"A gyermek fejlődése
A második részben ott fejeztük be, hogy a családot még győzködni kellett arról, hogy mennyire fontos gyermeküknek a korai rehabilitáció. A kolléganőm nem adta fel és sikerült meggyőzni a barátjukat, hogy  Sanyikát Dévény Anna - módszerével kezeljék. Gyuri már nem gondolkozott, időpontot kért. Lelkesedve bátorította anyukáját, aki következő alkalommal velünk tartott, azóta már ő hordta a gyermeket a tornára, így bátrabban és tudatosabban tudja alkalmazni az otthoni gyakorlatokat is. 
Az agy ilyenkor még könnyebben befolyásolható a sérült hely funkcióját  másik agyterület veheti át.  Ezt a folyamatot csak a tudatos és célzott kezeléssel lehet elérni. A közös munka eredményeként megindult Sanyika fejlődése.
Fokról fokra haladva megtanult gurulni, kúszni, felülni, és mászni. Hamarosan felállt és azóta egyedül megy. A mozgás javulásának   eredménye megmutatkozik az étvágyán is. 
Rövid időn belül megváltozott a tekintete, arckifejezése és a mimikája is. Mintha nem is az a gyermek  lenne, mint akivel először találkoztam.
Összegzésként Sevella Ilona kolléganőmtől megtudtam:
Egy laikus számára mindezek, nem feltétlenül kifejező jelek. Az agyi sérüléseknek korai életszakaszban nincsenek látható, külső jelei. 8-9 hónapos korban figyelnek fel arra, hogy a gyermek nehezen, vagy egyáltalán nem kezd el mozogni. Ilyenkor fordulnak legtöbbször orvoshoz. Tapasztalatból tudom, ilyenkor a szülők elégségesnek találják az orvos utasításait, aki megfelelően megtesz mindent a gyermek érdekében. Ez azonban  néha kevés is lehet.
Ezt bizonyítja Sanyika esete, akinek látványos, gyors  fejlődése a gyógytornász segítségével indult meg. Ezt a neurolológiai szakvélemény is alátámasztotta.
Felteszem azt a kérdést e módszer nélkül, meddig - hová jutott volna a pici fejlődése?
Ahhoz, hogy meggyőzem Gyuriékat a viselkedésem erőszakosnak tűnhetett, de  tudtam azt, hogy ezt a gyermek érdekében tettem. Azóta nagyon sokszor átgondoltam a történteket,  hibának tartottam, hogy Sanyikát a saját gyermekemhez hasonlítottam.
Tudtam azt is, hogy az ő helyzetük állandósulásához hosszú időre van szükség. Sanyika nem csak az anyuka elvesztését érezte meg, hanem ennek az időnek múlását is.
A "Másságot" mindezek ellenére  el kell fogadnunk. a mi feladatunk, hogy segítsünk nekik megtalálni a normális élethez vezető utat."
Ajánlom ezt a cikket Anikó barátnőmnek aki rendszeres olvasója  az Online oldalunknak és arra kért, egy olyan esetről írjak, ahol a gyermek születésekkor oxigén hiány lépett fel.
Remélem problémája megoldásához segítséget nyújtottam.
Köszönet mondok a kolléganőmnek aki szakmai tudásának köszönhetően nem kis szerepet játszott   abban, hogy elindult a baba, s így egy igazi sikerélménnyel adhattam közre  ezt a történetet.

Forrás: Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ
Szociális intézményegysége
Dér Márta, Sevella Ilona "C"osztály

Szóljon hozzá a fórumon!: Egy sérült fiatal naplójából X.