A Nemzeti Vízstratégiáról, Földtörvényről is szó esett a békéscsabai agrárfórumon
Több száz gazda vett részt április 9-én, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter békéscsabai Agrárfórumán, melyen a Nemzeti Vízstratégia mellett a Földtörvény társadalmasításának jelenlegi szakaszáról és a megújuló Agrárkamaráról is képet kaphattak a mezőgazdaságból élők. A szinte éjszakába nyúló program keretében Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke hivatalosan is átadta a „Halfeldolgozás alapjainak megteremtése Biharugrán" című kiemelt projekt terv bekötött tanulmányát a miniszternek.
Nem először indít fórumsorozatot a Vidékfejlesztési Minisztérium, azonban a mostani békéscsabai agrárfórum az első olyan találkozó a sorban, melyet a Nemzeti Vízstratégia megismertetésére szántak a szervezők. Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere, mint házigazda üdvözlő szavait követően Jakab István, a MAGOSZ elnöke, majd pedig az utána felszólaló Fazekas Sándor miniszter is a gazdák összefogásának szükségességét hangsúlyozta.
Jakab István kiemelte, sokszor egyszerre van jelen hazánkban a belvíz, az árvíz és az aszály, és talán meglepő, de több víz megy ki országunkból, mint amennyi bejön!
A fórumon kiderült, a vízkormányzás eléréshez szükséges, hogy akkor legyen a víz a földeken, amikor szükség van rá, és ha már nem kell, el lehessen vezetni. A probléma kezeléséhez két területen kell az alapoktól újrakezdeni a munkát: a csatornák és műtárgyak karbantartásában, hogy a víz megfelelően áramolhasson, illetve a Vízgazdálkodási Társulatok működése terén. Míg előbbiben a gazdatársadalomnak van óriási szerepe, addig a Társulatok működése sok polémiát vett fel, hiszen eltérő eredményességgel és színvonalon dolgoznák, ám tudásukat, eszközállományukat, tapasztalataikat mindenképpen a gazdatársadalom javára kell felhasználni.
A MAGOSZ elnöke kijelentette, szeretnék elérni, hogy a mezőgazdaságból élőknek az öntözéshez felhasznált vízért ne, csak a víz odaszállításának költségéért kelljen fizetnie.
Ma Magyarországon százezer hektár öntözött terület van, ezt a számot 1-1,5 millióra feltornázva el lehetne érni, hogy a mostani 15 millió tonna gabona helyett 20 millió tonna teremjen.
Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter is szólt a klímaváltozás hatásáról, hiszen mint mondta, bár a Kárpát-medence igencsak vízjárta terület, de a szélsőségessé váló időjárás megváltoztathatja a növényzetet, az állatvilágot, veszélyeztetheti a lakhatóságot, és szántóföldek helyett legelővé változtatja a tájat. A régi megoldások már nem működnek, a népi bölcsességek már érvényüket vesztették, ezért kell új szemléletmódot kialakítani a vízgazdálkodás területén. A miniszter elmondta, hogy létrejön az öntözési ügynökség, és ezzel megteremtődnek a téma szervezeti keretei.
A mezőgazdaság elmúlt három évéről szólva kijelentette, a dioxin, a dinnye, a Négy Mancs és egyéb botrányok ellenére növekedett a termelés, a foglalkoztatás és az export a mezőgazdaság területén, ami szép sikert jelent. A számok nyelvén szólva, három év alatt 34 ezer fővel, 166000 főről 200000 főre nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma összesen félmillióan élnek mezőgazdaságból.
A miniszter beszámolt a várhatóan májusban a Parlament előtt véglegessé váló Földtörvényről, a gazdák segítségét is kérte abban, milyen elv érvényesüljön a helyi Földbizottságok összeállításánál. Ezek a bizottságok fogják a jövőben jóváhagyni a földvásárlási szándékokat, a témában vétó joguk lehet! Kérdés, hogy miképp válasszák meg őket, hány tagjuk legyen?
