Békés község vízellátását 1927-ig a belterületen tizenhat fúrott közkút biztosította, melyekből kettő artézi, a többi 70–200 méter mélységig terjedő szivattyús kút volt. Csaknem minden portán létezett ásott kút, melyek vize azonban olyan kemény és salétromos volt, hogy sem mosásra, sem ivásra nem volt alkalmas.

Békésen 1928-ig két artézi kút ontotta bőségesen a vizet: az egyik a főtéren, a másik a vásártéren. A főtérit 1918-ban fúrták, felépítményét pedig 1929-ben adták át. A búzapiac téri ártézi kutat 1927. május 29-én 720 méter mélyen tárták fel, vize 38° C-os és erősen kéntartalmú volt.

Az Asztalos utcai kút fúrását 1927-ben engedélyezte az alispán. Az engedélyokirat szerint, az Asztalos István és a Kurta utcák összeszögelésénél egy 600–650 méter mélységű és 89 mm-es belső átmérőjű főcsővel rendelkező kút feltárását engedélyezték. 1928 májusában el is kezdődtek a munkálatok és 730 méter mélyen 43° C-os forró vizet találtak. A bőséges víz az Árok utcában a kocsiút melletti árokban gyűlt össze, melyet a tervek szerint a Fekete–Körös parti kertek közötti kis csatornába vezettek volna. Az Asztalos utcai artézi kút vizének szétvezetését már 1930-ban is sürgette a lakosság, hiszen az értékes víz feleslegesen elfojt úgy, hogy sok háztartásban még a főzéshez, iváshoz, tisztálkodáshoz, mosáshoz sem volt megfelelő minőségű víz. Lajtosok vitték el a vizet azokhoz a lakókhoz, akik nem tudtak mindennap a kutakhoz eljutni.

A kút átadása 2010. március 28-án 11 órakor az Asztalos István utcában lesz.

A község akkori vezetősége a – helyi lakosok anyagi támogatása mellett – először egy víztornyot szeretett volna építeni a víz megtakarítása végett, azonban pénzhiány miatt, erről le kellett mondaniuk. 1930. április 27-i számában a Békési Hírlap arról számolt be, hogy Békésen is célszerű lenne kúttársaságokat alakítani, amelyek – az érdekelt lakosság hozzájárulásainak biztosításával – gondoskodnának az artézi kutak fölös vizének célszerű felhasználásáról, illetve az ilyen célból megépített vízművek fenntartásáról. A községi elöljáróság meg is kezdte tárgyalásait vízügyi szakemberekkel, illetve a vízművek létesítésével foglalkozó vállalatokkal. Az egyik cég, a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. a fölös vízmennyiség vízvezetéken keresztüli felhasználásában látta a probléma megoldását. A tervek szerint az artézi kutakat lezárták volna a közfogyasztás elől, és a vizet az Asztalos utcai kútból, – több víz nyerése céljából – a kút mellett létesítendő gyűjtő aknába, onnan pedig egy víztoronyba szivattyúzták volna. A másik két artézi kútból a víz földalatti gyűjtőmedencékbe, onnan pedig a Csabai úton létesítendő víztoronyba került volna. Innen vezették volna el a vizet a község különböző pontjaira (mint, tudjuk ezek csupán elképzelések maradtak).

Ma is sokan hordják még a kút vizét ivóvízként, ezért is volt örvendetes, hír a békési lakosság számára, hogy az Asztalos utcai kút és környéke megújult.

1939 júniusában a békési gyógyfürdőt hivatalosan is átadták a község és a környék lakossága számára. A község képviselő–testülete a közgyűlés 42/1939. számú napirendi pontjában kimondta, hogy az I. kerületi Asztalos utcai artézi kút vize az akkori I. kerületi Dobozi út 8–10. szám alatt építendő fürdőépületben fürdővíz céljára felhasználható. Így a kút vizét mintegy 550 méter hosszan kőagyag–csöveken vezették a fürdőhöz, melyeket később Eternit védjegyű azbeszt cementcsövekre cseréltek. A fürdő fejlesztése kapcsán több terv született, mind az Országos Társadalombiztosító Intézet, mind a Fürdő Egyesület részéről (üdülőtelep, szálloda), melyeknek megvalósítását a vízminőségének az analízisétől tették függővé. 1943 júliusára meg is született az eredmény, melyet a Békési Újság az első oldalon közölt is. A cikkből kiderült, hogy az Asztalos utcai kút vizét az Országos Földtani Intézet, az Országos Közegészségügyi Intézet és a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Orvosi–Vegytani Intézete vizsgálta. Az elemzésekből kiderült: “az Asztalos utcai kút vize a benne oldott ásványi anyagokkal nemcsak eléri, hanem túlhaladja azt a mértéket, amikor az illető vizet ásványvíznek minősíthetjük.”A víz hőmérséklete 41,2° C-os, színe barnássárga a növényi eredetű organikus anyagok miatt. A meleg víz mellett kevés gáz is a felszínre tört, ez nagyrészt (92,5%) metánt tartalmazott. A víz, gyógyászati szempontból fontosabb alkotóelemei: a jód, az arzén, a kovasav és a nátrium–bikarbonát. Ezeknek köszönhetően, előmozdítja a gyulladásos folyamatok gyógyulását, hasznosan alkalmazható zsugorodások, neurológiai panaszok, reumatikus-, női- és bizonyos bőrbántalmak (közepesen magas metakovasav tartalma jótékony hatású) estén. Jódtartalma miatt érelmeszesedés, magas vérnyomás tüneteinek az enyhítésére is ajánlott. Alkális vízként, főleg a nyálkahártyák idült hurutjaiban, gyomorsav túltengés esetében, továbbá a szervezet lúgosítására is használható.

A levéltári források azt mutatják, hogy 1950–1971 között Békés járás kútjainak a száma huszonkilenc volt, melyből a fent említett három bírt csak ásványi anyagokban gazdag artézi kút címmel. Ma is sokan hordják még a kút vizét ivóvízként, ezért is volt örvendetes, hír a békési lakosság számára, hogy az Asztalos utcai kút és környéke megújult. A kút Erdős Norbert Képviselő Úr kezdeményezésére és hathatós segítségével, a Malomvég lakóinak és más jó szándékú polgárok áldozatos munkájának köszönhetően állítatott helyre 2010-ben.

Forrás: Nagy Ildikó (Békés Megyei Levéltár)