A Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ a sérült gyermekek bentlakásos ellátását egyedüliként biztosítja a megyei intézmények közül. Három hónapja helyet tudtak biztosítani egy kisfiú számára. Az intézményi életre való felkészülésről és az itteni életről így vall édesanyja.

2009 őszén, négy év küzdelem és egy újabb kórházban töltött nyár után ráébredtünk, hogy Gyurcinak valami másra, speciálisabbra van szüksége.

A mindennapos rohangálás gyógytornára, konduktorhoz, kórházba már mindannyiunk számára tarthatatlanná vált. Keresgélni kezdtük a lehetőségeket. Egy gyógytornáról ismert anyuka javaslatára hívtam fel a Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központot. Időpontot beszéltünk meg és rövidesen személyesen kerestem fel az ápolási osztályvezetőt. Hosszasan elbeszélgettünk Gyurci állapotáról, az eddigi 4 év történéseiről, a családunkban kialakult helyzetről, ezt követően megnéztem az intézeti életet. Így már kicsit könnyebbé vált, az amúgy oly nehéz döntés, mert számomra nagyon megnyugtató volt, amit láttam. Így beadtuk a jelentkezésünket és lekezdtünk várni, mert éppen akkor nem állt rendelkezésre üres hely.

Nehéz időszak volt ez, mindennap újragondoltuk, nem tudtuk jól döntünk-e. Néhány hét múlva otthonunkban látogatott meg az intézeti gyógypedagógus és a főnővér. Megnézték Gyurcit, felmérték, hogy milyen szükségletei lesznek, ha majd beköltözik, tájékoztattak az intézeti házirendről és, hogy milyenigazolásokat kell majd beszerezni. A látogatás megint megerősített lelkileg, kedvesek voltak, megnyugtattak, bíztattak. Újabb néhány hét után aztán megérkezett az értesítés, a hely  rendelkezésünkre áll. Néhány nap alatt beszereztük a szükséges orvosi igazolásokat és a megadott napon megjelentünk az intézetben.

Mondhatom, életem legnehezebb napja volt ez, de sokat segített a mérhetetlen kedvesség és szeretet. ahogyan fogadtak. Mindenki szeméből sugárzott: "nyugi anyuka, semmi baj nem lesz." Így hát vérző szívvel, könnyekkel küszködve, de mosolyogva hagytam ott Gyurcit.

Gyurci jól érzi magát az intézményben.

És elkezdtünk beszokni, hozzászokni az új helyzethez. Reggel és este telefon, hogy érzi magát, mit csinált egész nap, és féktelenül vártuk a pénteket, hogy hozhassuk haza. A kezdeti nehézségek után úgy érzem jól döntöttünk. Gyurci állapota miatt szükség van arra a szakértelemre és ellátásra, amit az intézetben kap. sokkal kiegyensúlyozottabbá vált ott tartózkodása óta, és az sem mellékes, hogy ott os nagyon sok szeretetet kap.

Bent tartózkodása óta túl vagyunk egy betegségen, vérvételen, orvosi vizsgálaton (neurológiai), mindez zökkenőmentesen zajlott, pontosan úgy, ahogyan arra Gyurcinak szüksége van. Nincs tortúra, hosszú utazások, kórházi várakozások, amik rendkívül igénybe vették.

Gyurcira még a maci is figyel.

Mindez azonban csakis úgy jöhetett létre, hogy az érzelmi viharokkal küzdő, bizonytalan szülőknek, az ott dolgozók ennyi segítséget tudnak nyújtani, mind értelmileg mind pedig szaktudásukkal. Így Gyurci is és családunk is egy élhetőbb életet tud élni. Csak hálával és köszönettel tartozom az ott dolgozóknak, hogy mindezt lehetővé tették számunkra.

Forrás: Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ
Szociális intézményegysége
S. Szilvia, Gyurci édesanyja