
Falusi László fejlesztőpedagógus folytatja a zeneterápia lehetőségeinek bemutatását, melyet a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központban, fogyatékossággal élő gyermekek, és fiatalok részére alkalmaz.

Falusi László fejlesztőpedagógus folytatja a zeneterápia lehetőségeinek bemutatását, melyet a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központban, fogyatékossággal élő gyermekek, és fiatalok részére alkalmaz.
A zene hallgatása már önmagában is tudatos figyelmet igényel, mégis a hallgatás közben létrejött önkéntelenül megélt érzelmek, élmények, gondolatok, megbeszélése, kibeszélése is segítheti a terápiás kezelést, nagyban hozzájárulhat gyógyulás eléréséhez.

Csoportos ének-zene foglalkozás
Az aktív zeneterápia formái:
Énekterápia: Emberi hangok, őshangok, testhangok, énekhangok, gyermekdalok alkalmazása. Az emberi hangok, őshangok énekhangok sajnos 7-8 éves korra feledésbe merülnek. Azok a csecsemőkori készségek, az úgynevezett preverbális hangképzés: morgás, gügyögés, nyüszítés, vakkantás, sikítás, amely beszéd kialakulása előtt tapasztalható. A sérült gyermekek esetében ez a funkció gyakran nem jelenik meg, így az őshangok terápiás alkalmazása valamilyen szintű kialakítása, tanítása elősegíti a kommunikáció egy speciális formáját, a metakommunikáció fejlődését. A testhangok alkalmazása színesítheti terápiás eljárásainkat, ilyenek például a morgás, cuppantás, tapsolás, ami szintén segíti a gyermek nonverbális kifejezőképességét, és ne feledjük, hogy azoknál a sérült fiataloknál, akiknél nem alakul ki a beszéd, csak is ez az egyetlen kommunikációs forma, amivel kifejezhetik vágyaikat, szükségleteiket.

Őshang terápia
Az éneklés, dúdolás, önmaga még öröm forrása gyermekkorban. A csiga-biga... kezdetű dalocskában benne van a hívogatás, Katalinka szállj el...- ben a könnyed, ritmikus repülés lehetősége, a Gólya... - gilicé-ben a részvét, a gyógyítás. Ezek mind-mind felnőtt társadalmunk gyermeki visszatükröződései. Az egyszerű mondókák, gyermekdalok, a népzene segítségével sajátítja el a gyermek az anyanyelvet, a beszéd fortélyait, szép kiejtését. Ebből adódóan, különösen gyermekkorban fontos a kifejezőképesség, a verbális és nonverbális képességek kibontakoztatása, színesítése, amihez a zene a katalizátor szerepet tölt be. Nem véletlen hogy a beszédterápiában is a zene segítségével történik a beszédkészség fejlesztése vagy annak helyreállítása. A beszédfejlődés alapja a megfelelő testtartás, helyes légzés. Az értelmileg akadályozott gyermekek többségének izomzata gyengébben fejlett, mint ép társaiké. Torzulásokra sokkal inkább hajlamosak, éppen ezért fontos a helyes testtartás, légzés kialakítása.
Ég a gyertya....
Az éneklés, a sípok fújása mindezek kialakulását, és a levegővel való gazdálkodást is segíti.
A helyes légzés kialakítása
Ügyesednek ajak és nyelvmozgásaik, ami elősegíti a helyes artikulációjukat. Hangunk dallamíve érzelmi információkat is hordoz magában, ezek tudatosítása jelentősen megkönnyíti a gyerekek szociális érintkezését. A hang, mint rezgés megtapasztalása jelentős élménnyel is párosulhat, különösképpen, ha különböző frekvenciájú hangokat eltérő jelentéssel ruházunk fel. Alkalmazásának előnye gyorsan mérhető, pl. vakok esetében, ha magas hangokat, valamely veszélyhelyzettel párosítjuk, ez segítheti a fogyatékossággal élők helyzetfelismerését, eligazodásukat a környezetükben, a körülölelő világban.
Ritmusterápia a zeneterápia legegyszerűbb formája, mert nem igényel különösebb zenei tudást. A ritmus legegyszerűbb formában a beszéd és mozgás szabályos, ritmikus váltakozásában jelenik meg. Így különösen kisgyereknél lehet megfigyelni azt a reakciót, hogy amint meghallják kedvenc dallamukat, ütemesen jár kezük-lábuk.
A kedvenc dalom
Ritmikai képzésünk alapjait a dalokban fellelhető ritmikai folyamat megélése szolgáltatja, amelyre építhetjük a dalokból kiemelt ritmusfordulatok, ritmusformák tudatosítását. Természetesen ezek a hatásmechanizmusok sérült fiataljaink esetében szerényebb értelmi fejlődést eredményeznek, mint ép társaiknál, de nap, mint nap látván, ahogy gyerekek "felszívják" a zenét. Az egész testünk, szellemük, lelkük részt vesz a zenei átélésében, s közben eufórikusan mozognak testük ritmikus, spontán mozgatásával.
Mozgásuk olyan elemi, mintha újra megélnék a méhen belüli fejlődésük minden egyes szakaszát, kellemes és fájdalmakkal teli is egyben. Nos ezért a katartikus élményért választ az ember olyan hivatást, hogy minden nap besétál Békéscsabán, a Degré utcába és pengeti a "sérült" lelkek húrjait!
Forrás: Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ
Szociális intézményegysége
Falusi László
Zene, népzene tanár, fejlesztőpedagógus
Szóljon hozzá a fórumon!: Nyílt nap a Degré utcában XIII.