A konferencia első előadója Prof. Dr. Szilárd János volt, aki azt a nehéz kérdést járta körbe, hogy honnantól is számítódik az időskor, lehet-e értelme az életnek öregkorban, amikor már hanyatlásnak indul az ember teste és szelleme egyaránt. Számos példán keresztül mutatta be az öregedéssel kapcsolatos különböző attitűdöket a gerontofíliától a gerontofóbiáig. Összegzésként azt a fontos megállapítást tette, hogy az emberiségbe kódolt 120-130 maximális életév lehetővé teszi, hogy még 90 évesen is jó éleslátással, tiszta értelemmel és jó közérzettel éljen az ember. Ez valódi biológiai lehetőség, amivel egyénileg kell élni. Az időskori élet értelmetlensége fel sem merül, amennyiben az ember öregkorában is kap feladatot, vannak sikerélményei, és ápolja kapcsolatait a családjával, környezetével. Szilárd professzor szavainak nemcsak szaktudása, de saját élete is hitelt adott, hiszen 82 évesen minőségi életet él, rendszeresen tart előadásokat, vizsgáztat diákokat.

A következő témakör a gerontológia magyarországi helyzete volt, melyről Prof. Dr. Semsei Imre tartott előadást. Bevezetőjében ismertette, hogy milyen nagymértékben változott meg a történelem során az idősekhez való hozzáállás. Míg régen az öregek a tudás és ismeret forrásai voltak a fiatalok számára, ma már a fejlett technika lehetővé teszi, hogy bárminemű információt megszerezzen a fiatalabb korosztály például az internetről. A jobb életkörülmények miatt ugyanakkor megduplázódott az átlagéletkor, és míg régen gyors lefolyású betegségekben hunytak el az idősek (pl. tüdővész), a mai időskori betegségek elhúzódóak (pl. keringési betegség, daganatos betegség), ami megnöveli a beteg idősek arányát a társadalomban. Megoldásként Semsei professzor a geriátriai oktatást nevezte meg, melyen keresztül a most fiatal korosztályt fel lehetne készíteni a minőségi időskori életre, illetve segítséget lehetne nyújtani a már idős korosztálynak helyzetük elfogadásához. Természetesen továbbra is fontos tényező az idősek gyógyítása, ápolása, a rehabilitációs és prevenciós intézkedések.
Ezután Dr. med. habil Szolnoki Zoltán ismertette nemrégiben amerikai magazinban publikált tanulmányát és vizsgálati eredményeit a vasculáris eredetű agyi fehérjeállományi károsodások genetikai és klinikai hátteréről. Nem egészségügyben dolgozók számára nehezebben érthető tudományos előadásából annyit mindenki megtudhatott, hogy a betegség kialakulásához a magas vérnyomás, az életmód (pl. dohányzás) mellet genetikai faktorok is fontos szerepet játszanak. Egyelőre ilyen jellegű genetikai vizsgálatot csak a szegedi egyetemen, a kutatások helyszínén végeznek.
Az egy órás ebédszünet után a Medvegy-Andelic házaspár előadásában két dalt hallgathattak meg a jelenlévők, majd Dr. Boga Bálint beszélt az idősotthonba költözést kísérő pszichológiai folyamatról. Kiemelte, mennyire fontos, hogy szaktudással rendelkező munkatársak vegyék körbe az időseket, és átsegítsék őket a beköltözés, beilleszkedés és hosszú távú bentlakás nehézségein, hiszen az időseknek újra meg kell fogalmazni szociális identitásukat, integrálódniuk kell egy új környezetbe úgy, hogy közben nem vonulnak apátiába, ahogy az sajnos sok esetben történik. A gondozókra pedig nem kisebb feladat vár, mint megpróbálni megteremteni az otthon élményét egy intézményben. Az idősek beilleszkedését különböző művészetterápiával is könnyítik, melyekről röviden Dr. med. Vértes László Dr. h. c. beszélt. Az 1975-ben Angliában és Lengyelországban induló kezdeményezés mára már Magyarországon is működik főként idősek otthonában, pszichiátrián, intenzív osztályokon. Léteznek zene, képzőművészeti, tánc, beszélgetés, dráma, biblio-terápiás képzések egyéni és csoportos bontásban is. Ezekkel a foglalkozásokkal próbálják a szakemberek oldani az idősekre jellemző izolációt és immobilizációt.
