VI. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia
A folyószabályozást megelőző ártéri gazdálkodás idején gazdag növény- és állatvilág élt az Alföldön. A vízrendezés csupán néhány földesúr érdekét képviselte, akik az így megszerzett területen gabonát termeszthettek a német piacra. A helyi lakosság tiltakozott a gátak építése ellen. A víz az életet jelenti, és a Kárpátokból lejövő vizet ma sem hasznosítjuk – tudhattuk meg az április 25-én Gyomaendrődön, a Katona József Művelődési Központban „A víz szerepe a népéletben” címmel megtartott VI. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencián. A rendezvény előtt a Körösök vízenjárói emlékére fát ültettek az Erzsébet-ligetben.
Az emlékfa ültetése közös munka volt.
Dr. Füzes Endre nyugalmazott múzeumigazgató, a konferencia elnöke megnyitójában elmondta, mivel az élet nélkülözhetetlen eleme a víz, ezért az elmúlt esztendőt az ENSZ a víz évének nyilvánította, ezek után tavaly a szervezők eldöntötték, hogy a VI. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia fő témája a víz lesz. Várfi András polgármester köszöntőjében arról szólt, mivel a belterületi holtágak a városba hozzák a vizet, ezért növelni kell a holtágak vízgyűjtő kapacitását. Mintegy 1 milliárd forintértékben elkészült a belterületi holtágak rehabilitációja öt ütemének terve, a külterületi holtágak rehabilitációja is hasonló összegbe kerül majd.
A konferencia résztvevőit Várfi András polgármester köszöntötte.
Az előadások sorát dr. Andrásfalvy Bertalan, professzor emeritus nyitotta meg. Arra hívta fel a figyelmet, az ember csak ott és akkor pusztítja a természetet, ha az emberek közötti kapcsolat is megromlik. Példának az Ormánságot hozta fel, ahol a folyószabályozás után a földesúr kis területre kényszerítette a helyi lakosokat, és ez váltotta ki a születésszabályozást, a népesség drasztikus csökkentését. Kifejtette, a kevés csapadék miatt az Alföld alapvetően nem alkalmas földművelésre, de a hiányzó víz a folyókon keresztül lejön a Kárpátokból. Régen úgy tartották: nagy víz – nagy termést hoz. A folyók szabályozása előtt az áradás megöntözte a talajt, és az nem maradt ott pangó vízként, hanem rövid időn belül a fokokon keresztül visszahúzódott az ártérre. A víz növelte a terület biológiai sokszínűségét. Jellemzőek voltak a ligetek, a gyümölcsösök, az erdők és a halastavak.
Dr. Andrásfalvy Bertalan-Együttműködés a természettel a magyar népi kultúrában-
A helybeliek nagyon jól együtt éltek a természettel, a több ütemben végrehajtott folyószabályozás csupán néhány nagybirtokosnak állott érdekében. Az első, 1770 körüli folyószabályozás célja az volt, hogy a Bácskában, Bánátban megtermelt búzát jól használható vízi utakon a hajókat lóval vontatva eljutassák Németországba. Ehhez partnernek a helyi földesurakat kellett megnyerniük, ugyanis az ő tulajdonukban voltak az árterek. A folyószabályozás után kialakult nagyüzemek monokultúrás gazdálkodása elpusztította a biológiai sokszínűséget, és ez vezetett a talajok elszikesedéshez. A magyar táj ma is pusztul. A Kárpátokból lejövő megtermékenyítő, éltető víz országunkon hasznosítás nélkül átfolyik. Magyarország a nagybirtokosok országaként pusztulásra van ítélve – fejezte be előadását dr. Andrásfalvy Bertalan.
Dr. Tóth József
-A folyók szerepe Békés megyében-
Dr. Tóth József, egyetemi tanár, rektor emeritus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozás idején szűk árteret hagytak a folyóknak. Egy-egy kiáradás után vékony iszapréteg rakódik le, ezért lassan egyre kisebbé válik az árterek vízbefogadó képessége.
Dr. Füzes Endre-Víznyerés és vízhasználat a magyar parasztságnál-
Dr. Füzes Endre nyugalmazott múzeumi főigazgató a paraszti gazdaságok víznyerési módjait vette sorra a gémes kúttól a kerekes és csigás kúton keresztül a horgas kútig. Megemlített azt is, hogy a folyók mentén több településen nem is ástak kutat, hiszen a folyó vizét itták.
Dr. Dénes Zoltán
Dr. Dénes Zoltán plébános, egyetemi tanár rámutatott arra, hogy a török uralom alatt, a lakosság elűzése után a malomárkok és a várárkok elhanyagolása miatt mocsarasodott el a terület.
Dr. Kotics József-Ártéri méhészkedés-
Dr. Kotics József egyetemi docens azt a hangsúlyozta, hogy az ártereknek a méhészkedésben is kitüntetett szerepük volt, hiszen februártól folyamatos méhlegelőt jelentett, előfordult, hogy valaki 300 kas méhet is tartott.
Dr. Bartha Elek, tanszékvezető egyetemi tanár a szentkúti búcsúktól a szentelt vízig a víz vallási kultuszban betöltött szerepét elemezte.
Dr. Ujváry Zoltán
-Esővarázslás-
Dr. Ujváry Zoltán, professzor emeritus az esővarázslás különböző módjait idézte fel. A néphit a szárazságot legtöbbször a boszorkányoknak tulajdonította. Az esőhozás érdekében például a temetőből kivett keresztet dobtak a folyóvízbe, vagy három állapotos asszony fürdött meg benne. A korabeli híradások szerint e cselekedetek meg is hozták a várva várt csapadékot.
Fórum ->> VI. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferencia
Képeslap : kepeslap.mconet.biz
Gyomaendrőd Online: gyomaendrod.mconet.biz
Gyomaendrőd linkajánló: gyomaendrodlink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
