Páratlan leletre akadtak Szarvason a régészek
A késő középkorból származnak azok a leletek, amelyekre Szarvas határában bukkantak a múltkutatók. Feldolgozásuk folyamatban van, ezután kerülhetnek a Tessedik múzeumba.
Egy, a 16. század végén elpusztult középkori faluhely műszeres felderítésén dolgozott Szarvas határában Csesznak Zsolt és Kelemen Gábor, a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum két civil múltkutatója, amikor jelentős középkori ezüst éremkincsleletet találtak – írta meg a beol.hu.
A pár héttel ezelőtti felfedezéskor 564 darab, késő középkori ezüst veret került elő egy nagyjából 15-ször 15 méteres szóródási zónából. Annak ellenére, hogy gyakran műveltek itt talajt, igen szép állapotúak a leletek – tudatta a beol.hu.
Páratlan leletre akadtak Szarvason a régészek
A felfedezést követően a Tessedik Sámuel Múzeum régészeivel közösen kutattak tovább a szakemberek az éremlelet környezetében. Mivel a hozzájuk közhető kerámia maradványok nem kerültek elő, azt feltételezik, hogy annak idején valamilyen szerves anyagba csomagolták a leleteket és ezeket a későbbiekben szétszántották.
Az érméket jelenleg tisztítják, zajlik a numizmatikai feldolgozásuk. Az első 250 érem tanulmányozását követően a szakemberek arra jutottak, hogy 42 darab I. Mátyás, 104 darab II. Ulászló, 76 darab II. Lajos, 27 darab I. Ferdinánd és 1 darab I. Miksa idejéből való, s több kuriózumot is találtak – írta meg a beol.hu.
Miután teljesen feldolgozzák, az éremkincseket a Tessedik Sámuel Múzeumban mutatják majd be.
Fotó: Vásári Erzsébet
B.A.