A könnyedebb témák után ismét súlyosabb kérdések következtek, az időskori delírium típusait és kezelési módjukat ismertette Dr. Császár Tamás. Hat esettanulmányon keresztül mutatta be a delírium hypoaktív, hyperaktív és a kevert típusú megnyilvánulásait. Az idősek kórházba kerülésekor a kiváltó okok leggyakrabban a környezetváltozás, az idegrendszerre ható gyógyszerek és az interkurrens betegségek. Az időskori delíriumra általánosan jellemző, hogy váratlanul következik be, a korábban kedves és békés idős hirtelen agresszívvé, kezelhetetlenné válik, nem lehet verbálisan megnyugtatni, szükséges a gyógyszeres kezelés. Az esettanulmányokból kitűnt, hogy 100%-os állapotjavulás érhető el a pszichiátriai és gyógyszeres kezelés alkalmazásával. Másik időskori probléma a demenciák kialakulása, melyek felosztásáról és kezelésükről Dr. Tímár Erzsébet tartott előadást. Mint ismertette, a mai napig sok Alzheimer-kórban szenvedő beteg nem jut el demencia központba, holott kezelésük mindenképpen szaktudást igényel. Sajnos ennek a betegségnek a kezelése idő és pénzigényes, de hosszú éveken keresztül minőségi életet élhetnek az idősek ezekben a központokban, ha időben bekerülnek. Általános hazánkban, hogy a család próbálja ellátni az Alzheimer-kórban szenvedő családtag gondozását, de ez a családtagok pszichés zavaraihoz vezet, gyakran esnek depresszióba, jelentkezik náluk alvászavar és egyéb panaszok, extrém esetben az is előfordult, hogy a családtag hamarabb elhalálozott, mint a kórban szenvedő idős. Ma már szakavatott orvosok és ápolók mindent elkövetnek, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő idősek kiegyensúlyozott életet élhessenek ezekben a központokban, és normális kapcsolatot legyenek képesek fenntartani családtagjaikkal.
A nap záró előadását Drágán Zsuzsanna tartotta, aki a pszichoedukáció fontosságáról beszélt a gerontopszichiátriában, mellyel stratégiát lehetne kiépíteni a betegek kezelésére. Az időskorú beteg emberek kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő kommunikáció és az idősek reakcióinak megértése. Elhangzottak olyan gyakorlati tanácsok is, hogy beszélgetés során ne váltsunk gyakran témát, egyszerre csak egy utasítást adjunk, valamint alakítsunk ki állandó és rendszeres életmódot az idős számára.
A nap végén lehetőséget kapott mindenki, hogy az elhangzott előadások anyagából tesztírással ellenőrizze megszerzett tudását. Aki ellátogatott a konferenciára, az időskor pszichikai és fizikai állapotának alaposabb megismerése után minden bizonnyal nagyobb figyelemmel és tisztelettel tekint majd az idősekre. Az illusztris előadók szaktudása, a változatos témák, és nem utolsó sorban az egész napot átitató, az idősek iránti gyengéd és megértő hozzáállás tette sikeressé és magas szintűvé ezt a konferenciát.

Prof. Dr. Semsei Imre, Dr. Zékány Zita főorvos, Dr. Vincze Gábor Ph.c. egyetemi docens, osztályvezető szakfőorvos , Prof. Dr. Szilárd János az elnöki asztalnál.

A konferencián orvosok, professzorok, egészségügyben dolgozók, illetve laikus érdeklődők hallgatták az előadásokat.

Adamik Mónika, dr. Zékány Zita osztályvezető főorvos