Emlékezés Vass Józsira-Dévaványa

Nagyon fájdalmas évfordulóhoz érkeztünk. Már egy éve nem vagy közöttünk. Fizikai értelemben azt mondjuk - Voltál.
Ez annyiból igaz:
- nem jössz velünk szemben az utcán
- nem kerékpározol az iskolába, munkába menet
- nem látogatod a szüleidet, testvéreidet
- nem vezeted az autódat
- nem falatozod kedvenc ételeidet
- nem sietsz ki a sportpályára
- nem simogatod meg a kis unokádat
Miért?! Hiába volt a küzdelem a gyilkos kórral szemben?! Sajnos nem volt elég a türelmed, kitartásod a gyógyulni és az élni akarásod. Mi sem tudtunk a szeretetünkkel itt tartani. El kellett menned egy titokzatos világba, ahol talán már nincs szenvedés, de onnan már nincs visszatérés sem. Nélküled a mi világunk üres és szomorú. Nagyon hiányzol.
Lelki szemeink előtt gyakran megjelensz és felidézgetjük kedves emlékedet gyermekkorodtól felnőtt korodig. Éleseszű, szorgalmas, tudásra szomjazó, egészséges gyermek voltál és mindent-mindent tudni akartál. Később - ifjú korod ellenére - kiegyensúlyozott, bölcs, komolygondolkodású és nagyon tájékozott fiatalember voltál.
Talán érezted, nem lesz túl sok időd a földi életben megvalósítani terveidet, elképzeléseidet. Ezért volt olyan fontos számodra gyorsan mindent megtanulni, megtapasztalni és hamar felnőtté válni. Szeretetted a kihívásokat, amiből újabb tapasztalatokat és ismereteket gyűjthettél. Nagyon fontos volt számodra a munkád, amit legjobb tudásod szerint végeztél. Amit elértél tudásodnak hozzáértésednek köszönhetted. Ami kimaradt az életedből nem mindig saját döntéseden múlott. Talán majd egy másik világban megvalósulhat. Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy közénk irányított és e rövid életed alatt mi lehettünk a családod. Szívünkben örökké élni fogsz.
„Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél."
Szüleid, testvéreid, és családtagjaik