Békés megye hírek

Óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásai az egészség tükrében

Óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásai az egészség tükrében
A helytelen táplálkozás egyik oka a nem megfelelő táplálkozási szokások kialakítása. A kisgyermekek táplálkozása gyakran elmarad az kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeitől. A gyerekek is ugyanazt az ételt fogyasztják, mint szüleik.

Hazánkban számos olyan betegség van a vezető halálokok között, amelyben szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás.
Békés megyében is (2009-es adatok), a keringési rendszer betegségei, a daganatok, emésztőrendszeri betegségek és szövődményeik a fő halál okok.
A helytelen táplálkozás egyik oka a nem megfelelő táplálkozási szokások kialakítása. A kisgyermekek táplálkozása gyakran elmarad az kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeitől. A gyerekek is ugyanazt az ételt fogyasztják, mint szüleik. Így túl sok üres kalóriát, zsírt, finomított szénhidrátot és sót fogyasztanak, ami hosszú távon elhízáshoz és számtalan komoly betegség kialakulásához vezethet, főként, ha mindez mozgásszegény életmóddal is társul.
A Childhood Obesity Report felmérései alapján minden 10 gyermekből 1 túlsúlyos a világon. Európában a gyermekkori elhízás prevalenciája 25%. Hazánkban sem biztatóbb a helyzet, hiszen az OÉTI 2005 őszén végzett felmérése szerint a vizsgált gyerekeknek több mint egynegyede túlsúlyos, vagy elhízott.
A kövér kisgyermek 50-70%-a kövér felnőtt lesz. A gyermekkori elhízással megalapozzuk a későbbi betegségek- magas vérnyomás, cukorbetegség, szív-érrendszeri betegség korai kialakulását. (Ezer 5 éves közül kettőnek magas a vérnyomása, ezer 17 éves tanuló között 28 szenved ebben a betegségben )
Éppen ezért nagyon fontos a megelőzésre hangsúlyt fektetnünk!
Az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van a családi minta mellett az óvodai, iskolai nevelésnek is, hiszen a táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor tanulja meg a gyermek a helyes ételválasztást, formálódik az ízlése, rögzülnek a táplálkozási minták. Kérdés, hogy az óvoda által elkezdett nevelői munka, hogyan folytatódik a családban.
Tanulmányunk során pont erre keressük a választ, hiszen az egészséges táplálkozás alapjait a felnőtt lakosság jelentős százaléka igen jól ismeri, mégis a mindennapokban mind a saját, mind a gyermekeink szokásvilágának kialakításakor teljesen megfeledkezik róla.

Vizsgálati módszer és eredmények

Tanulmányunk során két hasonló méretű város (Gyula, Szarvas) óvodáját választottuk ki. Vizsgálatunk során alapvetőszempont volt, hogy mind a két óvoda kiemelt szakmai programként kezeli az egészséges életmódra nevelést.

Az óvodások táplálkozási szokásainak elemzéséhez kérdőíves módszert választottunk. A kérdőív 11 zárt és 10 nyitott kérdést tartalmaz (1. számú melléklet), kitöltése névtelenül és önkéntes alapon történt.
A két óvoda anonimitását biztosítva az eredmények bemutatása is csak a városok megjelölésével történt. Mindkét óvodában 100-100 kérdőív kiosztása történt meg, melyből a gyulai óvodából 55 érkezett vissza ebből 54 volt értékelhető, míg a szarvasi óvoda esetében 75 kérdőívből 71 volt értékelhető. Továbbiakban Gyula esetében n=54, míg Szarvas esetében n=71.
Statisztikai módszerek tekintetében százalékos megoszlási viszonyszámokkal, illetve rangsorképzéssel dolgoztunk. Vizsgálatunk nem reprezentatív mégis a táplálkozási szokások főbb problémáinak bemutatására kiválóan alkalmas.
Kérdőívünk első része az elmúlt időszak gazdasági hatásai után érdeklődött, valamint az élelmiszer vásárlás mértékére voltunk kíváncsiak (1. ábra)

egészségnevelés

1. ábra: A család jövedelmének hány százaléka fordítódik élelmezésre
Forrás: a szerzők kérdőíves vizsgálata alapján készített ábra


