2010. máj. 13., csütörtök, 15.36.49
Több mint 250 éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a világ egyik legnagyobb és legismertebb közgyűjteménye, az 1753-ban alapított londoni British Museum. Az angol és további európai példa nyomán a század végére – a felvilágosodás és a nemzeti romantika eszméitől vezérelve – egyre elhivatottabban folyt a magyar művészeti alkotások, a múlt tárgyi emlékeinek gyűjtése. 1802-ben gr. Széchényi Ferenc adományából megszületett a Magyar Nemzeti Múzeum, s vidéken is egyre több amatőr és tudós áldozott a cél érdekében.
Békés megyében – többek között – Mogyoróssy János (1805–1893) tekintette szívügyének a régmúlt és a közelmúlt relikviáinak megőrzését. Mogyoróssy 1635-ben nemesi rangra emelt, Vas vármegyei eredetű katolikus család sarja volt. Dédapja – szintén János (1696–1794) – vetette meg a família Békés megyei ágát, leszármazottai mindvégig Gyulához kötődtek. Mogyoróssy mint id. Mogyoróssy János (1771–1844) Gyula városi főbíró és Vutsák Ilona (†1875) elsőszülött fia 1805-ben látta meg a napvilágot. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd Aradon, Temesváron és Egerben tanult.

Békés megyében – többek között – Mogyoróssy János (1805–1893) tekintette szívügyének a régmúlt és a közelmúlt relikviáinak megőrzését.
A jogot a nagyváradi királyi akadémián hallgatta. 1827-ben írnokként lépett Békés vármegye szolgálatába, 1828-tól a gróf Wenckheim család gyulai uradalmának gazdatisztje lett. Később Wenckheim Ferenc titkárává, utóbb az uradalmi törvényszéki jegyzővé, majd bíróvá lépett elő, 1846-ban a grófi család levéltárnokává és magtárnokává nevezték ki. 1841–1848 között a gyulai nemesség hadnagyi székének főjegyzője volt, 1848-ban a helyi gyalogos nemzetőrség kapitányává választották. 1865-ben nyugalomba vonult, és a tudományos tevékenységnek szentelte idejét, de a közéleti szerepvállalástól sem zárkózott el.
A család egyik rokona, holdmézesi Kornély Ambrus (1766–1834) révén a fiatal Mogyoróssynak bejárása volt a Nemzeti Múzeumba, és pesti értelmiségi körökkel is érintkezésbe lépett. Személyes ismeretséget kötött Kultsár Istvánnal, Horvát Istvánnal, Bajza Józseffel, Döbrentei Gáborral, Báthory Gáborral, vagy éppen Kisfaludy Károllyal. Kornély Ambrus értékes könyv-, kézirat- és muzeális gyűjteménnyel rendelkezett. Minden bizonnyal a családi példa is ösztönzőleg hatott Mogyoróssy Jánosra, aki 1868-ban döntő lépésre szánta el magát: szeptember 8-án keltezett adománylevelével 10 000 forint értékű könyv- és régiséggyűjteményét Gyula város közönségére, illetve egy majdan felállítandó katolikus gimnáziumra hagyta. Végrendeletileg további negyven forintot testált a gyűjtemény gyarapítására. Nem véletlenül állt az alapító jelmondatában „szedjétek össze a morzsalékokat is...”!

A MÚZEUMI VILÁGNAPot 1978. május 18-án tartották meg először
Az adomány hivatalos átvételére 1869. augusztus 31-én került sor. A könyvek mellett 105 képet, 82 térképet, 262 érmét, 17 bankjegyet, 10 régi tárgyat és fegyvert, 14 kövületet, ásványt és múzeumi eszközt sorolt fel a betűrendes főleltár. A gyűjteményt abban az iskolában helyezték el, amelynek könyvtárát Mogyoróssy János már 1836-ban közel 300 kötettel gazdagította. Mogyoróssy nemcsak gyűjtötte, gyakran forgatta is gyűjteménye megbecsült darabjait, sőt szívesen írogatott is, cikkei tudományos szaklapokban jelentek meg, a Békés megyei nemesi famíliákról Nagy Iván Magyarország családai… c. többkötetes vállalkozásához szolgáltatott adatokat. Fő műve, a Gyula hajdan és most 1858-ban jelent meg.
Forrás: Héjja Julianna Erika (Békés Megyei Levéltár)