KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - óévi számadás

Az év végéhez szinte hozzátartozik a számadás, hiszen végiggondoljuk, hogy mi minden történt, értékeljük az elmúló esztendőt. Emlékezésünket három kérdés segíti:

- Miért adjunk hálát?
- Miben tartsunk bűnbánatot?
- Miért könyörögjünk?

Az első feladatunk tehát a hálaadás. Sokan talán nehezen értik, miért is kellene nekik hálát adni, főleg ha a 2012-es évben sok rossz történt. Betegség, gyász, munkanélküliség, anyagi gondok, lelki terhek nehezedtek sokak vállára. Hálát adni? Kinek? Miért? Igen, próbatételek elhordozása mellett is van miért hálát adni gondviselő Istenünknek.
A mi családunkban sem volt könnyű ez az év, súlyos betegséggel kellett szembesülnünk, mégis van okunk a hálaadásra, mert Isten adott erőt a mérhetetlen testi-lelki teher elviseléséhez, Ő tartott meg bennünket, Vele küzdhettük végig a legnehezebb időszakot is. Megtapasztaltuk erejét, segítő szeretetét. Dicsőség ezért nagy Nevének! Igaz a Szentírás szava: „Csak az Úrnak nagy kegyelme, hogy még nincs végünk, mert nem fogyatkozott el irgalmassága: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! /Jeremiás Siralmai 3,22-23/ Egy másik fordítás szerint: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk..." Tehát örömben és bánatban is van létjogosultsága a hálaadásnak, és ezt meg is tudjuk tenni, ha őszintén elcsendesedünk Gondviselő Istenünk előtt. Minden jó dolog az Ő ajándéka, minden rossz dologban Ő volt velünk.
A második feladat a bűnbánattartás. A hálaadás mellett ez is komoly kihívást jelent a ma emberének. Én? Bűnös? Nem ártottam senkinek! Tudjuk azonban, hogy gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással naponta vétkezünk Isten ellen és embertársaink ellen. Bizonyára nem öltünk, de gyilkos indulatok tudnak bennünk felszabadulni, akár már a tekintetünkkel is ölni tudunk. Bizonyára nem loptunk, de hányszor meglopjuk egymás idejét, hányszor visszaélünk a másik jóságával. A bűn tehát nem erkölcsi, hanem hitbeli kategória. Van mit megvallani Istennek, aki Jézus Krisztus érdeméért megbocsátja bűneinket, ha őszinte bűnbánatot tartunk és elhagyjuk a bűnt. „Jézusnak, az Isten Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." /1. János 1,7/
A harmadik feladat a könyörgés. Talán ez megy a legjobban, gyakran ez tölti ki az imádságainkat, és háttérbe szorul, vagy ki is marad belőle a dicsőítés, a hálaadás és a bűnbánattartás. Egyikről se feledkezzünk el! Kérni is lehet, sőt kell, és nemcsak magamért, hanem másokért is érdemes könyörögnöm. Maga Jézus így biztat bennünket: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek." /Máté 7,7/
Az óesztendő utolsó napjaiban legyen Istentől áldott, őszinte számadásunk, Vele zárt óévünk és Vele kezdett újévünk!

Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész