Békéscsaba vagyonleltára
Év végén leltárokat készítünk, s év elején statisztikákat gyártunk, így volt ez "mindig". Elődeink 1903-ból származó csabai vagyonleltára is ennek egyik bizonyítéka. A vagyonleltárak sok mindent megmutatnak az utókor számára, nemcsak gazdaságtörténeti értékük jelentős, hanem igazgatás- és művelődéstörténeti forrásértékük is felbecsülhetetlen.
Ebbe a 108 éves leltárkönyvbe került Békéscsaba ingó- és ingatlan vagyona. Az akkor még nagyközség vagyonának állapota 1903. december 31-i állapotokat tükrözi. A leltárt végző elődök az ingatlanvagyonok telekkönyvi és a kataszteri számát, valamint a területnagyságát vették számba. Ezek becsértéke forintban, s krajcárban volt megadva. Külön jelölve volt a szenvedő vagyon, vagyis a tartozások mértéke. Külön táblázatban gyűjtötték az ingatlanra felvett évi kamat mértékét, s a tartozás tőke mennyiségét. A nagyközség ingatlanvagyona 516 bejegyzést tartalmaz. A jövedelmező ingatlanokat újraszámozással jelölték más kategóriában. Első ezek sorában az Arany kakas vendéglő, amely évi 3400 forint bevételt jelentett Csabának. A Gyalogsági Laktanya és a Fiume Vendéglő és Vigadó hozta a legtöbbet a nagyközség konyhájára. Az ingóvagyon összeírásnál a legapróbb részletesség volt a leltárt végzők vezérvonala. Békéscsaba közigazgatás-rendszerének összes hivatalát felsorolva találjuk, s ezek berendezési tárgyainak és szakmai eszközeinek ismertetése sokat jelentenek a hivataltörténeti kutatás számára. Külön megjegyzendő, hogy minden akkori hivatali szoba elengedhetetlen tartozéka a köpőcsésze és a mosdótál volt. A tanácstermet I. Ferenc József és néhai Szemián Sámuel olajfestménye díszítette. A főjegyzői szobában a haza bölcse, Deák Ferenc arcképe, míg az iktató szobában Wekerle Sándor barna képkeretes képe lógott, s természetesen a nagyteremben Kossuth festményről nézte a dolgozó közhivatalnokokat.
A színház ingóságainak összeírása, 1903 (részlet)
A városgazdánál két korona értékű faltörő kos, míg a hajdúszobában egy komoly értékkel bíró sokszorosítógép segítette a dolgozók munkáját. Megtalálhatjuk a községi fenntartású iskolák és óvodák vagyonának feltérképezését, külön művelődés- és oktatástörténeti jelentőségű, hogy az intézmények által használt szakkönyvek címei is fel vannak sorolva. A Wandlik-féle óvodában a gyerekek többek között 1 db tevével, 1 db oroszlánnal, 1 db elefánttal, 1 db nyúllal, 1 db őzzel, 1 db zebrával, 1 db struccal, 1 db farkassal, valamit 1 db medvével játszhattak. A színházban a díszletekről is készült kimutatás, s innen tudhatjuk meg azt is, hogy különböző formájú székek bár, de 212 db volt ekkor a csabai színházban.
Egy jövedelmező ingatlan, 1903
Forrás: Balogh Dorottya (Békés Megyei Levéltár)
