A kenyérünnep Orosháza védjegyévé válik
A legnagyobb nyári ünnep augusztus 20-a, amely a rendszerváltás után visszanyerte régi tartalmát. Orosháza az idén nagyszabású programokkal várja polgárait és az ide látogatókat.
- Mit jelent ma az orosháziaknak az államalapítás és Szent István ünnepe? - kérdeztük Németh Béla polgármestert.
- Most, hogy jómagam is az ünnepre készülök, engedje meg, hogy Jókai Annától idézzek, aki zseniálisan fogalmazott: „Szent István király azt a fundamentumot adta meg, amire azóta is építkezünk. Ostoba dolog lenne lebecsülni azt, aminek hiányában nem volna mire egyre bonyolultabb jelenkori emeleteinket fölhordani. Szakszerűtlen az a mester, aki csak a tetőt tervezi, az alapot pedig hagyja ebek harmincadjára". Mit lehet hozzátenni mindehhez? A mi életünk, a mi évszázadunk is csak egy emelet városunk, a nemzet, Európa és a világ épületében. S ha azt szeretnénk, hogy álljon a ház, gondosan kell építenünk, jól kell csinálnunk a dolgunkat. Figyelnünk kell az egész házra! De figyelnünk kell egymásra is, hiszen e ház építéséhez mindenkire szükség van, olyanra, aki tervezni tud és olyanra, akinek jól áll a kezében a vakolókanál, olyanra, aki látja az alapokat és olyanra, aki látja az elkövetkező két emeletet. Mindeközben, ahogyan széles e hazában is, vannak néhányan, akik építeni nem, csak lakni szeretnének.
- Az új kenyér ünnepe a mindennapi betevő jelentőségére emlékeztet. Milyen kenyérre van lehetőségük, milyet tervezhetnek az orosháziak a jelen gazdasági helyzetben?
- Nemzeti, állami ünnepünk idején sem szabad megfeledkeznünk azokról, akiknek az asztalára önhibájukon kívül csak nagyon nehezen kerül fel a mindennapi betevő, a kenyér. Ahogyan az állampolgárok, úgy a város is szerényebben tervez, él, működik és remél. Ez a válság nemcsak gazdasági, hanem politikai, erkölcsi, morális is. Vajon államalapító királyunkat magasabb cél egyáltalán nem, csak a számára előnyös üzlet reménye, lehetősége vezette, hogy megszerezze a hatalmat? Szent Istvánt hite és meggyőződése vezette, amikor alig húszévesen a trónra ült és hozzálátott nagy művéhez. Árpád vezér leszármazottjaként örökséget kapott, amelyért felelősséggel tartozott: megőrizni és gyarapítani népét, megvédeni és boldogulását segíteni. Az államalapítás és Szent István jelleme szorosan összetartozik.
A jelenlegi válságból csak hiteles, ezekhez az alapelvekhez ragaszkodó vezetőkkel lehet kikecmeregni. Nemcsak nekünk, magyaroknak.
- A VI. Európai Kenyérünnep előző öt évét hogyan értékeli?
- Az Európai Kenyérünnep Gyopárosfürdő mellett lassan a város védjegyévé válik, aminek úgy hiszem, örülnünk kell. Ilyenkor szent királyunkon túl legszebb hagyományainkat, az egykor európai hírű orosházi kenyeret, a szorgalmas magyar ember munkáját is ünnepeljük. Nyelvünkben a megélhetés, az élet szavunk egyik szinonimája, megfelelője a kenyér, így elmondhatjuk, hogy Szent István művével, a Magyar Állam megalapításával népének immár több mint ezer éve életet, megélhetést, azaz kenyeret biztosított. Az ősi hit szerint a test éhségét csillapító kenyér megszentelt dolog, az élet elsődleges forrása. Nem véletlen, hogy évszázadokon át, amikor megszegték a kenyeret, késsel keresztet rajzoltak az aljára. A kenyérben ugyanis saját munkájuk gyümölcsét és Istennek áldott adományát látták.
- Az eszmei értéken túl hoz-e a város konyhájára forintban mérhető eredményt a több ezer embert ide vonzó fesztivál?
- Sokszor, sokan mondták már előttem, hogy Orosháza kitörési lehetősége Gyopárosfürdő. Az elmúlt évek azonban azt igazolták, hiába a még oly színvonalas üdülő- és szálláshely, ez önmagában nem generál jelentős bevételt idegenforgalmunkban. Ehhez egész évben zajló gazdag programok, fesztiválok, pezsgő élet szükséges. A libamájfesztivál, a két és fél héten át tartó kulturális fesztivál, a hajómodellező Európa-bajnokság után most a VI. Európai Kenyérünnep öt napon át tartó rendezvénysorozata is ezt a célt szolgálja.