A Földtörvény elfogadása után az Üzemtörvény benyújtására készül a minisztérium, melyben a különböző üzemformák: őstermelők, családi gazdálkodók, vállalkozások szabályozása lesz rendszerbe foglalva.
A program keretében Zászlós Tibor, az Agrárkamara alelnöke beszámolt a szervezeti változásokról.
A fórum második felében már a résztvevők tehetek fel kérdéseket, közöttük több értékes hozzászólás is volt, illetve előzetesen is több tucat kérdést intéztek a gazdák a miniszterhez. A válaszok között érdekességként kiemelkedik, hogy jelenleg nem várható Birtokösszevonási pályázat megjelenése, mint ahogy gépek esetében is kertészeti technológiák kiírására van mód. Sokan tettek fel kérdést az osztatlan közös tulajdon megszüntetése körüli anomáliák kapcsán, mellyel a tárca is behatóan foglalkozik. A csatornadíj eltörlése kapcsán a MAGOSZ elnöke válaszában leszögezte, nem kötelezhető egy gazda sem a Vízgazdálkodási Társulati díj megfizetésére. Ez törvény!
A gazdák mellett szót kért Hanó Miklós országgyűlési képviselő, aki örömmel jelentette be, hogy a békéscsabai hűtőház újjászerveződik.
A fórum végén Farkas Zoltán a Békés Megyei Közgyűlés elnöke szólalt fel, aki ünnepélyesen átnyújtotta Fazekas Sándor miniszternek a „Halfeldolgozás alapjainak megteremtése Biharugrán" című kiemelt projekt terv bekötött tanulmányát. A megyei elnök felszólalásában elmondta, hogy a projekt megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a ma 95 %-ban külföldi halat fogyasztó hazai lakosság fogyasztási szokásai megváltozzanak, egyben a feldolgozóipar megteremtése mintegy száz új munkahelyet is teremthet hosszú távon. Fazekas Sándor miniszter válaszában kijelentette, hogy támogatja a projekt megvalósítását, hogy a Biharugrában rejtőző hihetetlen lehetőséget kiaknázza Békés megye. A minisztérium is segít a megyei célkitűzések megvalósításában, így Karácsony ünnepe előtt,a magyar hal vásárlására ösztönző reklámkampányt szerveztek.
Az est végén a húsz éves jubileumát ünneplő Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége nevében Dr. Kulcsár László elnök, az Agrárkamara Békés megyei vezetője emlékplakettet adott át Fazekas Sándor miniszternek.
Jakab István kiemelte, sokszor egyszerre van jelen hazánkban a belvíz, az árvíz és az aszály, és talán meglepő, de több víz megy ki országunkból, mint amennyi bejön!
A fórumon kiderült, a vízkormányzás eléréshez szükséges, hogy akkor legyen a víz a földeken, amikor szükség van rá, és ha már nem kell, el lehessen vezetni. A probléma kezeléséhez két területen kell az alapoktól újrakezdeni a munkát: a csatornák és műtárgyak karbantartásában, hogy a víz megfelelően áramolhasson, illetve a Vízgazdálkodási Társulatok működése terén. Míg előbbiben a gazdatársadalomnak van óriási szerepe, addig a Társulatok működése sok polémiát vett fel, hiszen eltérő eredményességgel és színvonalon dolgoznák, ám tudásukat, eszközállományukat, tapasztalataikat mindenképpen a gazdatársadalom javára kell felhasználni.
A MAGOSZ elnöke kijelentette, szeretnék elérni, hogy a mezőgazdaságból élőknek az öntözéshez felhasznált vízért ne, csak a víz odaszállításának költségéért kelljen fizetnie.
Ma Magyarországon százezer hektár öntözött terület van, ezt a számot 1-1,5 millióra feltornázva el lehetne érni, hogy a mostani 15 millió tonna gabona helyett 20 millió tonna teremjen.
Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter is szólt a klímaváltozás hatásáról, hiszen mint mondta, bár a Kárpát-medence igencsak vízjárta terület, de a szélsőségessé váló időjárás megváltoztathatja a növényzetet, az állatvilágot, veszélyeztetheti a lakhatóságot, és szántóföldek helyett legelővé változtatja a tájat. A régi megoldások már nem működnek, a népi bölcsességek már érvényüket vesztették, ezért kell új szemléletmódot kialakítani a vízgazdálkodás területén. A miniszter elmondta, hogy létrejön az öntözési ügynökség, és ezzel megteremtődnek a téma szervezeti keretei.
A mezőgazdaság elmúlt három évéről szólva kijelentette, a dioxin, a dinnye, a Négy Mancs és egyéb botrányok ellenére növekedett a termelés, a foglalkoztatás és az export a mezőgazdaság területén, ami szép sikert jelent. A számok nyelvén szólva, három év alatt 34 ezer fővel, 166000 főről 200000 főre nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma összesen félmillióan élnek mezőgazdaságból.
A miniszter beszámolt a várhatóan májusban a Parlament előtt véglegessé váló Földtörvényről, a gazdák segítségét is kérte abban, milyen elv érvényesüljön a helyi Földbizottságok összeállításánál. Ezek a bizottságok fogják a jövőben jóváhagyni a földvásárlási szándékokat, a témában vétó joguk lehet! Kérdés, hogy miképp válasszák meg őket, hány tagjuk legyen?
A Földtörvény elfogadása után az Üzemtörvény benyújtására készül a minisztérium, melyben a különböző üzemformák: őstermelők, családi gazdálkodók, vállalkozások szabályozása lesz rendszerbe foglalva.
A program keretében Zászlós Tibor, az Agrárkamara alelnöke beszámolt a szervezeti változásokról.
A fórum második felében már a résztvevők tehetek fel kérdéseket, közöttük több értékes hozzászólás is volt, illetve előzetesen is több tucat kérdést intéztek a gazdák a miniszterhez. A válaszok között érdekességként kiemelkedik, hogy jelenleg nem várható Birtokösszevonási pályázat megjelenése, mint ahogy gépek esetében is kertészeti technológiák kiírására van mód. Sokan tettek fel kérdést az osztatlan közös tulajdon megszüntetése körüli anomáliák kapcsán, mellyel a tárca is behatóan foglalkozik. A csatornadíj eltörlése kapcsán a MAGOSZ elnöke válaszában leszögezte, nem kötelezhető egy gazda sem a Vízgazdálkodási Társulati díj megfizetésére. Ez törvény!
A gazdák mellett szót kért Hanó Miklós országgyűlési képviselő, aki örömmel jelentette be, hogy a békéscsabai hűtőház újjászerveződik.
A fórum végén Farkas Zoltán a Békés Megyei Közgyűlés elnöke szólalt fel, aki ünnepélyesen átnyújtotta Fazekas Sándor miniszternek a „Halfeldolgozás alapjainak megteremtése Biharugrán" című kiemelt projekt terv bekötött tanulmányát. A megyei elnök felszólalásában elmondta, hogy a projekt megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a ma 95 %-ban külföldi halat fogyasztó hazai lakosság fogyasztási szokásai megváltozzanak, egyben a feldolgozóipar megteremtése mintegy száz új munkahelyet is teremthet hosszú távon. Fazekas Sándor miniszter válaszában kijelentette, hogy támogatja a projekt megvalósítását, hogy a Biharugrában rejtőző hihetetlen lehetőséget kiaknázza Békés megye. A minisztérium is segít a megyei célkitűzések megvalósításában, így Karácsony ünnepe előtt,a magyar hal vásárlására ösztönző reklámkampányt szerveztek.
Az est végén a húsz éves jubileumát ünneplő Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége nevében Dr. Kulcsár László elnök, az Agrárkamara Békés megyei vezetője emlékplakettet adott át Fazekas Sándor miniszternek.
