az országos politika színpadán, és készen állott a változásokban való részvételre. A megye központjában egy héttel a pesti események után, március 22-én került sor a pestihez hasonló nagy tömegrendezvényre, amelyen alispán és közpolgár nagy érzelmi intenzitással átélhette a forradalom győzelmét. Megnyitották a vármegyeház korábban zárt udvarát. A nagy teret a sokaság meg is töltötte. Itt is elhangzott a Nemzeti dal, és egyebek mellett egy köznyilatkozatot is elfogadtak. Így kezdődött:  „Mi Békés vármegye 100 000 főnyi összes megyei népességünk nevében és képében, mai napon először egybesereglett rendkívüli népközgyűlésre, - buzgó fohásszal és osztatlan hálával járulunk, minden előtt az igazságos Isten mérhetetlen kegyelméhez, mely nekünk e nagy napot, az üdvözítő alkotmányosság és közszabadság örömnapját megérni ... megengedé..."

Szombathelyi Antal, Békés vármegye alispánja, Kossuth kormánybiztosa

A forradalom és a szabadságharc idején megváltozott az információ szerepe és jelentősége. Gyorsan kellett tájékozódni, és az információt olyan emberekhez - a volt jobbágyokhoz - is el kellett vinni, akikhez korábban nemigen jutottak el a gyors hírforrások. Néplapok jöttek létre, Békésben a legnépszerűbb Táncsics Munkások Újsága lett, amelyeket az árendás kocsmákban rendszeresen felolvastak. Emellett a ponyvafüzetek tudósítottak az eseményekről. A szarvasi Réthy-nyomda több ilyet is kiadott. A leghíresebbek ponyvák egyike Sárosy Gyula Aranytrombitája volt. A korabeli hang felidézésére álljon itt az a rész, amely az új miniszterelnököt, Batthyány Lajost bemutatja:

„Battyányi Lajos lett miniszterelnökké

Mert a szabadságot pártolta örökké,

Helyén vagyon nála a szív mint az elme,

Tetteit vezeti a haza szerelme.

A népért áldozni ő semmit nem átall,

Pedig sokat veszt az új szabadság által.

Ő a jobb érzésű nagy uraknak feje

Dukál hát neki a kormány első helye."

Kossuth bankó

Forrás: Erdész Ádám igazgató (Békés Megyei Levéltár)

Feltöltő: Geist Tamás

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Mozaikok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéből-Békés megye, történelem

Békés megye online: bekesmegye.com