Átfogó rendszer a megyei sertéságazatért
Békés megye valamikor a hazai sertésállomány hazája volt, a megyében mindig is komoly hagyományai voltak a sertéstartásnak, sertéshízlalásnak a háztájitól a nagyobb sertéstelepekig. A megyénkben élő emberek tehát ezer szállal kötődtek és bizonyos értelemben kötődnek ma is a sertés tenyésztéshez és annak hízlalásához.
A Békés megyében megtalálható közel 70 ezer termelő koca több mint 1 millió vágósertést produkált, melyet a megyében lévő vágóhidak - elsősorban a Gyulai Húskombináté - feldaraboltak, feldolgoztak, így mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon - a volt Szovjetunióba félsertésként - megjelentek a megyei sertések és/vagy sertéstermékek. Az elmúlt évtizedben azonban drasztikusan csökkent a megyei sertésállomány. A sertéstartók, sertéshizlalók egyre nehezebb helyzetbe kerültek, egyre nehezebbé vált a sertésnek piacot találni. 2005-ben a vágás is megszűnt a Gyulai Húskombinátnál, így még kilátástalanabb lett a helyzet, még kiszolgáltatottabbá váltak a termelők, feldolgozóipar hiányában pedig egyre veszteségesebb lett az ágazat.
A negatív változásokra nem vagy csak nagyon kevesen tudtak reagálni, így a sertéstartók zöme az évek során felszámolta állományát. (lásd térkép). A hajdani egymillió vágósertésből mára már csak közel 300 ezer található.
Nincs szükség hosszas bizonyításra ahhoz, hogy tudjuk, megyénk olyan természeti értékekkel rendelkezik, melyeket a jövőben sokkal jobban ki kell használnunk. Hazánk legjobb termőföldjei nálunk vannak, gazdag folyókban, magas a napsütéses órák száma, és megvannak azok a szakemberek, akik elhivatottak szakmájuk iránt. Azonban a sertéstartók esetében sajnos nem beszélhetünk utánpótlásról, a fiataloknak nem életcél, perspektíva a mezőgazdaság vagy éppen az állattartás.
„Csak összefogásban lehetünk erősek!"
Ezt már Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mondja, aki a rendszerszintű gondolkodásban és ennek mentén az összes ágazati szereplő bevonásában látja a kulcsot, mint tette azt a nagyon sikeres megyei halstratégia kapcsán.
Mint elmondta a megyei önkormányzat kívülállóként jobban rálát egy ágazat problémáira, nem elfogult egyik vagy másik szakterület felé, nincsenek egyéni érdekei, célja csupán Békés megye gazdasági fejlesztése minden eszközzel.
Sokszor, sok helyen elmondtuk - folytatja - hogy kiemelt célunk, Békés megyét, értékeinek megtartásával és innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorjává, mintatérségé, a megye határait átlépő szervező erejévé tenni! A mezőgazdaságra épülő feldogozóipar visszafejlesztése a megoldás kulcsa.
Békés megyének szüksége van nagy kapacitású vágóhídra, és szilárd elképzelésünk van egy olyan szövetkezeti tömörülésre, melynek tulajdonosa minden sertéstartó és vágópont, vagy kisvágóhíd a megyében, partnere pedig az összes ágazati szereplő. Így alakulhat ki az az új rendszer, mellyel növekedhet a sertésszám, erősödhet a foglalkoztatás, megújulhat a fiatalok szakképzése és újjáéled a húsfeldolgozó ipar.
„Az alapok megvannak, a részleteken dolgozni kell!"
Kónya István, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke a munkacsoport operatív vezetője szintén órákig tud beszélni a sertésstratégia részleteiről. Mint fogalmaz, nagyon sok kérdés merült fel az üléseken, hiszen maga az ágazat is több sebből vérzik. Így a nagy és a háztáji sertéstartók bevonásának módja, de - hangsúlyozza - a megye senkit nem hagy ki a rendszerből, azaz komplex, mindenkit bevonó stratégia készült. Szintén fontos kérdés volt a jelenlegi sertésállomány genetikájának megújítása és a takarmányozás módja. Fel kellett mérni - hiszen nem volt megyét átfogó pontos adat arról -, hol vannak még működő, vagy már bezárt, de a termelésbe bevonható sertéstartó telepek.
Mint azt az alelnök hangsúlyozta, a megye, stratégiai elképzelésével arra a növekedésre épít, mely egybecseng a Kormány sertésszámot megduplázni kívánó törekvéseivel. Hozzátette, több résztvevő eleinte kételkedett a sikeres együttműködésben, de a most lerakott anyag is mutatja, hogy sikerült összefogni. A munkacsoport tagjai valóban lerakták tudásukat, tapasztalataikat a megyei önkormányzat asztalára.
Mit hozhat a jövő? Megvan a mindenki számára elfogadható rendszer minden eleme, a megyei önkormányzat következő feladata olyan forrás keresése, mely a teljes kidolgozást lehetővé teszi. A végső cél pedig a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázati rendszerének olyan kialakítása, mely motiválja a vállalkozókat, hogy belefogjanak a sertéstartásba, és Békés megyében újra legyen vágóhíd.
