Robi több éve a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ ápoló-gondozó részlegén él és a szociális foglalkoztatásban dolgozik.

A fiatal másik elképzelése az lenne, hogy ugyanúgy  mint az egészséges emberek  egyszer igazán "kirúgjon a hámból." Robi a reggeli műszakváltásnál úgy vágtázott végig az osztály folyosóján, mint egy trópusi hurrikán, mindent elsöpört, aminek a közelébe került. Gondoltam, egy kis segítő beszélgetéssel talán csökkenthetném nála ezt a mérhetetlen feszültséget.

Kérdésemre, hogy mi válthatta ki benne ezt a dührohamot, a következőt válaszolta:
Mártika néni miért nem élhetek én úgy, mint egy egészséges ember?

Mire gondoltál Robikám?
Mindig az a monoton munka, felkelek, elvégzem magamon a tisztálkodást, sokat segítek a társaimnak és a gondozónőmnek. Reggeli után Sanyi bá'hoz megyek a szövő műhelybe, utána jön az ebéd. Délután vagy alszom, vagy ha nem vagyok fáradt  akkor  megint Sanyi bácsinál szövöm a szőnyeget.

Akkor miért is szeretnél kirúgni a hámból? - kérdeztem rá újból. 
Szeretném megtörni ezt  a szürkeséget, szeretnék egyszer én is nagyon bután viselkedni. Én egy okos gyereknek tartom magam, de miért nem csinálhatom azt, mint a felnőttek?

Akkor gondoljunk csak  vissza az elmúlt időre, mivel is lehetne ezt a szürkeséget színesebbé tenni? Milyen szabadidős programon vettél részt, amitől egy kicsit jobb lett a hangulatod?
Orosházán voltam az "Aranymasni" Kulturális Találkozón. Az egészben az volt a szép, hogy az előadók mind sérült fiatalok voltak. Az volt a  legjobb, hogy olyan volt, mint egy színház de a mi fiataljaink voltak a színészek.

Robi álma egy adományozó segítségével teljesült. Megkapta a háromkerekű kerékpárt, amit a"C"osztályon ki is próbált.

Robi gondolata  gyorsan szárnyal, látom, máshol jár. Képzelete a Városerdei Erdei iskola körül forog. Már tudja, hogy ő is részt vehet ezen az egy hetes nyaraláson. Tudod  Robikám  a felnőtteknek is vannak problémái.
Igen? - nézett rám nagy csodálkozó szemmel.
Görbedi Katika  néni például már hónapok óta  azon törte a fejét, milyen pénzből teremti meg nektek azt a lehetőséget, hogy ebben az évben is ugyanolyan szép környezetben lehessetek, és jól érezzétek magatokat, mint tavaly nyáron. Végre összejött a pénz, de neki is voltak álmatlan éjszakái, még a szabadidejében is az foglalkoztatta. Szorzott, osztott mire mindez  sikerült, most már zökkenőmentes az út az Erdei iskola felé.
Robi arcán ekkor  kezdtem látni a boldogságot, talán egy kis kárörvendő mosolyt a szája sarkában. Lehet, hogy most kezdte átérezni, hogy a felnőttek élete sem fenékig tejfel.
Mint minden sérült fiatalnak  előbb, vagy  utóbb meg kell tanulnia, hogy  másnak, még számára "egészséges embereknek" sőt a felnőtteknek  is vannak problémái. Néha, bizony előfordul, hogy a felnőtteknél is felmegy a pumpa.  Lehet, hogy ők másképp vezetik le ezt a nagy feszültséget, nem rohannak végig a folyosón szélsebesen, nem törnek-zúznak mindent, ami a kezük ügyébe kerül.  
Tudod Robikám azért mi mégis minden nap eljövünk, segítünk rajtatok egy kicsit, szövögetünk mi is a ti lelketek szőnyegén.

Forrás: Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ
Szociális intézményegysége
Dér Márta "C"osztály

Szóljon hozzá a fórumon!: Úgy szeretnék egyszer kirúgni a hámból