Kondoros- A Mesevár Csoport jelmezes farsangja a Többsincs Óvodában

A farsangi időszak Vízkereszttel (január 6.) indul és a nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig, azaz március elejéig tart. A farsang ideje húshagyókeddel végződik (az elnevezés a böjt végére utal), e napnak a német neve Fastnacht, azaz böjtelőéj. E szó bajor- osztrák közvetítéssel Vaschanc alakban került a magyar nyelvbe, ebből lett fassang, majd újabb félrehallás nyomán farsang.

A farsang a bálok, táncmulatságok időszaka már régtől fogva. Nem volt ez más itt sem, hiszen a Mesevár csoport gyerekei vidám táncolással, mókázással és sütizéssel ünnepeltek.

A farsangi ünnepkör legjellemzőbb mozzanata a jelmezes- álarcos alakoskodás. Ennek hagyománya egészen a 15. századtól kezdve élt, számos írásos emlékünk vall farsang alkalmából történő férfi- női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásról. Szamosszegen és Panyolán még ma is élő szokás, hogy legénycsoportok járják a fonókat, ahol betyárok (pusztai szegénylegények) életéből vett jeleneteket, tréfás és durva elemeket tartalmazó lakodalmas és halottas játékokat adnak elő. Ezekben sokszor szerepelnek állatalakok: a ló, a kecske, a gólya.

A téli ünnepkörben különösen fontos szerep jutott az ördögnek, akit szarvas ördögmaskarával jelenítettek meg. A maszkokhoz elsősorban kecskeszarvat használtak, érthető módon, hisz a kecskebak az ördög állata. Az egyház ezért is tartotta a farsangot az ördög művének.
Kondoros online - Többsincs Óvoda
A farsanghoz számos termékenységvarázsló ill. termésvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik. Ezek a farsangolók köszöntőiben, dramatikus játékainak egyes mozzanataiban nyilvánulnak meg, részint bizonyos előírásokban. Az előírások legtöbbje a kender növekedésével kapcsolatos, pl.: a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, vagy ugyanebből a célból a húslevesbe hosszú tésztát kell főzni. Szintén idekapcsolódik az a népszokás, hogy sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzattak.