Interjú Hetényi Attilával

Legutóbb a 2008. évben rendezett Biblia-kiállításon láthattuk-hallhattuk Hetényi Attilát Dévaványán. Azért mondom, hogy legutóbb, mert nem először járt itt; a dévaványai Baptista Gyülekezettel a kapcsolata már több évtizedes. E kiállítás megnyitóján fogalmazódott meg az igény, hogy szívesen látnánk többen a Múzeumban előadóként.

Akik már korábban hallották, azonnal felfigyeltek tudására, jó előadókészségére, s a témák jól áttekinthető értelmezésére. A Baptista Teológiai Akadémia nyugalmazott dékánjának hatalmas lexikális tudásához, nyelv- és bibliaismeret társul. Nem csoda, hogy aki egyszer hallotta, szívesen hallgatja újra. Így vagyok ezzel magam is.

 

 

 

1.      Mondjon egy érdekes történetet az életéből, amire szívesen emlékezik, vagy amit nagy jelentőségűnek tart.

Egy ilyen kérdésre az én koromban már – érthetőleg – sok emlék tolul fel. A bőséges választékból hadd emeljek ki éppen egy Dévaványával kapcsolatosat. Amikor ökumenikus jellegű alkalmon először jártam itt, azonnal feltűnt a hallgatók nagy száma. Ez önmagában is beszédes. Mégis leginkább az maradt meg bennem kellemes emlékként, hogy mennyire figyelmes, érdeklődő és értő volt ez a közönség.

2.      Hogyan képzelte az elmúlt évi Biblia-kiállításunkra szánt megnyitóját, hiszen aligha ilyen három-négy mondatos beszédekhez szokott?

Úgy gondoltam, hogy a Biblia-kiállítás egészen különleges esemény. Itt maga a Biblia beszél, méghozzá igen sokoldalúan. Ráadásul személyesen. Az érdeklődők saját igényeiknek megfelelően tölthetik az időt az egyes tárlók előtt. Elmélkedhetnek a kiemelt szövegeken; foglalkozhatnak a Biblia történetével, végiggondolva, hogy a számtalan kiadás mögött hány nemzedék mennyiféle igénye, és milyen mély lelki szomja áll. Felfigyelhetnek akár a Szentírás küllemének sokféleségére is, ami mögött éppúgy felfedezhetők gyakorlati szempontok (pl. „zsebbiblia”), mint a tisztelet és megbecsülés jelei, vagy esztétikai igényesség (díszkiadások) .

Rövidre fogva: úgy gondoltam, jobb, ha maga a Biblia beszél – még ha csupán tablók, tárlók formájában is. 

3.      Miért fontos, hogy az emberek halljanak a Bibliáról?

Hadd pontosítsam a kérdést: az lenne a fontos, hogy az emberek foglalkozzanak a Bibliával, és értsék az üzenetét. Természetesen ehhez valóban az szükséges, hogy először halljanak róla, hiszen az utóbbi – nem is rövid – időben a Biblia kétségtelenül kikerült az emberek látóteréből. Ezért sokan kizárólag azt a bizonyos „negyven évet” teszik felelőssé, pedig legalább akkora szerepe volt benne a minden értéket relativizáló nyugati civilizációnak.

Visszatérve az alapkérdésre: Azért lenne fontos hallani a Bibliáról, és értve hallani magát a Bibliát, mert éppen azokban a kérdésekben van határozott mondanivalója, amelyektől korunk irányt tévesztett embere oly sokat szenved

.

4.      Lehet-e a Bibliát, és azon belül az eredeti krisztusi tanítást kézzelfogható közelségbe hozni az emberekhez, anélkül, hogy egyfajta vallásos szlenget beszélnénk.

A kérdés sokkal összetettebb annál, mint hogy egy puszta igennel vagy nemmel felelhetnénk rá. A Biblia, és ezen belül éppen a krisztusi tanítás elsődlegesen nem vallás. Isten szeretete, segíteni kész szánalma szólal meg benne a magát mélyen bajbakevert emberiség iránt. Ennél fogva teljesen emberközeli.

 

 

Földesi Zoltán