Békés megye hírek

Betegmozgatás hatásai, módszerei

Betegmozgatás hatásai, módszerei
Magyarországon az egészségügy az egyik legnagyobb létszámmal dolgozó szolgáltatás. Számos hazai és külföldi felmérés bizonyítja, hogy az egészségügyben dolgozók mind fizikai, mind pszichés terhelése fokozott.
A terhelés oka a nagy számban végzett betegmozgatás, pozícionálás, görnyedt testhelyzetben végzett feladatok, tartós aszimmetrikus testtartás, dolgozói létszám, izomerő hiánya, nem megfelelő eszközös feltételek, alacsony, nem emelhető ágyak.
A leginkább veszélyeztetett dolgozók az ápolók, a műtőben dolgozók, helyszíni mentőmunkát végzők és a fogorvosok. Az ápolók egy átlagos munkanapon 2000-2800 kg súlyt mozgatnak meg az ápolási feladatok során.
Kutatások szerint a dolgozóknál legtöbbször a krónikus hát-, és derékfájás okoz problémát. Minden második egészségügyi dolgozónak vannak ilyen jellegű problémái.
A gazdaságos munkavégzéssel foglalkozó tudomány az ergonómia, mely magába foglalja az emberekkel végzett vizsgálatokat, biztonságtechnikát, munkalélektant, élettant, munkaszervezést. Modelleket és módszereket alkalmaz, melynek célja hogy csökkentse a dolgozó ember igénybevételét.
Magyarországon és külföldön egyaránt számos ergonomikus, prevenciós eszközt és módszert fejlesztettek ki.
A betegmozgatási módszereket különböző csoportba lehet rendezni:

Az Amerikai Ápolók Szövetsége által leírt csoportosítás:
-Kézi áthelyezési módszer, mely során egy vagy két ápoló saját izomerejéből és a páciens megmaradt képességeivel dolgozik.
-Kisebb betegmozgatás segédeszközzel, ahol már kisebb eszköz bevonásával történik a mozgatás. Pl.: öv, biztonsági öv, forgótárcsa, kapaszkodók, csúszópad, csúszólepedő, egyirányú alátét, ADL speciális heveder.
-Nagyobb betegmozgatás eszközzel elektromechanikus emelőrendszerek használata. Pl.: betegemelő, fürdető berendezések.

gerincvédelem

Minden betegmozgatási módszernél fontos a gerincvédelmi szabályok betartása:

  • gerinc helyett az alsó végtagot terheljük,
  • ha lehet, kerülni kell a kézi emelést (sokszor testsúlyáthelyezéssel vagy a beteg csúsztatásával megoldható a probléma)
  • haránt terpeszállásban vagy nagy terpeszállásban végezni a betegmozgatást,
  • együtt mozgás, a beteg teste és a terapeuta együtt mozog,
  • beteg testét közel tartani a terapeuta testéhez
  • terapeuta megfelelő izomereje

Könnyítés, tehermentesítés lehetőségei:

  • beteg együttműködése
  • mozgás, mozgatás megtervezése
  • megfelelő testhelyzet, helyes testtartás
  • eszközök alkalmazása
  • megfelelő cipő, öltözék (ne akadályozza a mozgatást)
  • oktatási programokon való részvétel

Biztonságos mozgatás feltételei:

  • jó fogás
  • erő
  • tudás, technika, gyakorlat
  • testhez közel tartás
  • megtervezett mozgások

felsőoktatás

Felsőoktatási intézményekben is tananyagként szerepelnek az alábbi módszerek:

  • DOTTE-Módszer, mely célja egy speciális képesség megszerzése, az ápolási tevékenység könnyítése, a betegellátás minőségének javítása, gerincvédelem, túlápolás elkerülése, beteg aktivitásának maximalizálása. A betegnek pontos utasítást ad, amelyek segítségével részt vehet a mozgásban. Speciális testhelyzeteket, mozdulatokat alkalmaz és hevedert használ segédeszközként. A mobilizálás történhet a beteg aktív közreműködésével, közepes segítséggel (a beteg a fejét és törzsét tudja tartani), vagy teljes segítséggel (a beteg nem vesz részt a mozgásban, passzív)
  • A BOBATH-Módszer szerint a hely-, és helyzetváltoztatás egyben terápia is, a páciens mozgásképességét fejleszti. Betegmozgatási módok: passzív hely-, helyzetváltoztatású mozgások (ahol a beteg passzív), asszisztált hely-, helyzetváltoztatás (a beteg csak részben működik együtt) és az aktív hely-, helyzetváltoztatás (az ízület-, izom kontroll funkciók legalább közepesen jók, egyensúly-koordinációs képességek jók). Használt segédeszközök: lépcső, csúszódeszka, lepedő.


Forrás: Páncsi Kálmán Megyei Kórház - Majoros Csilla gyógytornász