Domokos László a pénzügyi válságról

- A közelmúltban jelentős változások történtek a kormányzás, a döntéshozás területén. Hogyan érinti ez a Bizottság munkáját?

 

- Látható, hogy a kormányzat teljesen elbizonytalanodott: naponta változtatja a véleményét. A Takarékossági törvényjavaslatával kapcsolatban a Bizottság napirendjére volt tűzve a módosító javaslatok tárgyalása. Az SZDSZ által benyújtott javaslattal szemben az MDF-MSZP javaslatok kerültek túlsúlyba. Újdonság számunkra - ami még egyelőre nem él a köztudatban - a két párt együttműködése ilyen kiemelt kérdésekben is. A kormánypárt reakciói mutatják, hogy a mindenkori politikai hatalom megtartása a céljuk, és ennek rendelik alá a lépéseiket.

 

Domokos László: "Látható, hogy a kormányzat teljesen elbizonytalanodott"

 

A Bizottság kedden az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről készült jelentést fogja tárgyalni. Ezen belül a Szatmáry Kristóf által benyújtott interpelláció - az adócsökkentés - elutasításáról, illetve az aktuális pénzügyi válsággal kapcsolatban Farkas Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét hallgatjuk meg a magyar pénzügyi helyzetről.

 

- Hogyan látja a kormány pénzügyi válságra vonatkozó intézkedéseit?

 

- Álláspontom szerint is egy költségvetési plafonra lenne szüksége a 2009-es évben a költségvetésnek: a mindenkori többlet realizált teljesítmény egyik felét a jövő érdekében, a másik felét pedig elfogyasztható működésre kellene fordítani.

 

A kormány úgy viselkedik, mint a szocializmus idején. A Bizottsági ülésen mi független költségvetési tanácsot javasoltunk, az MDF és az MSZP pedig kormányoldali tanácsot akar, a saját maga tervei felügyeletére.

 

A Parlamentben két markáns felfogás feszül egymásnak

 

Jó példa a jelenkori helyzetre az agrártámogatás kérdése a Parlamentben: a javaslatot a kormány nyújtotta be, az MDF megszavazta. A jövő bérlőitől veszik el a támogatást ezzel az intézkedéssel és így a magyar gazdák versenyképtelenek lesznek.

 

Magyarországon szeptemberig az adócsökkentésről folyt a vita, de most már erre javaslata mégsincs a kormánynak. Az országgyűlésben egyébként két markáns felfogás érvényesül: a kormányoldal a régi, ortodox felfogás szerint a válság idején megszorítást kell alkalmazni. A Fidesz azt mondja: befektetni kell, az állami aktivitásnak nőnie kell, adót csökkenteni kell - ezzel létrehozva új munkahelyeket, növelve a termelést.

 

Az Országgyűlésnek sürgős lépéseket kell tennie a válság fékezése érdekében!

 

Úgy látom, hogy a kormány nem ismerte fel a gazdasági válság természetét, ami a munkahelyeket veszélyeztette elsősorban, és egy rossz választ adott, ami indokoltan mélyíti a válságot. Több cég fog csődbe menni, az emberek közül még többen nem lesznek képesek törleszteni a hitelt, és sokaknak idő előtt fogják árverezni otthonát, ingatlanját. Ezek a tényezők a válságmechanizmus jelei.

 

Kósa Lajost idézve: Aki felgyújtotta a házát, arra nem lehet bízni, hogy el is fogja oltani. A kormány még inkább olajt öntött a tűzre. Az eredményesség lemérhető abban, hogy a bizalom már nincs meg a kormány felé. Európában folyamatosan Izland mellett emlegetik Magyarországot, mint a legveszélyeztetettebb országot, és aki az IMF segítségét kérte Európában. Hazánk utoljára a 90-es évek elején volt hasonló helyzetben, de ez a legmélyebb válság ideje.

 

Tekintse meg videónkat!

 

- Milyen megoldást látna célszerűnek?

 

- A legelső és legfontosabb a bizalom helyreállítása lenne a magyar pénzügyi rendszer, a költségvetés és a gazdaság egésze iránt. Azt kellene elérni, hogy a hazai és külföldi befektetők ne meneküljenek az országból, hanem maradjanak. A másik, nagyon fontos kérdés az : Ki legyen a gazdasági válság kezelője?

 

Gyurcsány Ferenc úgy látja, hogy ő a válság kezelésére megfelelő személy, de egyre inkább kitűnik, hogy nem alkalmas erre a szerepre.

 

Szólj hozzá a Belföldi hírek fórumán!

Pest megye online: pestmegye.com