Magyarország nagyhatalom. Nagyhatalom a fotográfia területén. Olyan nevek és életművek teszik azzá, mint Robert Capa, André Kertész, Brassai, Martin Munkácsi, akiket szerte a világon ismernek és elismernek.

 A fotográfia egyik "óriása", Robert Capa Budapesten született 1913. október 22-én Friedmann Endre Ernő néven. Az 1930-as évektől foglalkozott fényképezéssel, először a berlini Dephot fotóügynökség munkatársaként. 1933-ban Párizsba költözött, ahol összebarátkozott André Kertésszel, Henri Cartier-Bressonnal, David Seymour-ral, és megismerkedett élete nagy szerelmével, az ugyancsak fotográfus Gerda Taroval. 1935-ben vette fel a Robert Capa nevet, 1936-1937-ben a spanyolországi polgárháborúban készült felvételei már ezen a néven jelentek meg a képes újságokban. 1939-ben emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. 1941 és 1945 között a Life magazin fotóriportereként tevékenykedett az európai hadszíntereken. A Magnum fotóügynökség egyik megalapítója. 1954 májusában, Vietnamban taposóaknára lépve vesztette életét. 

Képeinek fő témája az emberiség óriási hazárdjátéka, a háború volt, hiszen egy speciális fotós szakma, a haditudósítóé volt az övé. Ennek a félelmetes, halálos hazárdjátéknak minden szereplőjét, fontos pillanatát igyekezett megörökíteni. A vezetőket, a szónoki emelvények magasában, ahogyan a játékra buzdítanak; az állig felfegyverzett, sokszor ápolatlan férfiakat, a katonákat; s a nőket, gyermekeket, időseket és fiatalokat, akik többnyire e játék szörnyűségeinek ártatlan szenvedői. Lencsevégre kapta és elemi erővel örökítette meg, belevésve közös képi emlékezetünkbe a háborús konfliktusok örök igazságát: azt, hogy szétdúlják, megsemmisítik, és tönkre teszik az emberi élet mindennapjait, s elveszik - idő előtt - a résztvevők életét. Ugyanakkor minden rettenetes pokol közepén felmutatta képein az ugyancsak örök emberi vágyat az örömre, a szeretetre, a nyugalomra: a békére.

"A milicista halála"
A fénykép teljes címe: "Lojalista milicista a halál pillanatában, Cerro Muriano, 1936. szeptember 5."

Robert Capa Š International Center of Photography, New York.  A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. 

A félelmet ismerve, de bátran volt jelen a 20. század közepének valamennyi nagy háborújában, s küzdött az újságírók és fotóriporterek örök kínjával: "hiénaként" ott lenni és megmutatni az eseményeket, de nem részt venni, nem segíteni a menekülőnek, az elesettnek. Hivatása, amelyet a legnagyobb intenzitással művelt, örök belső morális küzdelemre késztette, s ugyanakkor kényszerítette arra, hogy megmutassa, amit igazán fontosnak tartott. Azt és úgy, ahogyan azt más nem tette, mert nem volt elég közel. "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel."- vallotta. Ő közel volt a milicista halálakor, benne volt a normandiai partraszállás első hullámának vérfürdőjében, s természetesen közel volt az indokínai háborúban, amikor rálépett a végzetes taposóaknára. Intenzív, szenvedélyes, mindent bírni akaró, (hazárd) játékos életet élt; olyan életet, amelyben kódoltan a gyermektelenség, a társasági magányosság, az otthontalanság és a sorsszerű halál is benne volt. Valószínűleg csak így lehetett egyszerre megélni és megmutatni mindazt, ami körülvette. 

A magyar kulturális kormányzat 2008-ban lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum megvásároljon 985 db Robert Capa fényképet a New Yorki-i International Center of Photography gyűjteményéből. Ez a sorozat egyrészt átfogóan reprezentálja az életművet, másrészt kiállításokon lehetővé teszi a magyar közönség számára, hogy kimagasló kvalitású képeken keresztül szerezzen vizuális élményt a 20. század kiemelkedő eseményeiről. A felvételek 4 földrész 23 országában, a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában készültek. A világhírű haditudósító a hadi cselekmények mellett híres művészekről is készített fotográfiákat: Gary Cooper, Ingrid Bergman, Alfred Hitchcock, John Steinbeck vagy Pablo Picasso portréi egy másik nézőpontból villantják fel Capa sokrétű tehetségét.
A megvásárolt képekhez az ICP ajándékul adott még 20 db, a sorozatban meglévő, de kiemelkedő fontosságúnak ítélt, ezért nagyobb méretben is előhívott fényképet, továbbá 5 db Robert Capát ábrázoló portrét, így összesen 1010 db fotográfiával gazdagodott a nemzeti gyűjtemény. 

Robert Capa - /H/arcok

A Magyar Állam tulajdonába került képekkel a közönség először a Magyar Nemzeti Múzeumban találkozhatott, majd ezt követően a Capa-gyűjtemény 2009. novembertől országjárásra indult, amely most Békéscsabát is érinti, ahol a Munkácsy Mihály Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen nagyszabású kiállítás keretén belül mutatja be a rövid életű és tragikus sorsú fotóművész háborús és portréfotóiból összeállított anyagot. A tárlatot a nagyközönség 2010. június 4-től október 3-ig tekintheti meg a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum Múzsák Termében. 

Forrás: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Richweisz Rita
Feltöltő: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagy Éva