A Magyar Nyelv Múzeuma
A Világörökség részét képező tokaji kultúrtájon, Sátoraljaújhely tőszomszédságában, a magyar nyelvújítás központjában, nem messze Kazinczy Ferenc sírjától és emlékhelyétől 2008-ban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma.
A Világörökség részét képező tokaji kultúrtájon, Sátoraljaújhely tőszomszédságában, a magyar nyelvújítás központjában, nem messze Kazinczy Ferenc sírjától és emlékhelyétől 2008-ban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma.
A múzeum valójában az eredeti görög „muszeion”, azaz a múzsák ligete, a magyar nyelv barátainak szellemi otthona kíván lenni, ahová minden magyarul beszélőt, illetve a magyar nyelv iránt érdeklődőt szeretettel várnak. A múzeum állandó kiállítása 2009-től látható, 2008. október 18-án azonban megnyílt a magyar szó világa című kiállítás.
S miért ezen a tájon, helyen építették fel ezt a múzeumot? Mert 1806-tól itt élt és alkotott Kazinczy Ferenc irodalomszervező, költő, író, a magyar nyelvújítás vezéralakja. Érsemlyénben született 1759. október 27-én, vagyonos, birtokos családban. Vallásos szellemben nevelkedett. Korán érő, eleven eszű fiú volt, és egyre inkább a művészetek felé fordult az érdeklődése. Barátai révén bekapcsolódott a magyar jakobinus mozgalomba, amiért letartóztatták, börtönbe zárták. A 2387 börtönben töltött napról Fogságom naplója című művében emlékezett meg. A szabadulása utáni években megindította és vezette a nyelvújítás mozgalmát, ezzel szolgálta hazáját. Olyan szegény maradt, hogy - mint mondták – hat gyermekének vagyon helyett csak szép neveket tudott ajándékozni.
Most, születésének 250. évében emlékezzünk rá egyik legszebb epigrammájával és fogadjuk meg intelmeit.
Kazinczy Ferenc: A nagy titok
Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.
Váradi Andrásné
nyugdíjas tanár