A megkérdezettek többsége jövedelmének 26-35%-t fordítja élelmiszerek vásárlására, a válaszokból azonban megállapítható, hogy az elmúlt időszak társadalmi és gazdasági változásai ezen szokásokra is jelentős hatással bírtak, hiszen  arra a kérdésre hogy változott-e az elmúlt időszakban a vásárlási szokása, Gyulán a szülők 79%-a, míg Szarvason 65%-a válaszolt igennel. A változás módját tekintve az egyik legjellemzőbb az olcsóbb, illetve akciós termékek vásárlása jelent meg. A két városban azonban ezzel egy időben megfigyelhető, hogy Gyulán a minőség és a mennyiség rovására változtak a vásárlási szokások, míg Szarvason a magyar áruk kerültek előtérbe (2. ábra).

táplálkozás

2. ábra: A megkérdezettek vásárlási szokásainak változása
Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra

A vásárlási szokások kapcsán elmondható, hogy a zöldségek és gyümölcsök tekintetében mindkét településen ezek megvásárlása (Gyula 62,56% Szarvas 60,59%) a jellemző.  Azok, közül akiknek lehetősége lenne saját kertjükben megtermelni a zöldséget, gyümölcsöt, sokan azzal érveltek, hogy nem érdemes.
Mindezek után a családok, illetve gyermekek étkezési szokásait vizsgáltuk. Elsőként a reggelizési szokások után érdeklődtünk. Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy már óvodáskorban is a gyermekek több, mint 20%-a nem reggelizik (Gyula: 20,1%, Szarvas 23,94%).  Ez az arány az országos adatoknak megfelelő, Szarvas esetében minimálisan rosszabb.  A reggeli választékában Szarvason jelentősebben mutatkozik a média hatása, de Gyulán sem elhanyagolható a magas cukor tartalmú reggelik aránya (3. ábra).

reggeli

3. ábra: Reggeliként fogyasztott élelmiszerek rangsora
Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra

Mindennek kiemelése azért is lényeges, mert az országos felmérések is azt mutatják, hogy az elmúlt években a gyermekek körében a fehérje bevitel elégtelen, az élelmi rost átlagos, míg a natív cukor bevitel fokozott.
A rostdús táplálkozás kapcsán nagyon fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a hagyományos fehér kenyér, illetve péksütemények mellett milyen arányban jelenek meg a magvas, illetve teljes kiőrlésű termékek. A vizsgálatban résztvevők Gyulán 83,3%-ban, míg Szarvason 98,2%-ban van lehetőségük ilyen termékeket a lakóhelyükön megvásárolni.

teljes kiörlésű

4. ábra: Teljes kiőrlésű/magvas termékek fogyasztási gyakorisága
Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra

Örvendetesnek mondható, hogy a gyümölcs és zöldségfogyasztás a legtöbb családnál már napi színtű, ugyanakkor még mindig jelentős azoknak az aránya akik, csak minden másnap fogyasztanak (5.ábra). Mindennek részben kiküszöbölésére, részben a helyes táplálkozási szokások kialakítása céljából az óvodák ellensúlyozzák, mivel ott a gyermekek mindennap kapnak zöldséget, gyümölcsöt valamilyen formában.

zöldség-gyümölcs fogyasztás

5. ábra: Zöldség-gyümölcs fogyasztásának gyakorisága
Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra

A zöldségfogyasztás elsősorban nyersen és rakott formában történik, míg a főzelékkészítés módját tekintve egyforma népszerűségnek örvend a rántásos, illetve habarásos forma is. Saláta esetében mindenki legalább 10-15 fajtát ismer, ugyanakkor ennek elkészítési módját tekintve csak a hagyományos ecetes, illetve majonézes formák élnek.
Táplálkozásunk másik kritikus pontja az ételkészítés során felhasznált zsírok mennyisége és formája.
Mennyiségi felhasználást nem állt módunkban vizsgálni, ugyanakkor a felhasználás gyakoriságát tekintve a szülőket arra kértük állítsanak fel rangsort. Mindkét városban a növényi olajok felhasználás volt a gyakoribb:

Gyula                                                          Szarvas

1.      Növényi olajok                                    1. Növényi olajok
2.      Sertés zsír, baromfi zsír                    2. Sertés zsír, baromfi zsír
3.      Vaj                                                    3. Margarin
4.      Margarin                                             4. Vaj

A zsírszegény főzési technikák közül mindkét városban a párolás és főzés a legközismertebb, emellett a grillezés és a sütőzacskó használata közkedvelt még, a speciális edények (teflon, stb.) némileg háttérbe szorul.
A családok húsételek ismertsége kapcsán egyértelműen kiderül, hogy a hagyományos magyaros ételek a közkedveltek, melyet későbbiekben a családok kedvenc ételei után történő érdeklődés is megerősített. Rangsor alapján ez mind a két városban az alábbiak szerint alakult:

1.      Rántott hús
2.      Sült hús
3.      Pörkölt
4.      Rakott ételek
5.      Hurka, kolbász, fasírt

A halételek a megkérdezetek mindössze 1, 85%-nál szerepelt. Ez a fogyasztási gyakoriságban is megmutatkozik, hiszen Szarvason több, mint 40%, Gyulán pedig közel 30% csak ünnepekhez kötötten fogyaszt halat (6. ábra).

halfogyasztás

6.ábra: Halfogyasztás gyakorisága
Forrás: Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra

Mint korábban említettük a gyermekek natív cukor fogyasztása lényegesen emelkedet, de ez nem csak a gyermekek a felnőttek táplálkozási szokásaira is egyaránt jellemző. Kérdésünkre, hogy a családnak milyen mértékű a napi cukorfogyasztása igen meglepő válaszokat is kaptunk (7.ábra).

cukorfogyasztás

7. ábra: A havi cukorfogyasztás alakulása

Forrás: A szerzők kérdőíves felmérése alapján készített ábra



A legáltalánosabb az 1-2 kg, de jó néhány olyan válaszadó volt, aki 10 kg feletti mennyiséget jelölt meg, ami statisztikailag azt jelenti, hogy havi személyenkénti 1kg-os fogyasztás esetén is 10 tagú családnak kellene lenni, ilyen egyik óvodában sincs.
Hasonlóan jellemző a családok jelentős só fogyasztása, minőségét tekintve ezek közül Gyulán a tengeri, míg Szarvason a jódozott volt a legnépszerűbb. A szokások vizsgálata tekintetében arra voltunk kíváncsiak, hogy ki milyen jellegű ételeket sóz, így a listába tettünk olyan ételeket amit nagy valószínűség szerint mindenki meg sóz, míg olyat is, amit jó lenne ha nem sóznának.
Az eredményeket áttekintve elmondható, hogy a zöldségeket (paradicsom, paprika, uborka, stb.) a megkérdezettek fele sózza, miután a hazánkban a magas vérnyomás szinte népbetegségnek számít ennek különösen nagy a jelentősége.
A mindennapi tapasztalatok alapján elmondható, hogy egészségünk érdekében hamarabb beveszünk egy-egy tablettát, mint, hogy szokásainkon változtassunk, ez az attitűd már gyermekeink szokáskialakításánál is megmutatkozik, hiszen a válaszadók 54, illetve 58%-a alkalmaz valamilyen táplálék kiegészítőt. A legelfogadottabb a gyermek multivitamin, de a Béres-csepp C-vitamin kombinációt is sokan alkalmazzák.
Végül, de nem utolsó sorban, a családban előforduló étkezési szabályokat kívánó megbetegedések után érdeklődtünk.  Szerencsése mindkét városban 90% feletti az az érték, ahol semmilyen betegség által indokolt diétát nem kell tartani, mindössze 1, 85% diétázik laktóz érzékenység miatt és ugyan ez az értékjellemző a glutén érzékenységre is.
Összefoglalóan elmondható, hogy hiába ismerjük az egészséges táplálkozás alapszabályait gyermekeinknél a szokások kialakításában az attitűd megmaradt a hagyományos táplálkozásnál, bár apróbb előrelépések tapasztalhatóak. A nevelési intézmények törekszenek a helyes szokások kialakításra, azonban ha a gyermek, otthon nem kap megerősítést, akkor ezek a törekvések a köd fátyolába vesznek, de mindeközben érdemes Glasgow  sorait is megfontolni.

"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út." ( Arnold H. Glasgow)

Irodalom
Békés megye statisztikai évkönyve, 2009
Barna Mária (szerk): Táplálkozás Diéta, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999
Dr Tóth, M.: Reggelizz, mint egy kiskirály!, Új Diéta 2008/5
IOF Childhood Obesity Report, May 2004.
Jakabfi,P: A gyermekkori obezitásról, Komplementer Medicina, IX.4., 30-32, 2005
Szűcs,Zs: Táplálkozás-egészségügyi felmérés fővárosi általános és középiskolákban. Új Diéta 2007/1


Forrás: Pándy Kálmán Megyei Kórház -  Dr. Beke Szilvia- Szalai Ilona




Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásai az egészség tükrében