A művelődési ház ötvenéves épületének felújításával május végére végeztek a kivitelezők. Az átadás alkalmából a nemzeti színű szalagot Balog Imréné polgármester vágta át. 

- A régi művelődési ház sem esztétikáját, sem funkcióját tekintve nem felelt meg a mai elvárásoknak, sőt rontotta a faluképet. Szeretnénk megtartani a település népességét, és ezt a célunkat csak rendezett faluképpel, vonzó szolgáltatásokkal tudjuk elérni. A ház fűtése költséges volt az elavult nyílászárók miatt, ezért kicseréltük őket, és a fűtési rendszert is felújítottuk. A ház kihasználtsága szinte száztíz százalékosnak mondható, köszönhetően az itt dolgozóknak és a civil szervezeteknek - fogalmazott a polgármester a szép számban megjelent lakosok előtt. Elmondta, a 43 millió 595 ezer forintos beruházásra az önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Program keretében 2009 áprilisán 41 millió 415 ezer forint támogatást nyert el. A művelődési ház a falu rendezvényeinek kiemelt helyszíne, a legfontosabb közösségi tér a településen.

A felújított művelődési ház átadása

A művelődési ház nagytermében az „Otthonunk Békés megye"- rendezvény előtt a helyi óvodások és iskolások adtak műsort. A rendezvény megnyitójában Balog Imréné hangoztatta, kevés település mondhatja el magáról, hogy Békés megye székhelye volt, ezen kevesek közé tartozik Kamut. A mai falu helyén valaha több település állt, ezek egyikén, Nagykamuton 1469-ben megyeszékhelyi gyűlést tartottak, majd 1517-1552 között Békés vármegye székhelye volt. A polgármester szólt arról is, a megyei önkormányzat szerepe nélkülözhetetlen, ugyanis segíti a kistelepüléseket feladatuk ellátásában, az állami támogatások csökkenése miatt ez egyre nehezebbé válik.

Az itt élők ismerjék a megyét!

Dr. Mieczynszky Ernő, a Békés Megyei Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának alelnöke ünnepi beszédében a rendezvénysorozat történetét felelevenítve elmondta, 2008 tavaszán azért indították útjára a megye és a települések közötti párbeszédet, hogy a lakosok minél inkább megismerjék a megye szolgáltatásait, stratégiáját, mivel csak egymás megismerése és a közös gondolkodás és cselekvés vezethet sikerhez.

A település május 29-én látta vendégül a megyejárást

Dr. Mieczynszky Ernő szerint Kamut nem csak a múltban volt sikeres, amikor Békés vármegye székhelye volt, hanem most is az, hiszen a gazdasági válság nehéz időszakában is képes volt művelődési házát felújítani. A közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának alelnöke kifejtette, Békés megye önkormányzata 2006-ban új szemléletet alakított ki, és új szerepkört vállalt fel, eszerint a megye a feladatellátása során érdekeket képvisel és véd, értékeket őriz és fejleszt, a megye egészében gondolkodik és közszolgáltat.

A megyében élőknek tudniuk kell, hogy a megyei önkormányzat mire törekszik, milyen programokat, projekteket kíván megvalósítani, és azok hogyan szolgálják őket. Fontos, hogy megismerjék az általa nyújtott közszolgáltatásokat, az ezt biztosító korszerűsített intézménystruktúrát. A Békés Megyei Önkormányzat a megyében élő összes állampolgár érdekében cselekszik, és ehhez igényli és számít az itt élő emberek, az itt működő gazdasági és egyéb szervezetek, intézmények partnerségére.

Dr. Mieczynszky Ernő és Balog Imréné kézjegyével látta el a megye vándortérképét, és ezt a tényt az emlékkönyvben is megerősítette. Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere a következő megyejárás rendezvényére hívta meg az érdeklődőket. A háromszáz lelkes falucskába ellátogatók nyugalmat találhatnak. Az önkormányzat óvodájába, bölcsődéjébe 15 kisgyerek jár.

Miután kézjegyükkel látták el a megye vándortérképét, ezt a tényt az emlékkönyvben is megerősítették

A megye a legnagyobb foglalkoztató

Balogh Dorottya, a Békés Megyei Levéltár munkatársa a megyetörténeti kiállítás megnyitójában elmondta, hogy írásos emlékek először a 13. században említik Békés megyét. A tatárjárás előtt 15 ezer lakos élt itt. A török hódoltság után, 1715-ban alakult ki a vármegye hivatala. Kamut történetéről kifejtette, hogy a területén lévő Kis- és Nagykamut a török időkben elpusztult, és csak az 1700-as évek elején népesedett be újra. A 18. század végén a Siskovits-, majd a Wenckheim-család birtokolta. A 19. század végén a Kis- és Nagykamut előnevet elhagyták, s egyszerűen Kamutnak kezdték nevezni a falut. Szórt településhelyen csak az 1920-as évek táján alakult ki a mai tömörebb település. A község 1949-ben vált önállóvá. A katolikus templom 1997-ben épült föl, védőszentje Szent Gellért.