(Forrás: oroshaza.hu)
- Most, hogy jómagam is az ünnepre készülök, engedje meg, hogy Jókai Annától idézzek, aki zseniálisan fogalmazott: „Szent István király azt a fundamentumot adta meg, amire azóta is építkezünk. Ostoba dolog lenne lebecsülni azt, aminek hiányában nem volna mire egyre bonyolultabb jelenkori emeleteinket fölhordani. Szakszerűtlen az a mester, aki csak a tetőt tervezi, az alapot pedig hagyja ebek harmincadjára". Mit lehet hozzátenni mindehhez? A mi életünk, a mi évszázadunk is csak egy emelet városunk, a nemzet, Európa és a világ épületében. S ha azt szeretnénk, hogy álljon a ház, gondosan kell építenünk, jól kell csinálnunk a dolgunkat. Figyelnünk kell az egész házra! De figyelnünk kell egymásra is, hiszen e ház építéséhez mindenkire szükség van, olyanra, aki tervezni tud és olyanra, akinek jól áll a kezében a vakolókanál, olyanra, aki látja az alapokat és olyanra, aki látja az elkövetkező két emeletet. Mindeközben, ahogyan széles e hazában is, vannak néhányan, akik építeni nem, csak lakni szeretnének.
VI. Európai kenyérünnep
- Az új kenyér ünnepe a mindennapi betevő jelentőségére emlékeztet. Milyen kenyérre van lehetőségük, milyet tervezhetnek az orosháziak a jelen gazdasági helyzetben?
- Nemzeti, állami ünnepünk idején sem szabad megfeledkeznünk azokról, akiknek az asztalára önhibájukon kívül csak nagyon nehezen kerül fel a mindennapi betevő, a kenyér. Ahogyan az állampolgárok, úgy a város is szerényebben tervez, él, működik és remél. Ez a válság nemcsak gazdasági, hanem politikai, erkölcsi, morális is. Vajon államalapító királyunkat magasabb cél egyáltalán nem, csak a számára előnyös üzlet reménye, lehetősége vezette, hogy megszerezze a hatalmat? Szent Istvánt hite és meggyőződése vezette, amikor alig húszévesen a trónra ült és hozzálátott nagy művéhez. Árpád vezér leszármazottjaként örökséget kapott, amelyért felelősséggel tartozott: megőrizni és gyarapítani népét, megvédeni és boldogulását segíteni. Az államalapítás és Szent István jelleme szorosan összetartozik.
A jelenlegi válságból csak hiteles, ezekhez az alapelvekhez ragaszkodó vezetőkkel lehet kikecmeregni. Nemcsak nekünk, magyaroknak.
- A VI. Európai Kenyérünnep előző öt évét hogyan értékeli?
- Az Európai Kenyérünnep Gyopárosfürdő mellett lassan a város védjegyévé válik, aminek úgy hiszem, örülnünk kell. Ilyenkor szent királyunkon túl legszebb hagyományainkat, az egykor európai hírű orosházi kenyeret, a szorgalmas magyar ember munkáját is ünnepeljük. Nyelvünkben a megélhetés, az élet szavunk egyik szinonimája, megfelelője a kenyér, így elmondhatjuk, hogy Szent István művével, a Magyar Állam megalapításával népének immár több mint ezer éve életet, megélhetést, azaz kenyeret biztosított. Az ősi hit szerint a test éhségét csillapító kenyér megszentelt dolog, az élet elsődleges forrása. Nem véletlen, hogy évszázadokon át, amikor megszegték a kenyeret, késsel keresztet rajzoltak az aljára. A kenyérben ugyanis saját munkájuk gyümölcsét és Istennek áldott adományát látták.
- Az eszmei értéken túl hoz-e a város konyhájára forintban mérhető eredményt a több ezer embert ide vonzó fesztivál?
- Sokszor, sokan mondták már előttem, hogy Orosháza kitörési lehetősége Gyopárosfürdő. Az elmúlt évek azonban azt igazolták, hiába a még oly színvonalas üdülő- és szálláshely, ez önmagában nem generál jelentős bevételt idegenforgalmunkban. Ehhez egész évben zajló gazdag programok, fesztiválok, pezsgő élet szükséges. A libamájfesztivál, a két és fél héten át tartó kulturális fesztivál, a hajómodellező Európa-bajnokság után most a VI. Európai Kenyérünnep öt napon át tartó rendezvénysorozata is ezt a célt szolgálja.
(Forrás: oroshaza.hu)
