Ünnepi Gálaest az új Alkotmány tiszteletére
Húsvét hétfőn, április 25-én este hét órakor a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar az ország nyolc hivatásos együttesesével egy időben ünnepi gálaestet ad az új Alkotmány köszöntésére. Szimfonikusaink életében különös jelentőséggel bír az esemény: az országban egyedüli félhivatásos együttesként kapták a felkérést. Somogyi-Tóth Dániel művészeti vezetővel, az est karmesterével beszélgettünk.
Miért éppen Kodály Psalmus Hungaricusára esett a választás?
Azt pontosan nem tudom, hogy hogyan zajlott a mű kiválasztása, érteni viszont értem: Kodály Zoltán és egyben a magyar zenetörténet egyik, ha nem a legnagyobb erejű művét tűzték műsorra. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkárságáról hívtak fel telefonon nem egészen két hete, hogy vállalnánk-e a feladatot. Először nemet mondtam, mert irreálisan kevésnek láttam a rendelkezésre álló időt, de aztán egyeztettem a kollégáimmal, a zenekar tagjaival, és úgy döntöttünk, hogy ekkora megtiszteltetésnek nem lehet ellenállni.
Az ország egész területén mely városokban hangzik még fel a mű, s kik az előadók?
Budapesten a Müpában, Miskolcon, Debrecenben, nálunk, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Győrben, Kecskeméten és Kolozsvárott adják elő a művet rajtunk kívül kizárólag hivatásos zenekarok, olyan neves karmestek vezényletével, mint Fischer Ádám, Kesselyák Gergely, Héja Domonkos, Medveczky Ádám, hogy csak néhányat említsek.
Mi az alapvető különbség a hivatásos és félhivatásos zenekarok között?
A hivatásos együttesek sokszáz millió forintból, általában száz körüli közalkalmazotti létszámmal működnek, és a tagok a fizetésüket kizárólag a művészeti tevékenységükért kapják. Nálunk a megye legjobb zenetanárai játszanak, akik ugyan muzsikusként szerezték a diplomájukat, mégis a zene szeretéből, minimális honoráriumért adnak élményt a közönségnek.
Hogyan fogadta Ön, és hogyan fogadták a zenekari tagok azt a hírt, hogy a Békés Megyei Szimfonikus Zenekart az ország 10 legjobb zenekara között tartják számon?
Ez azért így túlzás, sem a Fesztiválzenekar, sem a Nemzeti Filharmonikusok, sem egy sor további kiváló első kategóriás zenekar nem játszik ezen az estén, viszont így is bizton állíthatjuk, hogy a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar történetének legnagyobb elismerését kapta meg ezzel a felkéréssel.
Mennyi idő állt rendelkezésre a mű megtanulására, bepróbálására?
Minimális. Kis előkészítés után két próbával és egy főpróbával lépünk fel. Mind a zenekar, mind partnerünk, a nagyhírű Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar tagjaitól rengeteg áldozatot kíván a Húsvétot kitöltő munka. Reméljük, hogy nem hiába, az eddigi próbák mindenesetre remek hangulatban teltek. Külön öröm, hogy az a Szerekován János énekli a tenor szólót, aki olyan emlékezetes alakítást nyújtott a Carmina Buranaban.
Hogyan merült fel Szokolay Dongó Balázs neve, akinek népzenei ihletésű műsorát a hangverseny második felében hallhatja majd a közönség?
Dongóval még az első Csínom Palkó produkcióban ismerkedtünk meg, és elmondhatom, hogy barátságba kerültünk. Amikor a minisztérium azzal is megbízott bennünket, hogy tegyünk javaslatot a műsor másik felére, azonnal rá, Békés megye egyik legismertebb zeneművészére gondoltam.
Milyen érzések, gondolatok fogalmazódtak meg Önben a zenekar művészeti vezetője- és karmestereként a gálahangverseny kapcsán?
Kodály Psalmus Hungaricusával kapcsolatba kerülni különös kiváltság. A tanulása közben nem győzök hálát adni, hogy ilyen feladatot kaptam. Úgy érzem, hogy itt, az Alföld közepén azok a hihetetlenül egyenes, tiszta, őszinte és roppant súlyú gondolatok, melyeket Kodály 1923-ban zenébe öntött, talán még elevenebben élnek. Ez a zenei világ, kiegészülve Dongóék elementáris muzsikálásával, remélhetőleg maradandó élményt fog adni a közönségünknek.
Forrás: Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
-szkv-
Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Ünnepi Gálaest az új Alkotmány tiszteletére
