168 évvel ezelőtt halt meg Huszár Mátyás mérnök
"Kevés olyan vidéke van az országnak, ahol az ember természetátalakító munkája a tájat olyan mértékben megváltoztatta volna, mint a Körösök völgyében. A szabályozás során a folyók új mederbe léptek, és környékükről eltűnt a mocsárvilág. A Körös-szabályozás történetének gazdag irodalma van. A történetírás leginkább a folyó felmérésével, Huszár Mátyás életével és működésével, az 1855-1895 között végrehajtott mederszabályozásokkal foglalkozott." - áll Dóka Klára történész vízrajzkutató összegző megállapításában.
Huszár Mátyás a Felvidéken, Kisherestyénben született 1778-ban, és változatos, gazdag pályát maga mögött tudva Nagyváradon hunyt el 1843. március 10-én. A 19. század első felének legnagyobb elméleti és gyakorlati tudású geodétájaként tartották, tartják számon. Mint vízszabályozó mérnök, a magyarországi folyóvizek és mocsarak szabályozásának korszerű elveit ő állapította meg. Diplomáját - a Békés megyében működő mérnökdinasztia tagjaihoz hasonlóan - a pesti egyetem mérnöki szakán, az Institutum Geometricumban szerezte, 1802-ben az Esterházy grófok tatai birtokán dolgozott, 1806-tól 1808-ig Szatmárnémeti hites mérnöke lett. 1818-tól a Körös-szabályozás igazgatói mérnöki tisztét töltötte be Nagyváradon. Elkészítette a Tiszántúl szabályozási tervét, 1823-ban pedig a Duna felvételezésében működött közre. Elsőként térképezte fel a Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket.
Huszár Mátyás 1823-ban megjelent értekezésében vidékünk, a Fekete-Körös jobb parti legalsó vidékéről, Sarkad környékéről aggodalommal állapította meg: "Néhány malomgát a folyó medrét egészen elfoglalja. Ezek káros hatása miatt a mederfenék a felső részen négy-öt láb vastagsággal emelkedett, és a víz az erek és kiágazások (fokok) folytán csökkent... A Sarkad, Doboz, Békés és Okány közt levő lapályos terület folytonosan rétté képződik."
Békés, Csanád, Csongrád vármegyék közösen felfogadott geometrája, Vertich József 1802-ben rajzolta meg a Fehér- és Fekete-Körös térképét, egy negyedszázad elteltével, 1822-1823-ban pedig Huszár Mátyás készítette el a Körösök és a Berettyó szabályozásának egységes tervrajzát, de az érdekelt megyék ahelyett, hogy egyesítették volna közmunkaerőiket, külön-külön "szabályozgattak" a legsürgetősebbeknek látszó helyeken. Nehézséget jelentett az is, hogy a lakosság sok helyütt bizalmatlanul nézte ezeket az ármentesítő és vízszabályozó munkákat, és nemegyszer a töltések átvágását követelte, sőt át is vágta azokat. Huszár Mátyás és az őt követő mérnökgeneráció állhatatos munkájára volt szükség a tévhitek eloszlatásához.
Huszár Mátyás (177–1843)
A vízszabályozások története, valamint a Huszár Mátyás működése iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk Dóka Klára A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása (Gyula, 1997.) című munkát, amely a Békés Megyei Levéltár honlapján (http://www.archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a100322.htm?v=pdf&q=%28WRD%3D%28husz%E1r%20m%E1ty%E1s%29%29/LEVSZEM%2CLT_BEML&a=list) teljes terjedelemben hozzáférhető. A kötetben külön, terjedelmes fejezet (Vízrajzi felmérés Huszár Mátyás irányításával /1818-1824/) foglalkozik a 168 éve elhunyt mérnök munkásságával.
A szegedi Huszár Mátyás rakpart
Forrás: Héjja Julianna Erika (Békés Megyei Levéltár)
