A Békés Megyei Levéltár 2006 óta folyamatosan adja ki “A Békés megye 1956-ban” című forráskiadvány-sorozatot, amelyben az ’56-os forradalom megyei dokumentumait közöljük. Az utolsó, ötödik kötetet az olvasók, kutatók hamarosan a kezükbe vehetik. Az egykorú iratokból a forradalom minden fontos mozzanata rekonstruálható. Kis írásunkban a forradalom decemberi, utolsó fellobbanásának fontos eseményeit idézzük fel.

A tótkomlósi szovjet emlékmű ledöntése. A fénykép egy peranyagból került elő, mely a forráskiadványunk ötödik kötetének címlapján lesz látható.

1956 december első napjaiban a megye nagyobb városaiban erős nyugtalanság érződött. Noha november 4-e óta jelen voltak a szovjet csapatok, a forradalom idején alakult szervezetek vezetői is nagy befolyással rendelkeztek még. A Nagybudapesti Munkástanács lépéseivel párhuzamosan december elején Békésben egy második forradalmi hullám indult el, amely érintette Békéscsabát, Gyulát, Orosházát, Gyomát, Battonyát, Sarkadot, Dobozt és más helységeket is.

December 6-án, csütörtökön reggel Békéscsabán gyárak szirénái, mozdonyok sípjai adták hírül, hogy a városi munkástanács által előző nap elhatározott néma tüntetés megkezdődött. Egy óra múlva mindenfelől fegyelmezetten vonuló csoportok indultak a város központja felé. A vasútállomás felől érkezők virágokat és koszorúkat helyeztek el az elesett hősökre emlékezve a világháborús emlékmű előtt. A demonstrálókat nem riasztotta vissza az sem, hogy a Szabadság téren szovjet harckocsik álltak. A korabeli tudósító becslése szerint mintegy 30 000 ember vett részt a megmozdulásban. “A város felvonuló dolgozóinak végeláthatatlan sokasága a maga némaságában is többet mondott minden beszédnél” – olvashatjuk a Független Újság beszámolójában.

Gyulán délelőtt a tanácsháza előtt gyűlt össze 7–8000 ember. Nádházi János, a forradalmi bizottság elnöke szólt hozzájuk először. Beszédéből kiderül, hogy a részvevők többsége úgy érezte, a küzdelem még nem ért véget. “Ne engedjük meg, hogy a munkástanácsok sorait megbontsák” – e gondolattal fejezte be beszédét Nádházi János, ezt követően beszélt a parasztság, az értelmiség és az ifjúság képviselője.

A két világháború között sztrájkszervezésben edződött szociáldemokrata munkásnő, Sárdi Mártonné már kora reggel hozzálátott egy délutáni nőtüntetés megszervezéséhez. A piacon, majd különböző üzemekben, akinek csak lehetett, elmondta, hogy délután gyászruhás, feketekendő tüntetés lesz. A Kossuth térről az akkor a vár mellett lévő román kollégiumig mentek, majd visszatért a csendben vonuló, népes, feketeruhás menet. A forradalom elesett hőseinek emlékére három helyen koszorúztak, Sárdi Mártonné beszédet is mondott. – A csabai és gyulai megmozdulások hatása gyorsan tovagyűrűzött.

A Békés Megyei Levéltár által kiadott könyvek egyik nagy újdonsága éppen a decemberi, forradalom melletti tömegmozgalom bemutatása. – A forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárban megrendelhetőek.

Forrás: Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár)