Előterjesztések az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
2008. ápr. 7., hétfő, 14.44.15
1.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az albizottságokhoz kapcsolódó munkáról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2007. október 11-i alakuló, majd a 2008. január 30-i második ülésén kialakította működésének szervezeti kereteit, elfogadta 2008. évi munkaprogramját és konkrét határmenti projektekről is tárgyalt. A Bizottság ennek a munkának a keretében kialakította albizottságait, a két megye elnöke pedig felkérte az albizottságok munkájába való bekapcsolódásra a két megyében működő egyes szakmai szervezeteket, melyekről a 2008. január 30-i ülésen a Bizottság tájékoztatót kapott.
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság albizottságai 2008. február 14-én tartották üléseiket, Aradon, a felkért külsős szakmai szervezetek részvételével. Az egyes albizottságok a kölcsönös bemutatkozást követően a szakterületükhöz illeszkedő projektekről tárgyaltak. Az üléseken és az ülések óta eltelt időszakban több olyan projekt terve is felmerült, amelyek nem szerepeltek a Bizottság alakuló ülésének napirendjén szereplő projektek között. Ezen újabb projektekről az alábbiakban adunk tájékoztatást:
1. Terület- és Infrastruktúra fejlesztési Albizottság
- A Kis- és Középvállalkozások Arad Megyei Tanácsa részéről projektjavaslatként került megfogalmazásra a Pécska-Tornya közelében megvalósítandó logisztikai központ ügye, amelynek a célja a határmenti közlekedés és áruszállítás javítása. A javaslattal kapcsolatban meg kell vizsgálni a magyar oldalon való kapcsolódás lehetőségét, különösen is a közlekedési viszonyokat, amelyek a határ magyar oldalán vasút és közút vonatkozásában rendelkezésre állnak.
- Gécs László bizottsági tag felvetette a kkv-k együttműködésének fejlesztését, melynek során magyar oldalon azon kkv-kat is be kell vonni, akik nem kamarai tagok, hiszen Magyarországon nincs kötelező kamarai tagság.
Az Arad Megyei Tanács részéről az albizottsági üléstől függetlenül megfogalmazásra került egy projektjavaslat, aminek a célja az Arad Megyei Tanács fenntartásában működő szolgáltató szervezetek egy „fedél” alá hozására irányul, ebben kérték a Békés Megyei Önkormányzat partnerségét.
2. Humán fejlesztési, Kulturális és Egészségügyi Albizottság
- Aradi „Vasile Goldiş” Egyetem: felsőoktatási intézmények együttműködése, diákok felkészítése a továbbtanulásra.
- Aradi Városi Kórház: határmenti lakosság egészségügyi állapotának felmérése, beleértve a dohányzás fiatalokra gyakorolt hatásának vizsgálatát.
- Arad Megyei Tanfelügyelőség: közös humánerőforrás fejlesztés oktatásügyi területen, ehhez kapcsolódóan egy központ létrehozása a felnőttek továbbképzése valamint a nehéz helyzetben lévő gyermekek képzése érdekében.
- Harruckern János Közoktatási Intézmény: közös projekt kidolgozása a biogazdálkodás területén.
- Farkas Gyula Közoktatási Intézmény: közös felnőttképzés a mezőgazdaságban, faiparban és egyéb területeken.
- Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és az Aradi Múzeum 2008 évi együttműködésének aláírása, közös projekt kidolgozása.
- Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Kulturális Irodája közös projekt kidolgozásában együttműködik az Arad megyei Közművelődési Intézménnyel
- Az Arad megyei Filharmónia együttműködése a Békés Megyei Szinfónikus zenekarral.
- A Békés Megyei Könyvtár közös projekt előkészítése az Arad Megyei Könyvtárral digitalizálás területein belül.
- A Békés Megyei „Bárka” együttműködése az Arad Megyei „Árka”-val.
- A Békés Megyei sportszövetségek együttműködése az Arad megyei sportszövetségekkel.
- A Békés Megyei Színház együttműködése az Arad megyei Színházzal.
