A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint hazánkban jelenleg a betegellátás minden szintjén válság van. Mi erről az Ön véleménye? A mindennapi ellátás során milyen módon jelentkezik ez  a válság a Pándy Kálmán kórházban?

Dr. Kovács József: Pillanatnyilag az okozza nekünk a legnagyobb gondot, hogy bár korábban az volt a központi irányelv és ígéret, hogy a súlyponti kórházakban a teljesítményvolumen-korlát (tvk) nem eshet 90 százalék alá, a miénket mégis 81 százalékban határozták meg. A tvk jelöli ki, egy-egy adott kórház legfeljebb mennyi beteg ellátására kap forrást, és ez a mi konkrét esetünkben azt jelenti, hogy a betegeknek csupán a 81 százalékát láthatnánk el. Vagyis ha megjelenik száz beteg, abból nyolcvanegyet elláthatunk, tizenkilencet pedig vagy nem láthatunk el, vagy ha ellátunk, azt nem fizetik ki, tehát át kell ütemeznünk, előjegyzésbe venni, várólistára tenni. Az időközben hozzánk csatlakozott egykori tüdőkórházra pedig gyakorlatilag nem is kaptunk tvk-t. Mindez már önmagában véve válsághelyzetet jelent, hiszen így a lakosságnak közel húsz százaléka folyamatosan vitatkozik, viaskodik, veszekszik, elégedetlenkedik az orvosi ellátás miatt. Azt pedig nehéz meghatározni, hogy a száz betegből melyik tizenkilenc ne kerüljön ellátásra. Hiszen ha valaki orvoshoz fordul, azt nyilvánvalóan nem ok nélkül, nem feleslegesen teszi. Szóval nagyon ötletes az elgondolás, hogy sok a beteg, és tegyünk ebben valami rendet - a rendezésnek azonban nem az a módja, hogy előre meghatározom, hányan kellene felkeresniük az orvosukat, és ha a fennmaradó 19 százalékot mégis ellátom, azt meg nem fizetik ki. Ennek következménye, hogy kórházunk elvégzett teljesítéséből és munkájából átlagban havi 100 millió forintot nem fizet ki a biztosító.

"Ha megjelenik száz beteg, abból nyolcvanegyet elláthatunk, tizenkilencet pedig vagy nem láthatunk el, vagy ha ellátunk, azt nem fizetik ki"

Hogyan tudják mégis biztosítani a zavartalan betegellátást?

K.J.: Úgy, hogy a saját jövedelmünkből finanszírozzuk az egészségügyet. A számok beszédesek: az egészségügyi dolgozók 70 százaléka minimálbérért dolgozik. És amíg Magyarországon 197 ezer forint az átlagbér összege, addig a mi kórházunkban dolgozóké 107 ezer. Vagyis minden kórházi dolgozónknak átlagosan 90 ezer forinttal kevesebb a jövedelme az országos átlagtól; az elmúlt nyolc évben pedig egyetlen egy százalékkal sem emelkedett a fizetésük. És ezért kérnek tőlünk minőségi ellátást, mosolyt. Konkrét példa: egy harmincéves munkaviszonyban dolgozó, három műszakos nővér hazavisz nettó 90 ezer forintot - és ebből kellene eltartania a családját.

Ez az orvosutánpótlásban is okoz fennakadásokat?

K.J.: Ez egy nagyon huncut kérdés, mert az orvosi utánpótlás tulajdonképpen szintén a visszaélés kategóriája. Egy kezdő orvos havi bére körülbelül bruttó 130 ezer forint; a nettóját inkább ki sem számolom. Végül is ezért igazán nem kell sokat tanulnia... A pályakezdő elmegy egy kórházba, mert szakképesítést szerezne, mert be akar kerülni a rezidensi rendszerbe. Ezzel a munkaerőhiányt négy-öt évig, azaz a szakvizsga idejéig tudjuk halasztgatni és pótolgatni, utána azonban megkezdődnek a problémák, mert szakorvosként a külföldi munkaerőpiacon megfizetik a szaktudását.

"Minden kórházi dolgozónknak átlagosan 90 ezer forinttal kevesebb a jövedelme az országos átlagtól"

Honnan kap a kórház segítséget a fennmaradáshoz?

K.J.: Amikor négy éve újjáalakult a megyei önkormányzat,  magára vállalta azokat a feladatokat, amelyeket a kórház nem tudott tovább teljesíteni. Fedezi minden pályázat önrészét. Szolgálati lakásokat vásárolna, hogy az itt dolgozó fiatal letelepedőket segítse. Forrást biztosít, amikor pótolnunk kell a műszereket, eszközöket. Az a direkt segítség, amit 2006 óta kaptunk a tulajdonos önkormányzattól, körülbelül eléri az 1 milliárd forintot - pedig hát 2006 óta nem olyan nagyon sok idő telt el. Viszont önerőből most már a megye sem nagyon tud segíteni.  A 2010-es évben működési hitel felvételére kényszerült, és ennek egy jelentős részét a kórház működésének segítése és biztosítása érdekében állítja be.

"A munkaerőhiányt négy-öt évig, azaz a szakvizsga idejéig tudjuk halasztgatni és pótolgatni, utána azonban megkezdődnek a problémák"

Mégis vannak folyamatban lévő beruházásaik. Melyek ezek?

K.J.: Az új patológiai osztály építési munkálatai február végén kezdődtek meg - ennek elkészülte minimum feltétel. Ezt a 600 millió forintos beruházást a tulajdonos és a kórház saját erejéből finanszírozza, fele-fele arányban. Ugyancsak nyert a sürgősségi osztály felújítására vonatkozó pályázatunk. Emellett van még az Arad Megyei Kórházzal közös, határokon átnyúló együttműködést segítő pályázatunk, amely az első körön sikeresen túljutott, jelenleg a második forduló finisében vagyunk. Illetve most várjuk a struktúraátalakítási pályázatunk első körös eredményét. Ezeknek a pályázatoknak az önrészét a megyei önkormányzat magára vállalta.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: "Nem ez a módja a rendezésnek" - beszélgetés dr. Kovács Józseffel