A Panorámától a politikáig - beszélgetés Mucsi Andrással

- Miért kezd el egy tizennégy éves fiú közéleti kérdésekkel foglalkozni?
- Gyerekkorom óta érdekel a politika. A hétvégéket a nagyszüleimnél töltöttem, és péntek esténként mindig együtt néztük a Panoráma című műsort, a kilencvenes évek eleje pedig nagyon izgalmas időszak volt délszláv háborúval, a Szovjetunió széthullásával. Így a tévében olyan eseményeket követtem gyakorlatilag élőben, amik ma már a történelemkönyvek részei, és érdekelni kezdett a közélet. A belpolitikára nyitottság pedig családi indíttatásból jött: a családom hagyományosan kisgazdapárti szavazóbázist alkotott, és az ők, illetve ismerőseim hatására kezdtem el foglalkozni ezzel is.

- A kortársai nem tartották emiatt csodabogárnak?
- Megszoktak. De amikor egy-egy új közösségbe csöppentem, akkor természetesen furcsa volt ez másoknak. Ugyanakkor, és ez nagyjából egybeesik azzal, hogy politizálni kezdtem, tizennégy éves korom óta járok a református egyházközségbe, ahol nyilván az idősebb korosztály képviseli magát, ők pedig örültek neki, és bizonyos szintig fel is néztek rám, hogy fiatal korom ellenére ilyen komoly dolgokkal foglalkozom.

A belpolitikára nyitottság családi indíttatásból jött

- A tanári és az alelnöki munkát össze tudja egyeztetni?
- A közéletben már régóta aktívan tevékenykedem, megtanultam ezt összeegyeztetni a munkámmal. A társadalmi alelnökség új kihívásokat tartogat, de a munkabeosztásunkat úgy alakítjuk ki a megyei önkormányzat vezetésénél, hogy a délelőtti tanítási időszakra lehetőleg ne essenek olyan események, amiken részt kell vennem.

- Történelmi tudományos munkát folytat még?
- Igen, jelentek meg publikációim a Református Egyház című, lelkészek számára készülő, hivatalos magyarországi református egyházi folyóiratban, a Theologiai Szemlében, míg tavaly a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokba írtam egy komolyabb tanulmányt. Jelenleg pedig a Biblia Józsúé című könyvének kommentárján dolgozom, ami nyelvészetileg és történetileg is nagyon izgalmas feladat, a héber nyelvvel is foglalkoztam hozzá. Illetve a napokban jelenik meg a Történelem 111 tételben című munkám, amit a helyi református egyházközség ad ki, és amit a diákjaimnak írtam - de természetesen ez nem azt jelenti, hogy mások ne forgathatnák. Ennek az előzménye egy másik jegyzetem, a Történelmi áttekintés, amiben körülbelül 40 tétel szerepelt, és a korábbi munkahelyemen, a Farkas Gyula (ma: Tisza Kálmán) Közoktatási Intézményben használtam eredményesen érettségi felkészítésnél; a gyerekek szerették, és úgy gondoltam, talán hasznos lenne kibővíteni.

- A történészi rálátás hogyan segíti a napi politikában?
- A különféle történelmi korszakokban vannak visszatérő dolgok, vannak új dolgok, de mindenképpen érdekes számomra, hogy történészként úgy figyelhetem az eseményeket, hogy párhuzamot tudok vonni korábbi időszakok eseményeivel. Úgy gondolom, aki közélettel, politikával foglalkozik, történésznek, jogásznak vagy közgazdásznak kellene lennie, de legalábbis mindenképpen szükséges, hogy ezeknek a tudományágaknak a területéről információkat gyűjtsön.

"Történészként úgy figyelhetem az eseményeket, hogy párhuzamot tudok vonni korábbi időszakok eseményeivel"

- Eddig elsősorban Békés városának ügyeivel foglalkozott. A megye jelenlegi helyzetét hogyan értékeli, milyen jövőképet lát előtte?
- A korábbi képviselő-testület tagjai közül többen is barátaim voltak, és a megyegyűlések előterjesztéseit mindig átnéztem, így amikor idekerültem, ha nem is személyesen, de hallomásból és olvasás alapján ismertem már sok mindenkit és az intézményeket is. Ha meglesz az új önkormányzati törvény, és újrafogalmazzák a megyei önkormányzatok szerepkörét, akkor lehet a kérdésről komolyan beszélgetni. Én azt látom, hogy a megyei önkormányzatnak van jövője, hiszen a hamarosan elfogadandó törvény tervezete úgy fogalmaz, hogy területfejlesztési funkciókat kap. Emellett a megyei közösségek összefogása, az identitáserősítés, a tapasztalatcsere, az információáramlás megszervezése lehet a feladatunk, egyfajta ernyőszervezetként kell működnie a megyei önkormányzatnak. Határ menti megyeként pedig a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásban szintén nagy szerepünk lehet - a protokolláris feladatok mellett a megyei vezetésben egyébként éppen az én teendőm a nemzetközi kapcsolatok felügyelete.

 

 

G.E.

 

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: A Panorámától a politikáig - beszélgetés Mucsi Andrással