A polgári tulajdon elleni támadás után a birtokos parasztság elleni kíméletlen elnyomás következett. A beszolgáltatás, az erőszakos téeszesítés nemcsak a kuláknak bélyegzett parasztokat sújtotta, hanem az egész paraszti társadalmat. 1956-ban az egész társadalom egy emberként lázadt fel a diktatúra ellen, amit súlyos megtorlás követett.

A Békés Megyei Levéltár kiemelt célja és feladata az általa őrzött, az eseményeket megörökítő korabeli ügyészségi, bírósági, tanácsi és pártiratok minél szélesebb körben való megismertetése. Ennek szellemében jelent meg az Erdmann Gyula által szerkesztett Békés megye 1956-ban című forráskiadványa, amely három kötetben mutatja be a forradalom és az azt követő megtorlás eseményeit. Ugyancsak Erdmann Gyula volt a szerzője a Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban c. korábban megjelent kötetnek, ami digitalizált, kereshető formában is olvasható, a levéltár honlapján (www. bekes-archiv.hu). Digitalizálásra kerültek az MSZMP Békés Megyei Bizottsága pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei, melyek adatvédelmi törvénynek megfelelő ellenőrzés után az interneten is olvashatók lesznek. A könnyebb hozzáférés mellett, az ötvenes évek gyenge minőségű iratainak megóvása is célja volt a Békés Megyei Bíróság és a Békés Megyei Főügyészség, főként politikai pereket tartalmazó ügyiratinak tervszerű mikrofilmeztetése, melynek keretében mintegy 60 ezer mikrofilmfelvétel készült, melyek megtekinthetők a levéltár kutatótermében.

A szarvasi múzeumban a kommunista diktatúra áldozatainak tiszeteletére megrendezésre kerülő kiállításon, a levéltár őrízetében lévő fém tank is látható lesz.

A szarvasi múzeumban február 25-én a kommunizmus áldozatainak tiszteletére kiállítás látható. A kiállítás anyagát a Békés Megyei Levéltár és a Békés Megyei Múzeum dokumentumaiból, tárgyaiból állították össze. A nyitóbeszédet dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója tartja.

Forrás: Sáfár Gyula (Békés Megyei Levéltár)