Mik azok a szempontok és érdekek, amiket érvényesíteni, erősíteni fog az MLSZ-ben?

Dankó Béla: Ahhoz, hogy az én nevem hogyan került egyáltalán szóba, hozzátartozik, hogy elnöki jelöltségének Csányi Sándor feltételéül szabta az új alapszabály elfogadását - aminek ismertetésekor azonban kiderült, hogy a benne foglaltaknak az amatőr labdarúgás lehet a legnagyobb vesztese. Hiszen az új alapszabállyal megszűnik a megyei szövetségek teljes jogi és gazdasági önállósága, központi irányítás alá kerülnek, és elvonják tőlük azokat a forrásokat, amelyekkel korábban gazdálkodtak, például a csapatok befizetéseit. Amikor a tájékoztatón mindezeket elővezették, nagy-nagy hallgatás támadt a teremben, és mindenki mereven, a székébe kapaszkodva üldögélt. Én viszont szót kértem magamnak, és elkezdtem sorolni, mi az, ami nincs az amatőr labdarúgásban úgy, ahogy előadták, és elmondtam azokat az aggályokat, amelyeket az új alapszabály vet fel. Felszólalásomat viharos taps követte. Valószínűleg ezért kért fel több megyei elnök és számos egyesület, hogy induljak elnökségitag-jelöltként, és megválasztásom esetén képviseljem én az amatőr érdekeket az elnökségben. Hosszas gondolkozás után végül is azért vállaltam, amiért azt a korábbi felszólalásomat is tettem: mert nagyon oda kell figyelni az elkövetkezendő időszak döntéseinél, hogy az MLSZ-ben végbement változásoknak az amatőr labdarúgás végül mégse a vesztese, hanem a nyertese legyen.

Dankó Béla július óta képviseli az amatőr futball érdekeit az MLSZ-elnökségben 

Pontosan milyen problémákat okozhat az új alapszabály az amatőröknek?

D.B.: A központosítás legeslegnagyobb veszélye a döntéshozatali mechanizmus személytelenné válása, és hogy nem veszi figyelembe a területi különbözőségeket. Uniformizálni akarja az egész rendszert, uniformizálni akarja az amatőr labdarúgás feltételrendszerét. Ez persze részben jó, hiszen egységes, kiszámítható, átlátható struktúra jön létre. Másrészről azonban nincs két egyforma térség. Jelen pillanatban is sok csapat van, ami borzasztó nehéz anyagi körülmények között folytatja ezt a szép sportot, és ami a megyei szövetségek segítsége nélkül nem tudna működni, hiszen például a szezon előtt teljesítendő alapbefizetéseket nem tudja állni. Ezt a helyzetet a megyei szövetséggel eddig úgy oldottuk meg, hogy bár hároméves elnökségem alatt semmilyen díjat nem emeltünk, voltak megtakarításaink, amelyekből megelőlegezhettük a befizetéseiket, így biztosítva a megyei bajnokságok zökkenőmentes működtetését. És ez nemcsak Békés, de sok más megyében is működő gyakorlat volt. Viszont ha a megyei szövetségek elvesztik gazdasági önállóságukat, akkor ezek a források értelemszerűen eleve az MLSZ-hez kerülnek. És ez csak egy a sok probléma közül. Ezekre az amatőrökkel közösen ki kell dolgoznunk egy rugalmas rendszert, amely biztosítja a megyei bajnokságok lebonyolításának zökkenőmentességét. Mert ha merev rendszer jön létre, amiben azt mondják, hogy ennyi a befizetnivaló, ekkorra kell befizetni, és aki befizette, az nevezhet, aki nem, az nem - akkor biztos vagyok benne, hogy a csapatok 30-40 százaléka azonnal meg is szűnt létezni.