Az albizottsági üléstől függetlenül érkezett megkeresés a Békés Megyei Önkormányzathoz az Aradi Mentőszolgálattól egy közös határmenti központ létrehozására.
További projektjavaslat érkezett Arad megyéből, amely a személyi adatazonosító dokumentumok kiadásának megoldására vonatkozik a két megye szervei között, kölcsönösen. A projekt kitérne a titkosított adatok védelmére, és az ezen témákhoz kapcsolódó speciális informatikai megoldások kezelésére.
3. Környezetvédelem, Sport és Turizmus Albizottság
- Szelektív hulladékgyűjtés magyarországi tapasztalatainak átvétele Arad megyében
- Fehér-Körös gátján kerékpárút építése
- Múzeum/bemutatóház létesítése Gyulán a víz szerepéről, a Körösök vidékének fejlődéséről
- Sport területén több projektötlet kialakítása van folyamatban
- Ökoturisztikai utak kialakítása a Maros folyó mentén
- Túzok újratelepítési program
- Turisztikai kiállításokon való közös megjelenés
BUZA Gavril
társelnök
Dr.JESZENSZKYGéza
társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az albizottságok tevékenységéről szóló tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság felkéri albizottságait a szakterületüket érintő projektek további előkészítésének segítésére, a partnerségek kialakításának további támogatására.
Felelős: Albizottságok
Határidő: folyamatos
2.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az M44-es gyorsforgalmi út határig ill. határon túli továbbvezetésével kapcsolatban lezajlott egyeztetésekről
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. január 30-i második ülésén Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke felvetette, hogy szükséges lenne foglalkozni a Kecskemét és Békéscsaba között tervezett M44-es gyorsforgalmi út nemzetközi szerepének erősítésével. Ezzel összefüggésben fontos a nyomvonal továbbvezetése magyar oldalon a Gyulai határátkelőig, román oldalon pedig csatlakozás a romániai gyorsforgalmi úthálózatba.
A témában 2008. február 13-án Aradon sor került egy egyeztetésre, amelyen Arad és Békés megyék elnökei, magyar részről Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, az M44-es Munkacsoport alapítója, Hanó Miklós, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint Szilágyi András, a magyar oldali fejlesztésért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató helyettese, román részről Buza Gavril, az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság társelnöke, Ioan Malita, az Országos Autópálya és Nemzetközi Utak Rt. Temesvári Igazgatósága igazgatója, valamint Ioan Balint, a Nemzetközi Utak Arad Megyei Igazgatósága vezetője vettek részt.
A találkozón elhangzottak, a találkozó eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:
Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke bevezetőjében elmondta, hogy nemrég alakult meg a 44-es gyorsforgalmi út nyomvonalával érintett országgyűlési választókerületek képviselőiből az a munkacsoport, amely céljául tűzte ki a gyorsforgalmi út mielőbbi megvalósításának elősegítését. Elmondta, hogy az útvonallal érintett magyar és román megyék csak együtt tudnak felemelkedni, ezért közös érdekük a fejlesztés előmozdítása és mielőbbi megvalósítása. Bejelentette, hogy egy későbbi, szükséges időpontban tervezi egy tanácskozás összehívását Budapesten, a Parlament épületében, amelyre a román partnereket is meghívja.
Szilágyi András, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési ZRt. (NIF ZRt.) vezérigazgató helyettese elmondta, hogy a 44-es gyorsforgalmi útra vonatkozóan 1999-2000. években még tervek sem voltak és tudott az is, hogy az előkészítésre hosszabb idő szükséges. Ez év januárjában Nagyváradon találkoztak a NIF ZRt. képviselői Tánczos Barna államtitkár úrral, akivel egyeztették az autópályák határmetszési pontjait és itt szembesült azzal, hogy a 44-es gyorsforgalmi út határmetszési pontja még nem rögzített. Elmondta, hogy a gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti 62 km-es szakasza engedélyezés előtti állapotban van.
