Gyulán 1898-ban volt az '',,Aranylakodalom'', avagy Leszkay András rendező a pavilonban
Egy rövid, összesen két évadot Gyulán dolgozó rendező életútját és vendégszereplését elevenítjük fel. A rendező repertoárja a Békés Megyei Levéltár értékes színházplakát-gyűjteménye segítségével rekonstruálható.
Az 1880-as évek végén Gyula városában a legendás Korona vendéglő megszűnt, az udvarán lévő színháznak használt arénát elbontották, a faanyagot pedig Szalontára szállították. A város ekkor színkör nélkül maradt. A Göndöcs-népkertben a város építetett egy pavilont táncmulatságok és színielőadás helyszínéül, azonban mérete és jellege nem tette lehetővé nagyobb díszletek felállítását. Tulajdonképpen nem volt színpad és karzat, továbbá kényelmetlen volt a nézőtér. A társulatok (ha éppen mégis eljöttek Gyulára) kényszerűségből játszottak – jobb nem lévén – ebben a pavilonban. Ez az állapot csak az 1900-as évek elején változott meg, amikor elkészült a tágas-kényelmes Erkel Ferenc Színkör a régi pavilonnal szemben. A színkört az aradi mintájára építették, melyet Leszkay András tervei alapján készítettek.
Leszkay András (1863–1928), aki korábban maga is színészként dolgozott, később rendezőként mutatkozott be számos vidéki városban. 1891-ben átvette a debreceni színház igazgatását, s hogy a csődtől megmentse az intézményt, vagyona nagy részét feláldozta, de nem járt sikerrel. 1894-től 1901-ig Aradon és Nagyváradon lett igazgató. Aradon tehetséges színészekből híres színházat szervezett. Az 1898-as és az 1899-es nyári évadot Gyulán töltötte, mint színigazgató. Az első “Leszkay-évad” 1898 június 1-én kezdődött. Korábban más kiváló aradi társulat is játszott itt, amelyet Aradi Gerő vezetett. A repertoár főleg újdonságokat tartalmazott, melyet nem látott még a gyulai műértő közönség. Leszkay András társulata nem játszott sokáig Gyulán, mert a színészek továbbindultak Kassára, ahol a rendező maga építtette a színházi arénát, ahová szerződés kötötte. Gyulán Dobay János könyvkereskedésében lehetett bérletet vásárolni, lehetőség volt előjegyzésre is. Leszkay szorgalmazta Gyulán az állandó színház építését, mert a pavilon termét nem tartotta alkalmasnak erre a célra, amely mint fentebb említettem, csak az 1900-as évek elején sikerült tető alá hozni. A Leszkay-társulat egyik nagysikerű előadása itt Gyulán is, az “Aranylakodalom” volt, amely látványos alkalmi játék három felvonásban. A darabot Beöthy László és Rákosi Viktor írta, zenéjét Fekete József állította össze. Az “Aranylakodalom” évtizedekig volt a március 15-i ünnepségek kedvelt műsordarabja. Ősbemutatóját 1898. március 12-én tartották Pesten, a Magyar Színházban.
A Békés Megyei Levéltár értékes színházplakát-gyűjteményében Leszkay András rendező társulatának emlékét 30 darab plakát őrzi
Leszkay 1901-ben bérbe vette a Magyar Színházat, ahol kezdetben drámai, később operett-előadásokat tartott. Legnagyobb sikere a “Víg özvegy” című operett volt, amely kétszáznál is több előadást ért meg. Hat évig vezette e színházat, s tőle Beöthy László (a 19. század végi és a 20. század eleji színházi élet meghatározó egyénisége; édesapja Beöthy Zsolt egyetemi tanár, színikritikus, édesanyja Rákosi Szidi, színészóriás, felesége, pedig Soldos Sári, Blaha Lujza leánya) vette át az igazgatást, de Leszkay András 1911-ig, nyugállományba vonulásáig, a színház gazdasági vezetője maradt. A világháború alatt az Unió Rt. Színházak gazdasági főnöke volt, utána a Király Színház ruhatárát és büféjét bérelte. Később a Fészek Művészklub vendéglőse volt. Minden vagyonát színházakra áldozta. Felesége Emődi Eyfried Irén színésznő volt, aki nyugdíjba vonulásáig, 1922-ig folyamatosan játszott. Leányuk, Leszkay Irén szintén színésznő lett, azonban nagyon fiatalon, 24 évesen “lelépett” a pályáról. Leszkay András gyulai vendégszereplésének emlékét plakát-gyűjteményünk őrzi, az itt töltött két évadról 30 plakát maradt fent.
Forrás: Balogh Dorottya (Békés Megyei Levéltár)
