Békés és Bihar megye kapcsolata az 1990-as évek elejére vezethető vissza, ugyanis 1991-ben írták alá az együttműködési megállapodást. Az elmúlt időszakban a kapcsolatok protokolláris jellegűek voltak, és ebben az elmúlt tíz év Duna-Körös-Maros-Tisza regionális együttműködési tagság időszaka alatt sem történt jelentős elmozdulás. Érdemi változást hozott Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, valamint az új, 2007-2013-as időszakban megnyíló Európai Uniós fejlesztési lehetőségek. A 2007-től induló új típusú területi együttműködés a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a szorosabb és intenzívebb partnerségi kapcsolatokra, a konkrét fejlesztési programok kidolgozására. Ehhez igazodva Békés Megye Képviselő-testülete, valamint Bihar Megye Tanácsa 2007. szeptember 7-én Békéscsabán aláírta a megújított együttműködési megállapodást. Megalakult a Békés-Bihar Megyei Vegyes Bizottság a további fejlesztési projektek kezdeményezésére, egyeztetésére.  Békési társelnöknek Tóth Imrét, a megyegyűlés térségi tanácsnokát, bihari társelnöknek Sárközi Sándort választották meg.

Bihar és Békés megye között hagyományosan jó a kapcsolat

A szarvasi ülésen a napirendek tárgyalása előtt Besenczy Zoltán alpolgármester mutatta be a bihari vendégeknek a város nevezetességeit. Az ülés főnapirendjeként a két megye együttműködési lehetőségeit tekintették át a vízgazdálkodás és az öntözés területén. Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatósága igazgatója tájékoztatójában hangsúlyozta, a vízügyi szakemberek országhatár nélkül egységes vízgyűjtő medenceként tekintenek a területre. A magyar-román szakmai együttműködés ma már példaértékű más országok számára is.

Pásztor Sándor szerint a határ túloldalán épülő víztározók kiegyenlítik a folyók vízszintjét

A nagyváradi igazgató kifejtette, a Kárpátok nyugati lejtője rendkívül meredek, 70 kilométert megtéve 1700 méter a szintkülönbség, ezért onnan rendkívül sebesen jön le a víz. A helyzetet tovább rontotta az emberi beavatkozás, ugyanis az utóbbi 120 esztendő erőltetett folyószabályozásának következtében sok kanyarulatot levágtak, így még gyorsabbá vált a víz, illetve további hátrány, hogy az utóbbi 20-25 évben csökkent az erdők aránya. Míg korábban két-három nap alatt ért le az árhullám, most 24 óra alatt lejön. Az árhullámok megfékezésére a határ túloldalán több tározót is építenek. A Fekete-Körösön völgyzáró gát már elkészült, a víztározó területéről az ott élőket családi házas lakónegyedbe költöztetik. Szükség esetén már decembertől csökkenthetik a Fekete-Körös áradását, de teljesen csak három év múlva készülnek el a létesítménnyel. A Fekete-Körösön Gyanta közelében jövőre fejezik be a másik 10 millió köbméteres tározót. Szükségtározót építenek a Fehér-Körös középső szakaszán is. A Berettyón Berettyószéplak közelében hamarosan elkészül a 15 millió köbméter befogadású tározó, ezzel kezelhetővé válnak az árhullámok.

Bak Sándor arról adott tájékoztatást, hogy Békést egyaránt sújtja a vízhiány és az árvíz is

Bak Sándor, a gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Békés megyében a nyári hónapokban kevés a víz, a Körösök vízhozama 4,7 köbméter másodperceként, a vízigény pedig 26 köbméter. Ezt az igényt a Tiszából igyekeznek kielégíteni. A vízkészletet a békésszentandrási, a körösladányi, a békési és a bökényi duzzasztóval, illetve a biharugrai fenékgáttal igyekeznek elérhetővé tenni a gazdáknak. Az öntözhető terület 24 ezer hektár, ennek ellenére az öntözés lehetőségével csak 10 ezer hektáron élnek. Az igazgató hangoztatta, az árvízvédelmet Békés megyében három szükségtározó segíti: a kisdelta tározó, illetve a mérgesi és a mályvádi. A kisdelta tározót és a mályvádit korszerűsítik. A Körösök mentén határ két oldalán meglévő tározókat egységes, összehangolt rendszerben kell működtetni.

A vegyes bizottság határozatában nyilvánította ki elismerését a nagyváradi és a gyulai vízügyi igazgatóságnak a lakosság biztonságát szolgáló együttműködéséért. Ugyanakkor a közös munka elmélyítése érdekében kormányközi együttműködést javasol, erre a meghívást magyar részről dr. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár már el is fogadta.

Dr. Pekár Ferenc az intézetbe is elkalauzolta a bihari vendégeket

H. Kovács Judit, a megyei önkormányzat fejlesztésekért felelős referense, a bizottság főkoordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban vannak még szabad források. Dr. Pekár Ferenc, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet főigazgató-helyettese elmondta, hogy a 74 dolgozójukból 23 kutató. Az országban egyedüliként foglalkoznak vízi erőforrások kutatásával. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, Európában épp úgy, mint Ázsiában. Erdélyben a temesvári és a nagyváradi egyetemmel dolgoznak közös projekteken.

A vegyes bizottság ülésén készült videót itt tekintheti meg:

(Forrás: Körös TV)

A munkarend szerint a vegyes bizottság következő ülése szeptemberben Nagyváradon lenne, azonban tekintettel az októberi magyarországi helyhatósági választásokra, lehet, hogy ezt később tartják meg. Sárközi Sándor bihari társelnök úgy nyilatkozott, készek igazodni a békésiek igényéhez.

Forrás: M.L.

Feltöltötte: G.E.

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Az árhullám megfékezésére a határ túloldalán újabb tározókat építenek