A diákok és tanárnőjük Seller Lászlóné Gabriella a régi idők adventjéről, karácsonyáról a hagyományokról kérdezték a lakókat. Hamar megnyíltak az idősek, felelevenedtek a régmúlt ünnepei. A meglepetés öröme, amikor meglátták a feldíszített fát. A család összetartó meghittsége, a szenteste gyertyafénye jelentette nekik a csodát. Volt, aki szentmisén vagy református istentiszteleten vett részt szüleivel. Az ételek, italok mind a régi disznótoros időket hozták vissza. A kis pohárka házi szilvapálinka, a tyúkhúsleves csigatésztával, töltött káposzta, diós, mákos bejgli az evés utáni borozgatás volt a hagyományos ünnepi menü. Az ajándékozás ebben az időben még nem volt szokás, ha a gyerekek kaptak is ajándékot mind házilag készített csutka és rongybaba, rongylabda volt. A fenyőfákat házilag főzött szaloncukorral díszítették. Felelevenedtek a hosszú téli esték rokonlátogatásai. A lovas szánok, a lerben sült krumpli melengető érzése a zsebekben. Mind - mind örömmel töltötte meg az elbeszélők szívét. Nehéz idők voltak, de a szeretet mindenki családjánál a legnagyobb kincs volt. Az egymásra figyelés, a készülődés szépsége, a várakozás öröme varázslat volt az akkori gyermekszívekben épp úgy, mint ma is sokaknak. A délután hamar elrepült, vendégeink és lakóink is meleg szívvel, feltöltődve hagyták maguk után ezt a pár órát. Az adventi várakozás meghittségét, a karácsony békéjét és szeretetét minden bizonnyal sikerült átadni a fiataloknak.


Forrás: Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum, Maczik Éva Anna igazgató, Szabó Tímea mentálhigiénés csoportvezető, Gubekné Bartyik Ildikó mentálhigiénés munkatárs.