A lakásotthonokban élő állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek karácsony-várása, részben hasonló a családban élő társaikéhoz. Ugyan úgy feldíszítik a környezetüket: adventi koszorúkat kötnek, karácsonyi égősorokat függesztenek az ablakokba, karácsonyi kopogtató díszeket akasztanak az ajtókra. Azon gondolkodnak, milyen ajándékokat vegyenek testvéreiknek, hozzátartozóiknak kis zsebpénzükből, és titkon abban reménykednek, hogy ők is találnak valami kedveset, álmaikban vágyott tárgyat a feldíszített, csillogó karácsonyfa alatt. - Eddig ugye, nem volt semmi újdonság, vagy másság a készülődésben, de náluk további, és szinte életbevágó kérdés "hazaviszik-e" őket karácsonykor, az igazi családhoz... ? Legyen az a vérszerinti szülő, nagyszülő, nevelőszülő, idősebb, már felnőtt testvér, csak valaki, aki akarja őket! Ez a mindennél fontosabb vágyuk, főleg ebben az időszakban.  Ez a kérdés foglalkoztatja őket, és rá a válasz csal szemükbe könnyet, akár a szomorúság, akár az öröm könnyeire gondolunk. Ez, egy igazi presztízskérdés közöttük, minden ajándéknál fontosabb! Pedig, intézményi szinten is mindent próbálnak megadni nekik, a szűkös körülmények ellenére is. Például a Békési lakásotthonok lakói és dolgozói idén is közös, ünnepi hangulatban tölthetik a karácsonyt. A gyermekek, felnőttek és meghívottaik egyaránt a békési Pince Borozóban költhetik el az ünnepi vacsorát december 22-e délutánján. 

Erre a napra a gyerekek egy kis műsorral: énekkel, verssel készülnek, hogy ott is megteremtődjön a szenteste meghitt hangulata. Meghívott művészek pedig: zenével és tánccal, őket és vendégeiket fogják szórakoztatni, és egyben emelni az este hangulatát.

Készülődés az ünnepi műsorra

Így nézek ki a jelmezemben...

Nagyon várom már a karácsony estét...

Forrás: Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ
gyermekvédelmi intézményegysége
-wge-