2009. dec. 1., kedd, 13.58.30 CET
A házigazda Kertészsziget történelméről szóló előadás, a Jókai színház műsorai, a megyei önkormányzat működését és célkitűzéseit ismertető soron kívüli testületi ülés, dialógus a vendéglátók és a meghívottak között - mindez november 24-én, az "Otthonunk Békés megye" rendezvénysorozat észak-békési állomáshelyén.
Korábban Füzesgyarmathoz tartozott, majd 1952. január 1-jével nyerte el önállóságát Kertészsziget, az "Otthonunk Békés megye" negyvennyolcadik házigazdája. A november 24-i programokon Kláricz Jánosné polgármester és Farkas Zoltán megyei alelnök köszöntő szavai után Balogh Dorottya, a Békés Megyei Levéltár munkatársa vázolta fel a négyszázharminc fős Kertészsziget múltjának legfontosabb csomópontjait. A Békés történetét összefoglaló vándorkiállítás megnyitását követően a rendezvénysorozat elnevezésének miértjére is választ kaphattak a látogatók: aki otthonaként tekint a térségre, ujjlenyomatát otthagyhatta az egyik településről a másikra utazó 6x6 méteres térképvásznon.

Elengedhetetlen a megye összes önkormányzatának együttműködése
A soron kívüli testületi ülésen Farkas Zoltán beszélt azokról a megváltozott körülményekről, amelyekhez a 2006-ban megalakult képviselő-testületnek alkalmazkodnia kellett. Legelső lépésként oktatási struktúrájukon alakítottak: tizenkét középiskolájukat három intézménykomplexumba integrálták, és ezekben különösen nagy hangsúlyt fektetnek a korszerű, piaci igényekhez igazodó szakképzési gyakorlat kiépítésére. Véleménye szerint láttatni, valamint beláttatni kell a szülőkkel, hogy gyermekeiket nem szükségszerűen muszáj gimnáziumba, majd onnan főiskolára és egyetemre küldeni, hiszen ennek a felfogásnak következményeként egy teljes generáció esett ki a szakképzésből. Miközben - tette hozzá -, ha a gazdasági környezet megfelelő, egy jó szakmunkás annyit kereshet, akár egy diplomás. Kifejtette továbbá, hogy míg az EU elsősorban a felsőoktatásban tanulók vállalkozóvá válását támogatja, addig ő azt is komolyan megfontolandó, életképes ötletnek tartja, hogy a szakképzésben résztvevőket szintén támogassák ugyanebben.
Elmondta még, hogy bár Arad és Bihar megyével eleve jó kapcsolatokat örököltek az előző testülettől, a Magyarország és Románia EU-s csatlakozása nyomán megváltozott körülmények miatt az ő nemzetközi kapcsolataik között már kifejezetten prioritást élvez a két terület. Az előbbivel való együttműködés kimondottan kívánatos lehet a tervezett M44-es miatt, Farkas Zoltán szerint ugyanis át kell gondolni, Békéscsabáig vagy egészen a román országszélig építsék a gyorsforgalmit? Kitért arra is, hogy az Arad megyeiek felajánlották, utóbbi esetén ők is megtervezik a határ másik felé a saját autópályájukat - ez pedig nagyon kedvezőleg hatna Békés gazdasági helyzetére is.

Aki otthonaként tekint a térségre, ujjlenyomatát otthagyhatta az egyik településről a másikra utazó 6x6 méteres térképvásznon
A kérdésre, miszerint van-e esély a Kertészszigetet a szomszédos településekkel összekötő, lehangoló állapotban lévő utak felújításra, Farkas Zoltán így válaszolt: valamennyi négy-öt számjegyű békési út járhatóvá tételére mintegy 32-33 milliárd forintra lenne szükség, ezzel szemben 2013-ig mindössze 8 milliárd áll rendelkezésükre erre a célra. Ezért véli elengedhetetlennek a megye összes önkormányzatának együttműködését, az általuk megkötött kompromisszumot, amellyel minden térségbe kerülhetne ebből az összegből. De mint megjegyezte, ilyen kooperációra összesen egy alkalommal, 2007 januárjában került sor, míg azóta felülről kapott ultimátumok alapján kénytelenek az egyes renoválási munkálatokat elindítani.
A megye néhány intézménye részletesen is bemutatkozhatott Kertészszigeten, köztük a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, amelynek igazgatóhelyettese, Hrabovszki Mihály beszélt arról, mit értenek tudás, illetve a tartalomszolgáltatás melletti fő tevékenységük, a tudásmenedzsment fogalmán. Elmagyarázta, az egyetemes és nemzeti kultúrához köthető felhalmozott ismeretek önmagukban csupán holt tudásnak számítanak, s mindez csak onnantól alakul át élővé, hogy egy-egy ember személyes műveltségének részét kezdi képezni - munkatársaival pedig arra törekednek, hogy az általuk nyújtott, egyre nagyobb mértékben a digitalizációra épülő szolgáltatásokkal elősegítsék ezt.
Szabó Tímea mentálhigiénés csoportvezető az öt telephelyen, békési központtal működő Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrumról tartott tájékoztatót. Elmondta, szakképzettségi arányuk száz százalékos, ám hangsúlyozta: bár szakfeladatokat látnak el, nem szabad megfeledkezni arról, hogy épületeik otthonként funkcionálnak lakóik számára, ezért a huszonnégy órás szolgálat vagy az egészségügyi ellátás mellett ellátottjaik mentálhigiénés állapotára is kiemelt figyelmet fordítanak.
A harmadik bemutatkozó intézmény a Békés Megyei Jókai Színház volt - igaz, ők már nem prezentációval készültek, hanem közvetlenül a pódiumra álltak, hiszen gyermekműsorral, valamint a színitanodások zenés előadásával vettek részt a kertészszigeti megyejáráson.
Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Együttműködni, kompromisszumra jutni - megyejárás Kertészszigeten