Gondolatok a megszépült iskoláról
Dévaványa idén ünnepli újbóli várossá nyilvánításának 10. évfordulóját, és erre a számunkra jelentős évfordulóra méltóképpen emlékezett a település. Kiemelkedő eseménye volt a Szent István napi ünnepségeknek, amikor hivatalosan is átvágták a szalagot - a felújítás befejeződött, és az önkormányzati fenntartású iskola felső tagozatosai 2010. szeptember 1-jétől valóban gyönyörű, UNIÓ-s kívánalmaknak is megfelelő körülmények között tanulhatnak.”
Magam is ott voltam az átadó ünnepségen, s Pap Tibor polgármester úr – a Ványai Ambrus Általános Iskola építésének történetét felidéző – beszéde alatt és után eszembe jutottak a régi emlékek. Mennyiféle épületben tanítottunk délelőtt és délután, mennyi viszontagságot átéltünk, csakhogy – a dévaványai lakosság segítségével – elkészülhessen az új iskola. Mennyire örültünk 1989-ben a szép, új épületnek, a berendezéseknek, a felszerelésnek, az emeletekre vivő lépcsőknek, szóval mindennek, az egész új, emeletes épületnek. Éltünk, dolgoztunk az iskolában, folyt a mindennapi munka, telt az idő, s bizony, a szép, új iskola lassan megkopott, elhasználódott. Valóban ráfért a felújítás, a korszerűsítés. S csak dicsérni lehet mindazokat - a vezetőséget, a kollégákat, a tanulókat – akik vállalták az építési munkálatokkal, átalakításokkal járó nehézségeket, és igyekeztek a legtürelmesebben végezni úgy a munkájukat, hogy amellett mindenki tudása, ereje szerint dolgozhasson: haladjon a felújítás és mindennapi tanítás is fennakadás nélkül folytatódjék. Mint az átadási ünnepségen Baloghné Berényi Erzsébet igazgatónő mondta: „ … ha szivárványt akarunk látni, az esőt is meg kell élnünk … és nekünk ez az épület a szivárvány!!!”
Meglett az eredmény. Itt áll a „szivárvány”, a gyönyörű, szépen felújított, tiszta, világos iskola. A korszerűen berendezett, barátságos hangulatot árasztó épületet – az új padok, új függönyök, új ajtók, a kellemes, melegséget árasztó finom színek – otthonossá varázsolják. Derűt, nyugodtságot, biztonságot sugároznak. Jól érezheti magát itt minden iskolai dolgozó, tanár és diák egyaránt. A szép, derűs környezet kedvező hatással van lelki életünkre, tevékenységünkre, munkavégzésünkre (az iskolában a tanításra, a tanulásra). Megragadom tehát az alkalmat, hogy kérjek mindenkit: vigyázzon erre a szépen felújított iskolára, óvja értékeit, becsülje meg eszközeit, felszereléseit, hogy még sokáig „szivárványként” ragyogjon Dévaványa látványosságaként. E téren nagy a felelőssége a felnőtteknek. Szülők, pedagógusok, iskolai dolgozók példamutató módon, szeretettel, türelemmel neveljék gyermekeiket, tanulóikat környezetük védelmére, az iskola épületének, berendezéseinek megóvására.
„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba, s fényt keres, napok, holdak, csillagok vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen.”
(Vass Albert)
Ehhez – a „fényt adó” munkához – kívánok erőt, kedvet, jó egészséget, mosolyt, szeretetet szülőknek és pedagógusoknak, valamint a „fényt kereső” gyermekeknek, tanulóknak, hogy minél tovább érezhessék: szép környezetben szebbé válik életük.
Szeretettel gondolta és írta: Váradiné Ilonka néni