Ezt követően Csicsely Gábor, a NIF ZRt. projektvezetője vetítettképes előadásban bemutatta a projekt helyzetét. Kiemelte, hogy a teljes magyarországi szakaszon 2x2 sávos plusz leállósávos, 25,60 m mintakeresztszelvény szélességű gyorsforgalmi út (autóút) épül, 110 km/óra kiépítési sebességre. A Kondoros-Békéscsaba-(Gyula) szakasz fő problémái a települések északi vagy déli elkerülése, illetve a jelenlegi 44-es út felhasználhatósága.
Iosif Matula elnök úr ezt követően bemutatta az Arad megyei, illetve az Arad megyét érintő romániai országos úthálózat fejlesztési stratégiáját, kiemelve, hogy a közlekedési hálózatoknak (ideértve a vasutat és a repülést is) kapcsolódniuk kell az EU TEN-T hálózatokhoz. Ebben a vonatkozásban Arad megye számára kiemelt fontosságú a Nagylak-Arad-Konstanca autópálya és hasonló jelentőséggel bír a Bors-Észak Erdélyi autópálya is. A Nagylak-Arad kapcsolat kiépítése 2008. évben kezdődik és várhatóan 2010. évben fejeződik be. Az aradi repülőtér utasforgalma 2008. évben várhatóan túlhaladja a 100 ezer utas/év értéket. Tervezik a Kisjenő-Déva útvonal feljavítását is.
Ioan Malita úr, a román Országos Autópálya és Nemzetközi Utak Rt. temesvári regionális igazgatója elmondta, hogy jó kapcsolatban vannak a magyar útügyi partnereikkel. Elmondta, hogy az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi utat tervezik, Arad-Kisjenő között autópálya, Kisjenő és Nagyvárad között autóút szintű kiépítéssel. Ebben az évben szeretnék több alternatívában elkészíteni a Varsandi határátkelő és a jelenlegi Arad-Nagyváradi útvonal lehetséges összekötését, vagy a jelenlegi út feljavításával és településelkerülő szakaszok építésével, vagy új nyomvonal figyelembevételével Zerind irányába.
Szilágyi András úr elmondta, hogy lényeges kérdés, milyen határmetszéspontban kell (lehet) gondolkodni (a 44-es gyorsforgalmi út tekintetében ez a kérdés eddig még fel sem merült).
A román fél részéről Ioan Malita úr külön meghívta a magyar útügyi partnereket egy konkrét szakmai egyeztetésre a határmetszéspont tisztázása érdekében, amelyre Szilágyi András úr elfogadóan nyilatkozott és viszont meghívással élt.
Domokos László elnök szerint tanulmányterv szinten vizsgálnia kellene a magyar félnek a lehetséges alternatívákat a határmetszéspont és az odavezető útszakaszok vonalvezetését illetően.
Matula elnök úr összefoglalóan elmondta, hogy a két fél egyöntetűen akarja a megfelelő szintű összeköttetést a két ország gyorsforgalmi úthálózata között, bízva abban, hogy Románia is hamarosan a Schengeni övezeten belülre kerül. Ehhez meg kell keresni a megfelelő nyomvonal variációkat mindkét oldalon.
Domokos László elnök úr elmondta, hogy az egyeztetéseknek szakmai szinten folytatódniuk kell a két ország megfelelő útügyi szervezetei között. Rögzítette azt is, hogy későbbi megfelelő időpontban újabb egyeztetést fog kezdeményezni az ügyben.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az M44-es gyorsforgalmi út határig és határon túli továbbvezetésével kapcsolatos tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és lehetőségeihez mérten elő kívánja mozdítani a fejlesztés megvalósulását, felkéri a két megye elnökeit a projekttel kapcsolatos további folyamatos egyeztetések kezdeményezésére, lefolytatására.
3.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a határon átnyúló hatású vasúti fejlesztésekről
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság már több alkalommal foglalkozott a tárgyban jelzett témával, így az alakuló ülésen túlmenően a 2008. január 30-án Aradon tartott ülésen is. Konkrét projektként tárgyalta a Bizottság a Budapest-Lőkösháza nemzetközi fővonal Arad irányába való fejlesztésének lehetőségét, kapcsolódva a magyar oldalon tervezett projekthez, valamint a Battonya-Pécska vasútvonal ügyét. Domokos László elnök úr a Bizottság ezen szándékát jelezte a Magyar Kormány érintett minisztereinek már korábban is, a 2007. novemberében megtartott Román-Magyar Együttes Kormányülést megelőzően.
