Tragikus helyzetben vannak a kis- és közepes vállalkozások, negyedóránként egy megszűnik az országban, amíg az egyik Békés megyei külföldi tulajdonban lévő cég 500 millió forintos állami támogatásban részesült, addig a megye kisvállalkozásai egész évben összesen nem kaptak annyit. Hazai tulajdonban lévő száz főnél többet foglalkoztató új értéket előállító céget lámpával sem találunk a megyében -  hangsúlyozta Gécs László, a megyei önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, aki maga is vállalkozó.

Véleménye szerint az államnak elsősorban nem az új munkahelyek teremtését kellene támogatnia, hanem a telephelyek és a munkahelyek megőrzését. Ugyanis sokkal olcsóbb egy meglévő telephelyet felújítani, mint egy újat engedélyeztetni. Most állítólag van munkahelyek megőrzésére pályázati lehetőség, de azzal még senki sem találkozott. Az államnak támogatni kellene a kisvállalkozások marketingjét is, ugyanis ehhez se pénzük, se szakértelmük, és ez nagyban megkönnyítené a piacra jutásukat.

Gécs László szólt arról, hogy az elmúlt négy-öt évben térségünkben gazdasági konjuktúra volt, a szomszédos országok ezt kihasználták, sajnos mi nem éltünk a lehetőséggel. A mostani gazdasági válság leküzdéséhez az államnak munkaadókat kellene kedvezőbb helyzetbe hoznia. Mivel jelenleg a magyar gazdaságot a körbe tartozás jellemzi - a fővállalkozó még megkapja a pénzt, de az nagyon sokára jut el vagy el sem ér az alvállalkozóhoz - ezért a legfontosabb most az lenne, hogy kedvező kamatozású likviditási hitelhez jussanak a vállalkozások. Emellett változtatni kellene az adózáson és a jogi szabályozáson. Az adó mértékét jelentősen csökkenteni kellene, hogy annak hatását valóban megérezzék a vállalkozások, illetve átlátható és stabil jogi szabályozásra lenne szükség, mert a jelenlegi túl bonyolult, és a változások gyakorisága miatt szinte követhetetlen.

A kis- és középválalkozások lehetőségeiről beszélt Farkas Zoltán

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, hogy Békés megye gazdaságilag elmaradott megyének számit, mivel az igen erős, jó színvonalú nagy hozzáadott értékű mezőgazdaságra épülő feldolgozó iparát néhány kivételtől eltekintve teljesen felszámolták az idetelepülő multinacionális társaságok. Ennek következtében a megye több térsége hátrányos, vagy leghátrányosabb területek közé van sorolva. A még működő kis - és középvállalkozások mindent elkövetnek a fejlesztés lehetőségeiért, az életben maradásért, folyamatosan figyelik a pályázati lehetőséget, de azokon rendre nyeretlenek maradnak, jelentette ki Farkas Zoltán.

Kijelentését alátámasztva példaként említette, hogy a 33+14 leghátrányosabb térség foglalkozatás élénkítésére kiírt pályázaton Békés megyéből 7 pályázó alig több mint 30 millió forintot nyert. Elutasítottak olyan pályázót, aki megfelelő technológiával, piaci környezettel további személyek foglalkoztatását kívánta megvalósítani, olyan településen, ahol a munkaképes korúak jelentős része állás nélküli, segélyből él. Megfosztva ezzel öt család felzárkózási lehetőségét a tisztességes élethez. Áttekintve az Országos Foglalkoztatási Alap által kiírt további pályázatokat, sehol sem jobb a helyzet a Békés megyei nyertesek vonatkozásában. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a kormány által kiírt pályázatok, kizárólag pótcselekvésnek minősíthetőek, megoldásnak semmiképp. /A februárban kihirdetett nyertesekkel a mai napig nem kötöttek szerződést./ Az már ma is kirajzolódni látszik, hogy a megbukott kormány utódjaként megjelenő szakértői kormánynak nem nevezhető csoportosulás sem a kis és középvállalkozások támogatásában keresi a megoldást. A megoldás a foglalkoztatás megtartására, vagy élénkítésére a gazdasági környezet ezen területén biztosítható, csak fel kellene ismerni a benne rejlő lehetőségeket és látszat megoldások helyett kézzelfogható pályázatokat kiírni.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat