Magyarországon jelenleg összesen két megye, Békés és Somogy rendelkezik kidolgozott civil stratégiával. A megyénkben 2009 és 2013 közötti időszakra vonatkozó koncepció kiinduló gondolata, miszerint aktív, közügyekkel foglalkozó civil szervezetek nélkül erős helyi közösségek és civil társadalom sem létezhet, és hogy erős, szakmailag jól felkészült civil szervezetek nélkül az állampolgárok kevesebb és gyengébb minőségű közszolgáltatáshoz jutnának. Ezeken alapulnak mindazok a támogatások, amelyeket a Békés Megyei Önkormányzat biztosít a civilek számára. És ennek a stratégiának, valamint annak a meghirdetett programnak a részeként, melynek célja, hogy Békés az összefogás megyéjévé váljon, került sorra a megyei önkormányzat konferenciasorozatának április 20-i állomására. A Mádl Dalma fővédnöksége alatt álló, mindenki számára nyitott rendezvény a „Civil szervezetek szerepe az állami és önkormányzati feladatellátásokban. Mitől és mikor jó, ha civil szervezet lát el állami feladatokat? - Társadalmi szerepvállalás Magyarországon és Európában" címet viselte, és ahogyan a találkozó előtti sajtótájékoztatón Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke is fogalmazott: a Jókai színházban tartott konferenciának köszönhetően a résztvevők képet kaphattak arról, hová, merre tart ma a civil világ, és hogy milyen anomáliákkal küzd jelenleg a szóban forgó terület.

A konferenciának köszönhetően a résztvevők képet kaphattak arról, merre tart ma a civil világ

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" - idézte Széchenyi Istvánt köszöntőbeszédében Domokos László. A megyei elnök ismertette, 2007-ben és 2008-ban négy-négy milliót, tavaly pedig minden korábbinál nagyobb összeget, azaz hetvenmillió forintot tettek a civilek számára pályázhatóvá, és ebből több mint száz olyan szervezet részesült, amelyek a megye kötelező feladatainak ellátásához nyújtanak segítséget, elsősorban az egészségügy, az oktatás, a szociális gondoskodás és a kultúra területén. Idén a társadalmi szervezetek harmincmillió forintos forráskiegészítésére nyílik lehetőség. Azt is hozzátette, néhány, országos nyilvánosságot kapott visszaélés miatt hazánkban ma gyakran nem kezelik helyén a civil szervezeteket, és mint mondja, szükséges változtatni ezen a hozzáálláson, hiszen a legtöbb alapítvány, egyesület stb. lelkiismeretesen és elhivatottan, tagjai szabadidejének kárára teszi úgy a dolgát, hogy azért gyakran sem ő, sem a benne munkálkodók soha elismerést nem kapnak - igaz, nem is ilyen célok vezérlik őket.

Mádl Dalma volt a rendezvény fővédnöke

A meghívott felszólalók számos aspektusból járták körbe a központi témakört. A főelőadó Makovecz Imre már a hetvenes években kivette részét a civil szerveződésekből: ekkor a szocialista minisztériumok a 3300 magyar településből 1700-at szerep nélkülivé kívántak tenni, így a ma már Kossuth- és Ybl-díjas építész másokkal - köztük Beke Pállal, Varga Tamással - járták a vidéket, és faluházakat kezdtek építeni, mint megjegyezte, a tervezett helyek közel felében sikerült is mindezt megvalósítaniuk. Hozzátette, a civil szerveződéseknek ma is ugyanilyen határozottan kell fellépniük: „A beszéd ideje elmúlt, cselekedni kell. De nem úgy, hogy megmondjuk másoknak, mit tegyenek - hanem úgy, hogy elvégezzük a saját feladatainkat." A jó rétornak bizonyuló Makovecz Imre igencsak lelkesítőnek hatott közönségére, amely még tapssal is megszakította beszédét, majd az építész ezzel a kérdéssel zárta gondolatait: „Hát nem jó magyarnak lenni?! De!", végül kiegészítette mindezt annyival, ő hisz abban, hogy a most következő időszakban a magyarság „fel tud támadni" jelenlegi nehéz sorsából.

Makovecz Imre: "A beszéd ideje elmúlt, cselekedni kell"

A nagycsaládosokat segítő civil szervezetek kimondottan erősnek nevezhetők Békés megyében, adott tájékoztatást Dr. Szabó Endre elnök, miközben ismertette a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elveit és működését. Három alapcéljuk az érdekvédelem, a közösségteremtés, valamint az értékfelmutatás, ez utóbbin belül is elsősorban az anyaság, a család, a házasság tisztelete. Jelezte egyúttal, hogy nem kizárólag magyarországi teendőik vannak: negyvenhárom határon túli magyar családvédő szervezettel állnak kapcsolatban, valamint törekednek az európai családpolitika megteremtésére. Mint elmondta, ma az uniós jog a családot nem egységként kezeli, és ezen változtatnának, valamint az általuk őrizendőnek tartott értékeknek teremtenének szerepet az EU-ban is.

Idén harmincmillió forinttal támogatja a megye a civil szervezeteket

Dr. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum egyik alapítója és szóvivője arról beszélt: a társadalmi szervezeteknek az építkezés a célja. Mint fogalmazott, Magyarország mára paktumországgá formálódott, azaz benne a közjóért való összefogást a pártok öncélú kiegyezései váltották fel - szerinte ezen kellene másítani azzal is, hogy a közhatalmi rendszerbe beépítikk az intézményes civil jelenlétet.

Mint a Magyar Páneurópa Unió elnöke Gróf Bethlen István az uniós tizenötökben jellemző, a jogot maradéktalanul formálissá tevő jogpozitivizmus, és az ebből következő mind erősebb túlszabályozottság ellen emelte fel szavait, amelyekben Ciceróra hivatkozott: „a tökéletességig vitt jog a legnagyobb jogtalanság".  Elmondta, a bíróságoknak nem jogot, hanem igazságot kell szolgáltatniuk, és többet kellene az igazságosságról mint fogalomról szót ejteni.

Dr. Gróf Bethlen István: „A tökéletességig vitt jog a legnagyobb jogtalanság"

Két előadó a civil szervezetek működésének törvényi-jogi hátterét világította meg. Dr. Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori vezérigazgató-helyettese kijelentette: „ahol közpénz és közvagyon felett állami ellenőrzés van, ott megjelenik a korrupció". Elmondta, hol vesznek el leginkább a közpénzek - egyebek között az államháztartási törvény által a civil szervezetek számára biztosított támogatási lehetőség is jócskán ad lehetőséget a visszaélésekre. Azt a döbbenetes adatot is megosztotta közönségével, miszerint a spontán privatizációtól (azaz körülbelül 1987-től) napjainkig a közvagyonból mai mérőszámmal mintegy harmincezer milliárdnyi forint közvagyon vándorolt illetéktelenek zsebébe. Bencze Izabella szerint ezeket a visszásságokat úgy lehetne kikerülni, ha jól megszervezett, jól adminisztrált civil társadalom végezne az ellenőrzést, és nem az állami szervek. Dr. Veress Gabriella megyei főügyész pedig arról tájékoztatott: a civil szervezetek törvényességi felügyelete az ügyészségek feladatköre, és ez alapján vizsgálják az alapító okiratokat, illetve az ügyészség saját kezdeményezésére az adott szervezetek működését - kiderült, ilyen ügyben tavaly mintegy nyolcvan keresetet nyújtottak be a megyében.

A vöröskereszt feladatkörébe a katasztrófavédelem is beletartozik

Az előadók sorát Dr. Kovács József, a Magyar Vöröskereszt alelnöke (egyben a megyei Pándy Kálmán Kórház igazgatója) zárta, aki beszélt arról, hogy szervezetük profiljába a talán legismertebb feladatuk, azaz a véradások szervezésén túl egyebek között beletartozik az elsősegélynyújtás-oktatás, a menekültügyi tevékenység, az adománygyűjtés, illetve a katasztrófavédelem és a mentés is - ez utóbbit a nemrég megalakult Körös Mentőcsoporttal együttműködve is gyakorolják. Végül ismét Domokos Lászlóhoz került a szó, aki úgy gondolja, az ország és a benne élők helyzetének jobbá tételéhez, a változtatáshoz szükséges az alapfogalmak tisztázása, és reményét fejezte ki, miszerint a civiles konferencia is segítséget nyújtott mindehhez.

Képgaléria

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.E.

Fotó: Martin Gábor

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: A cselekvés ideje - konferencia a civil szervezetekről