A Bizottság január 30-i ülését követően magyar oldalon információt kértünk a Magyar Államvasutak Zrt. Szegedi Területi Képviseletének igazgatójától, aki a következőkről adott tájékoztatást:
A IV. sz. páneurópai korridor részét képező Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-országhatár vasútvonal korszerűsítése EU-s források felhasználásával jelenleg folyamatban van. Ennek keretében a teljes, még hiányzó szakaszon kiépül a második vágány, és megteremtődnek a 160 km/h sebesség elérésének feltételei. A projekt országhatártól történő folytatásáról a román állam hozhat döntést.
A Battonya-országhatár-Pécska (Pecica) vasútvonal újraindításának lehetőségéről az elmúlt időszakban készült egy tanulmány, amelyet a MÁV Zrt. véleményezésre megkapott. A MÁV Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő csupán a hiányzó néhány kilométernyi vasutat helyreállítani, hanem a csatlakozó, alacsony teherbírású arad-békés-csanádi hálózatot is fel kell újítani úgy a magyar, mind a román oldalon, ellenkező esetben hatékony, gazdaságos vasúti forgalom nem képzelhető el.
A fenti tájékoztatás ismeretében célszerűnek tartjuk a Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal magyar oldali fejlesztéseihez kapcsolódóan megismerni a román illetékes állami szervek álláspontját, a vonatkozó romániai fejlesztési elképzeléseket.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a határon átnyúló vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság információt kér Románia illetékes állami szerveitől a IV. páneurópai korridorhoz kapcsolódó, román oldalon tervezett fejlesztésekről.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
4.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységét bemutató weboldalról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. január 30-i második ülésén felvetődött egy olyan web oldal létrehozásának gondolata, melyen információkat lehetne elhelyezni az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységéről képgalériával.
A Békés Megyei Önkormányzat létrehozott saját honlapján egy külön linket az Arad és Békés megyei közötti együttműködésről, ahol elolvasható az együttműködés kialakulásának története, és az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság eddigi tevékenysége magyar nyelven. Célszerűnek látjuk a közzétett információkat román nyelven is elhelyezni a honlapon, illetve az Arad Megyei Tanács honlapján szintén hasonló módon megjelentetni ezeket az információkat.
A jövőben célszerű lehet az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységét a későbbiekben külön erre a célra létrehozott honlapon is bemutatni, ami egyrészt a partnerkeresést is szolgálhatja és egyfajta interaktív projektfejlesztési felületként működhetne. Ezt célszerű külső források bevonásával, pályázati úton megtenni.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza
társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a Bizottság tevékenységét bemutató weboldalról szóló tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság felkéri munkaszervezeteit a Bizottsághoz kapcsolódó anyagok folyamatos, két nyelvű megjelentetésére a meglévő lehetőségeket, weboldalakat felhasználva.
3. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság kinyilvánítja szándékát arra, hogy a Bizottság tevékenysége a későbbiekben külön honlapon jelenjen meg, ennek előkészítésére, a lehetséges pályázati források bevonásának vizsgálatára felkéri munkaszervezeteit.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
5.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a március 18-án Temesváron tartott, a határmenti programmal kapcsolatos információs napról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
2008. március 18-án került megrendezésre Temesváron a Magyarország-Románia Határon Átnyúló együttműködési Program nyitó konferenciája.
A konferenciát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a román Fejlesztési Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium, mint nemzeti fejlesztési hatóságok hívták össze. A résztvevők a két ország érintett minisztériumainak, megyéinek, a program célterületét képező négy-négy megyében működő önkormányzatok, dekoncentrált szervezetek, kamarák, civil szervezetek, valamint az Interreg Programban támogatást nyert szervezetek képviselőiből kerültek ki.