Oda kell figyelni az elkövetkezendő időszak döntéseinél, hogy az MLSZ-ben végbement változásoknak az amatőr labdarúgás a nyertese legyen 

A mezőgyáni megyejáráson is szóba került, hogy bár eredményei alapján megye egyben is indulhatott volna, mivel nem tud utánpótláscsapatot kiállítani, a Sarkadkeresztúr az új idényben csak a harmadosztályba nevezett. Ezen a téren számíthatnak-e a kistelepülések bármilyen engedményre, előnyös változtatásra?

D.B.: A kis csapatoknak két, egy valós és egy generált problémájuk van, amik miatt nem tudnak elindulni. Ez részben a forrásoldalra, részben pedig a gyermekhiányra vezethető vissza. És ez innentől még tovább bonyolódik, hiszem a gyermekhiány egyik oka a változó világ, hogy az az informatika tömeges elterjedése óta a gyerkőcök egy jelentős része a számítógép előtt üldögél ahelyett, hogy sportolna - ami szerintem nem egészen jól van így, de mindenesetre így van. A másik oka pedig, hogy egyre kevesebb kicsi születik, és egyre nehezebb, főleg a falvakban, megfelelő létszámú gyereket összetoborozni ahhoz, hogy egyáltalán össze lehessen hozni egy csapatot. Tehát ez nem csak Sarkadkeresztúron okoz gondot. A megye első osztály összeállításakor törekedtünk arra, hogy meglegyen a tizenhat csapat, és ez volt az egyesületek elvárása is, hiszen szeretnének minél többet játszani. De csak tizenötös mezőnyt tudtunk összehozni, mert vannak egyesületek, amik nem tudnak serdülő csapatot kiállítani, holott ez az első osztályban kötelező. Ez a probléma pedig aztán végigfut a teljes bajnokságon, például az Újkígyósnak a harmadosztályban kell szerepelnie, míg ha teljes létszámú a megye egy, bent maradt volna a másodosztályban. De nem tudunk eltekinteni az utánpótláscsapatok indításától, mert ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hosszú távon működtethető legyen az adott sportegyesület. Mert ha ők maguk nem törekednek arra, hogy legyen utánpótlásuk, akkor a helyi játékosok gyakorlatilag el fognak tűnni, helyettük pedig csak a városból kiingázó fizetett sportolók maradnak. Persze nem azt állítom, hogy mindenki vásárolt játékosokkal indulna. Van, ahol helyieket játszatnak, de egész egyszerűen fizikálisan nincs annyi fiatal srác, akiből serdülő csapatot lehetne építeni - és azon is el kell gondolkozni, hogy ezeknek az egyesületeknek hogyan biztosítsunk lehetőséget, szabálymódosítással hogyan lehet őket versenyhelyzethez juttatni, esetlegesen teljesen önállóan kezelve az utánpótlás kérdését. És attól függetlenül, hogy mások a feltételek, az országban mindenhol létező probléma ez, én pedig folyamatosan kapom a megyei elnök kollégáktól a javaslatokat, ötleteket. Ezeket összefésüljük, és az MLSZ-szel próbálunk olyan döntéseket hozni, ami a kis csapatokat is segítheti.

Az MLSZ-szel próbálunk olyan döntéseket hozni, ami a kis csapatokat is segítheti 

Milyen intézkedések kedvezhetnek az amatőr focinak?

D.B.: Javulást eredményezhet például, hogy az új kormány törvénymódosításai lehetőséget biztosítanak NB-s csapatok közvetlen támogatására, illetve szövetségek adóból való támogatására. Ez új forrásokat biztosíthat az öt kiemeltként kezelt, ún. látványsportágban, köztük a labdarúgásban. Ez könnyítheti az egyesületek és legfőbb támogatóik, az önkormányzatok dolgát: picit egyszerűbb lesz a csapatokat összerakni, talán több forrás marad az utánpótlás-nevelésre, talán többet lehet fordítani arra, hogy legyenek serdülőcsapatok a kistelepüléseken is.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Feltöltő: G.T.

Fotó: M.G.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Nyerhet az amatőr foci?