Díjeső és szoboravató a drámaíró versenyen

Cunami áldozata lett a magyar paprika - ezzel a címmel jelent meg a szombati Magyar Nemzetben az a cikk, amelyet még előző este - a nyomdában lévő újság kéziratai közül - kisorsoltak.  Síposhegyi Péter drámaíró kisebbik fia, Zsolt teljesítette ezt a feladatot, ahogyan tavaly is, amikor apja végakarata szerint először rendezték meg Békéscsabán az írók, rendezők és színészek versenyét. A kiválasztott témából kellett drámát írni a szerzőknek, majd a szintén kisorsolt rendezőknek és színészcsapatoknak színpadra állítani az előadásokat.

Vasárnap este a közönség először a Várakozók című művet láthatta Nagy Viktor rendezésében, igényes filmkockás, emberközeli, humoros, lírai, megható jelenetekkel. Egy pályaudvaron játszódik a darab, ahol olyan vonatokra várnak az utasok, amelyek késnek, elsuhannak, de sohasem állnak meg. A hangulat, az emberek kiszolgáltatottsága Beckett Godot-ra várva drámáját juttatja eszünkbe. Itt a szereplők már berendezkedtek, hogy műsorral múlassák az időt, beszélgetéseket kezdeményeznek. Sok téma szóba jön, így a kötelező japán story is a magyar paprika pusztulásáról, a meghiúsult üzletről. A Várakozók az újságból olvassák fel és értelmezik a cikket.

A Várakozók című darab egy pályaudvaron játszódik

Nem ilyen konkrét, sokkal áttételesebb a feladat teljesítése A Godzilla című zenés egyfelvonásosban. Egy Japánban működő laboratóriumban kétségtelenül őrült magyar tudós paprikás csirkével akarja magyarrá változtatni távol-keleti áldozatát. A pályázati forrást elköltik, eredményt felmutatni nem tudnak, viszont kiderül, hogy emberi gyarlóság, kapcsolatok, érdekek motiválnak mindent; magyarul „végig- és elkefélik" az egész kutatást és üzletet. Az abszurdba vitt történet Godzilla metamorfózisáról abban csúcsosodik ki, hogy a génmanipulált teremtményben sikerül Elvis Presley-t feltámasztani, aki énekével örvendezteti meg a közönséget. A Szalay Krisztina rendezte produkcióban egyébként is feltűnően sok a zenei betét; rejtély, hogyan lehetett mindezt ilyen hirtelen összehozni.

Már A sivatag rózsája cím is jelzi, hogy a zöldpaprikától eléggé elrugaszkodott a harmadik versenydarab is. Nem laboratórium, hanem egy nemzetközi konszern projektjének felvillantására ihlette az újságcikk Szalma Dorotty rendezőt. Az első felvonásban minden színész fekete kabátban és a szövegkönyvvel áll a függöny előtt, amitől igazi olvasópróbát látunk, hiszen még nincs kész az előadás. Ez a felfogás közelebb áll, hűebb a rohammunkához, a versenyszellemhez, mint a kimunkált színpadi jelenetek. Utána viszont felmegy a függöny, filmforgatás zajlik, igaz, sok ismétléssel. Figyelemre méltó a rendező műfaj-meghatározása a csapótáblán: „cyberművészsoftpornothriller-antiglobalistaponyvaszappanoperettsorozat". A hosszú szóösszetételből kimaradt, pedig lényeges: rengeteg humorral.

A sivatag rózsája című előadásban egy filmforgatás jelenetei elevenednek meg

A verseny szabályai szerint a nézők és persze a zsűri is csak a bemutatók után tudhatta meg, hogy a Várakozókat Kiss Ottó, A Godzillát Karafiáth Orsolya, míg A sivatag rózsáját Zelei Miklós írta. A zsűri értékelése szerint a XVI. Magyar Drámaíró Versenyen a legjobb műnek járó elismerést Zelei Miklós kapta. Az összegyűjtött szavazatok alapján a közönségdíjat Karafiáth Orsolya érdemelte ki. A legjobb rendező kategóriában a zsűri a Magyar Nemzet különdíját Nagy Viktornak ítélte a Várakozók színreviteléért.

A legjobb színésznő a zsűri értékelése szerint Tarsoly Krisztina lett, aki A Godzillában a „finn" kutatót játszotta. A legjobb színész díjjal Tege Antalt jutalmazták a Várakozók Szakállas férfijeként nyújtott alakításáért. A zsűri egy „fél" díjat Janik Lászlónak is ítélt A Godzilla Ottó-alakításáért.

A legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Szilágyi Annamária kapta A sivatag rózsájában játszott pizsamás szerepért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Presits Tamás érdemelte ki A Godzillában nyújtott Japán- és Elvis Presley- alakításáért.

