Gyermekeink többnyire a központi idegrendszer sérülése következtében több fogyatékossággal kénytelenek élni a mindennapjaikat, amihez különböző mértékben látás, hallás, beszédkárosodás is társul. Mindezek súlyosan nehezítik a szociális fejlődésüket, a személyiségük szociális megnyilvánulásait, érzelmi- akarati életüket. Érzelmi stabilitásuk megalapozásához, megtartásához elengedhetetlen a megszokott környezet, ahol most is jelenleg élnek.

A mi feladatunk a szeretet, a biztonság érzésének megteremtése, amelyet családias, nyugodt légkörben tudunk a legjobban megteremteni, ahol a gyermekek és a felnőttek is egyaránt jól érzik magukat. Életre nevelésünk az érzelmi stabilitáson alapul. Fiataljainkat, gyermekeinket a mindennapos tevékenykedésre neveljük. Fontos, hogy önálló tevékenykedésre ösztönözzük Őket. Fejlesszük hiányzó önkiszolgálási képességeiket. Háztartási munkafolyamatokkal megismertessük a sérült fiatalokat, ezekben való gyakorlottság kialakítását mindennapi feladatunknak tekintjük. Gyermekeink folyamatos gyakorlással, utánzással sajátítják el az újabb ismereteket. Már egészen kicsi koruktól fogva gyakorolják a mindennapok során a terítést, az étel kiszedést, az elpakolást. A szociális önállóságuk fejlesztése konkrét cselekvéssorok megtanulása és begyakorlása révén valósul meg. Minél érzékletesebben ismertetjük meg sérült lakóinkkal az apróbb, egyszerűbb sütés- főzés elemeit, annál inkább rögzül ez számukra.

Az elmúlt hónapban 2 alkalommal is terveztünk közös édesség készítést az osztályunkon, amit sikeresen meg is valósítottunk a lakóink nagy örömére.

Első alkalommal sportszeletet készítettünk közösen, csoportos munkában, második alkalommal a kókuszgolyót.

Fiataljaink számára nagy öröm volt az is, hogy az előkészítő munkafolyamatokban is részt vehettek. A közeli Tescóban egy gondozónő néhány lakónkkal közösen bevásárolta a szükséges alapanyagokat. Itt alkalmuk nyílt arra, hogy megismerjék a bevásárlás folyamatát, a pénz értékét. Majd másnap a délelőtti szabadidő keretében a gondozónők aktív segítségével és irányításával elkezdődött a nagy munkafolyamat. Mindenki abban segített, amiben csak tudott. Figyelték a készítés folyamatát, segítettek az alapanyagok helyes sorrendbe történő felhasználásánál. Nagy öröm volt minden sérült gyermekünk és fiatalunk számára, hogy bevontuk Őket a munkafolyamatokba.

Már mindenki nagyon várta a kóstolást

Jó volt látni, mennyire várták az uzsonnát. A végeredmény: sikerélmény, finom falatok, önbizalom növelése, amelyet egy ilyen foglalkozás után átélhetnek a fiatalok. 

Mindenki nagy örömmel fogyasztotta el azt az édességet, aminek elkészítésében Ő is aktívan részt vett.

 "Kérlek, fogadj el olyannak,
Amilyen vagyok,

S akkor egyre jobb leszek."
( Simon András)

Forrás: Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ
Szociális intézményegysége

Szóljon hozzá a fórumon!: Gyakorlat teszi...