A községházán megtartott soron kívüli testületi ülésen Dr. Mieczynszky Ernő elmondta, a megyei önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a megyében, összesen 4700 dolgozónak ad munkát. A folyamatos állami elvonások miatt az intézményrendszert csak állandó átszervezésekkel tudták fenntartani. Ezek célja nem csak a túlélés volt, hanem a munka minőségének javítása is. A megyei önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának alelnöke szólt arról is, hogy 2008-ban a pénzügyi-gazdasági válságra adandó válaszként a megye megfogalmazta növekedésorientált gazdaságfejlesztési programját. A válságból való kilábaláshoz szükséges reformok megfogalmazása érdekében több alkalommal tartottak megyei gazdaságfejlesztési és polgármesteri fórumot. A program keretében - többek között - a megye a csatlakozó településekkel közösen szerzi be a gázt, így húsz százalékkal olcsóbban jutnak hozzá. Támogatják a pályakezdő diplomások első munkához jutását, munkatapasztalat-szerzését, illetve felsőfokú tanulmányaikat folyató fiatalok gyakornoki foglalkoztatását is. Továbbra is várják a fiatalok jelentkezését, ugyanis a rendelkezésre álló pénzkeretet még nem merítették ki.

A megújult művelődési ház színpadát is felavatták

A gyermekosztály a központi telephelyre költözhet

Dr. Kövesdi József, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház megbízott orvosigazgatója arról adott tájékoztatást, kórházuk a megye legnagyobb intézménye, és az egyetemi klinikákat nem számítva az országban a harmadik legnagyobb, a krónikus ellátás területén pedig az országban a harmadikak. Több telephelyen működnek, és ez megnöveli a működési költségeket. Különösen nagy gondot okoz, hogy Gyulán a gyermekosztály - a koraszülött osztállyal együtt - a központi telephelyüktől két és fél-három kilométerre található, és gondot okoz a koraszülöttek beszállítása, ezt a feladatot csak inkubátorral, lélegeztetővel felszerelt mentővel tudják megoldani. A gyermekosztály központi telephelyre költöztetésére megközelítően két év múlva nyílik lehetőség. Ugyanis a kórház már elnyerte a támogatást az új sebészeti tömb építésére, és ennek elkészültével a régi sebészet helyére költözhet a gyermekosztály.

A kórház összesen 43 fekvőbetegosztályt és tíz diagnosztikai egységet működtet, néhány nagyon speciális szív- és agyműtéten kívül minden beavatkozást el tudnak végezni. Ha az új sebészeti tömb elkészül, akkor szívkatéterezésre is lehetőségük nyílik, és akkor ezért a betegeknek nem kell a megyén kívülre utazniuk.

 A Pándy kórház már elnyerte a támogatást az új sebészeti tömb építésére

Az intézmény gazdasági helyzetéről megtudhattuk, hogy 2008-ban még 12 milliárdból gazdálkodhattak, tavaly már kevesebb, és az idén még kevesebb pénzből, megközelítően 10 milliárdból. Az egészségügyi pénztár ma már tevékenységüknek csak nyolcvan százalékát fizeti ki. Ugyanakkor finanszírozásuk kilencvenöt százaléka az egészségügyi pénztártól származik, és ennek 65 százaléka a 2200 dolgozó fizetésére megy el. 

Dr. Mieczynszky Ernő kiegészítésként elmondta, hogy az új patológiai tömb 600 milliós beruházását a megye saját erőből építi, ugyanis arra nincs állami támogatás, ugyanakkor patológia nélkül nem működhet a kórház. Dr. Kövesdi József ehhez hozzáfűzte, a patológia ma már nem csak a kórboncolást jelenti, ott végzik a szövettani és citológiai vizsgálatokat is, és ezek nélkülözhetetlenek a diagnosztikához.

A Körösök víz alatti világa a múzeumban 

Dr. Szatmári Imre, a megyei fenntartású Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója hangsúlyozta, intézményükben található a legnagyobb Munkácsy-gyűjtemény, ugyanis összesen 450 tárgy található tőle, ezek nagy része a festőművész használati tárgyai, ezekhez 1931-ben jutott az intézmény. Munkácsy nevét az ötvenes években vették föl: bár a festő nem Békéscsabán született, de kettőtől tizennégy éves koráig árvaként itt nevelkedett. Az épületet 1914-ben adták át, és eredetileg is múzeumnak építették, de már felújításra szorult. Erre 300 millió forint támogatást nyertek el. A felújítás után 2008-ban nyitottak ki, és a projekt eredményként öt új állandó kiállítás tekinthető meg. Így látható a természettudományi, a régészeti, a helytörténeti, a gazdaságnéprajzi és a Munkácsy relikviáit bemutató tárlat. A kiállításokon a látogatók újszerű bemutatási módokkal találkozhatnak. Például a természettudományi teremben több mint kétezer literes akváriumban tanulmányozhatják a Körösök víz alatti élővilágát. A felújításnak köszönhetően 2008-ben elnyerték „Az év múzeuma" és a „Vendégbarát múzeum" címet.

A kamuti gyerekek is bemutatták műsorukat

Dr. Szatmári Imre szólt arról is, hogy Kamut határában 137 régészeti lelőhelyet tartanak számon, régészként 1990 őszén templomhelyet tárt fel itt.

Balog Imréné arra hívta fel a figyelmet, eltérő adatok találhatók arról, mikor is volt Kamut megyeszékhely, egyes helyeken az olvasható, hogy 1517 és 1522, máshol pedig azt, hogy 1517 és 1552 között. Kérte, a szakemberek tisztázzák ezt a kérdést. Végezetül Dr. Mieczynszky Ernő ajándékként harminc jegyet nyújtott át a Békés Megyei Jókai Színház előadására.

Az Otthonunk Békés Megye kulturális programjaként a megyei Jókai Színház művészei Játsszunk együtt! címmel gyermekműsort adtak elő.  Színre léptek a színitanház növendékeik, valamint a kamuti nótaklub, végül az esti órákban a Presszó Band adott utcabált.

Volt megyeszékhelyre érkezett a megyejárás

Forrás: M.L.

Feltöltötte: G.E.

Fotó: Martin Gábor

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Volt megyeszékhelyre érkezett a megyejárás