Különdíjat kapott még Deutsch Anita és Fábián Anita színművész, valamint Kiss Ottó író. A Duna TV rendezői különdíját Szalay Krisztina nyerte el A Godzilla rendezéséért. Az MR1-Kossuth Rádió különdíját Jancsik Ferenc színművésznek ítélték.

  A Godzillát Karafiáth Orsolya, a Várakozókat Kiss Ottó, míg A sivatag rózsáját Zelei Miklós írta

Üzenet a béketeremtő erőről Az idén 49. alkalommal emlékeztek meg világszerte a színházi világnapról, amelyet a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartanak március 27-én. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet, a kultúra fontosságára, társadalmi megbecsülésére, az emberek életében betölthető szerepére.  A Jókai színházban március 27-én este, a drámaíróverseny ősbemutatói előtt Jessica A. Kaahwa ugandai drámaíró, színész, rendező és kutató üzenetét Kovács Edit színművész olvasta fel.  „Gondoltak-e már arra, hogy a színház milyen fontos lehet a béke és a népek közötti megbékélés megteremtésében? A nemzetek hatalmas összegeket fordítanak arra, hogy nyugalmat teremtsenek a világ konfliktusokkal terhelt zónáiban, de kevés figyelmet szentelnek a színháznak, ami valódi lehetőséget kínál az ellentétek feloldására. Hogyan lehet békét teremteni a Földön, ha az ehhez szükséges eszközöket főként elnyomó hatalmak biztosítják?" - kérdezi Jessica A. Kaahwa mindjárt ünnepi üzenete elején. Majd a színház számos különböző szerepének, jelentőségének taglalása után egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy a háborúskodás és a politikai viszály helyett a színházat kellene béketeremtésre, a konfliktusok megoldására használni. „Milyen cinikus, ha egy olyan korban, mint a mienk, amelyben ismerjük a színház hatalmát, olyan erők biztosítják a világbékét, amelyek fegyverekkel és bombákkal harcolnak. Hogyan is szolgálhatnák a megnyugvást az elidegenítés eszközei? A színházi világnap alkalmából arra kérem Önöket, hogy gondolkozzanak el ezen a perspektíván, és mától kezdve tekintsék a színházat a párbeszéd, a társadalmi változások eszközének. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége hatalmas összegeket fordít arra, hogy fenntartsa a békét a világban, pedig a színház olyan alternatíva lehetne, amely spontán, emberi, nem olyan költséges, de sokkal eredményesebb."

 

Sík Ferenc szobra itthon Igazán felemelő, ünnepi pillanatok következtek a Jókai színházban a három ősbemutató után: amikor a zsűri visszavonult, hogy értékelje a produkciókat és meghozza döntését, felavatták Sík Ferenc Kossuth-díjas rendező mellszobrát. Az éppen március 25-én 80 éve Békéscsabán született Sík Ferenc tehát hazatért. Mladonyiczki Béla szobrászművész alkotását a színpadon leplezték le, de majd az Ibsen Házban, a XX. század meghatározó színházi egyénisége által alapított színi iskola egyik tantermében, amit Sík Ferencről neveznek el, talál végleges otthonra. A szülővárosban a megye színháza ezzel méltó emléket állított Sík Ferencnek 80. születésnapja alkalmából, a színházi világnapon. A kollégáját méltató Kadelka László szerint az utolsó sokoldalú, igazi reneszánsz személyiség, művészember volt Sík Ferenc. Néptáncosként kezdte pályafutását az egykori legendás csabai, Rábai Miklós alapította Magyar Állami Népi Együttesben, majd Nádasdy Kálmán rendezői osztályában diplomázott. A Nemzeti Színház főrendezőjeként és a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjeként kortárs magyar művek és határon túli magyar drámák sorozatát vitte színre emlékezetes előadásokban, Békéscsabán is többször rendezett. Kadelka László emlékeztetett arra, hogy Sík Ferenc kiemelkedő munkásságával a magyar színháztörténetben örökre maradandót alkotott. Felvilágosult szemléletével, merész bemutatóival nagyban hozzájárult nemcsak a nemzeti színházművészet fejlődéséhez, hanem a magyarországi nyitáshoz, politikai rendszerváltozáshoz is. Mint mondta, „nem szerette a régi rendszer, de az új sem! Nem tudjuk, hogy miért. Akkor hasadt meg a szíve először, amikor csúnyán elüldözték Gyuláról - a Várszínháznak is egyik alapítója volt, majd a folytonos ellenségeskedés végzett vele 1995 januárjában..." A Jókai színház művészei és a családtagok a szülőváros Ligeti temetőjében március 25-én megkoszorúzták Sík Ferenc sírját.

 

Niedzielsky Katalin

Fotó: A-Team / Nyári A.

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

 

Szóljon hozzá a fórumon!: Díjeső és szoboravató a drámaíró versenyen