A megnyitó előadásokat követően Colin Wolfe úr, az EU Regionális Politikák Igazgatóságának igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a négy magyar és négy román megyét magába foglaló határrégió mindig is úttörő szerepet játszott, és ami itt történik, az Európának is fontos. Elmondta, hogy a 2007-2013-as időszakra összesen 275 millió Euró (70-72 milliárd Ft) áll a program rendelkezésére, amelyből 224 millió Eurót az EU Strukturális Alap Regionális Fejlesztési Alap részéből, a különbözetet viszont a két ország kormányzati hozzájárulásából finanszíroznak.
Bara Gyula, a román Fejlesztési Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója előadásában hangsúlyozta, hogy a program a fejlesztési pólusok mentén törekszik a fejlődés erősítésére. A végrehajtásban fontosnak ítélte a két minisztérium (magyar oldalról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szerepét. Elmondta, hogy a nemzeti tervezési folyamatokat harmonizálni kell a közös, határon átnyúló projektek beazonosítása érdekében, ugyanígy harmonizálni kell a két ország eltérő hatósági eljárásait, valamint beszerzési és finanszírozási körülményeit is.
Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Irányító Hatóság vezetője elmondta, hogy ebben a programban nem a régiókról, hanem a NUTS 3. szintet képviselő megyékről van szó, ezért a döntéshozatalban is övéké a vezető szerep. A program végrehajtása során széles körben szeretnék alkalmazni az ún. kétlépcsős eljárásrendet, elsősorban a nagyobb költségvetésű projekteknél, mivel így jelentős megtakarítás érhető el az előkészítés tekintetében. Ezen eljárásnál első lépcsőben még nem szükséges teljes körűen kidolgozni a projektet, hanem elégséges egy megadott adattartalommal rendelkező adatlap és esetleg előzetes megvalósíthatósági tanulmány benyújtása és ennek elfogadását követően kell csak részletesen kidolgozni a projektet, amelynek finanszírozására már külön szerződés keretében forrásokat is biztosítani fognak. A programnak közös menedzsment szervezete van, az Irányító Hatóság Budapesten működik az NFÜ keretein belül. A Közös Szakmai Titkárság szintúgy, ennek a szervezetnek úgynevezett info-pontjai működnek Nagyváradon (BRECO) és Békéscsabán (VÁTI). Elmondta, hogy a program végrehajtása során az ún. lead partner (vezető partner) elve érvényesül. A vezető partnerrel kötik meg a támogatási szerződést, aki az elnyert támogatás 85 %-át közvetlen EU-s forrásokból kapja, míg 15 %-át (a hazai finanszírozású részt) más csatornákon keresztül juttatják el hozzá. A programnak sajátossága továbbá, hogy a partnereknek a következő projektmenedzsment folyamatok közül legalább kettőben együtt kell működniük:
- közös projektfejlesztés,
- közös finanszírozás,
- közös alkalmazottak (közös projektcsapat)
- közös végrehajtás.
Szávics Petra, a Közös Szakmai Titkárság vezetője hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírások várhatóan 2008. év nyarának elején fognak megjelenni, de már most meg kell kezdeni a felkészülést, a partnerkeresést, az erőforrások felkutatását és a projektötletek egyeztetését. A programmal kapcsolatos minden információt elérhetővé teszik a www.nfu.hu honlapon.
Horváth Péter programirányító, az Irányító Hatóság képviseletében előadásában ismertette a program eljárásrendjét, a Közös Monitoring Bizottság, mint legfőbb döntéshozó, valamint a Közös Irányító Bizottság, mint a pályázatokról döntő, a támogatottakat kiválasztó szervezet szerepét. Ismertette, hogy a pályázatok bírálata során a pontozásnál (amelyet külső szakértők végeznek), fontos szerep jut az ún. horizontális elveknek (fenntarthatóság, esélyegyenlőség) való megfelelésnek.
A konferencia zárása keretében Szalóki Flórián hangsúlyozta, hogy ugyan nem túl nagy a program rendelkezésére álló forrás (a magyar GDP mindössze 0,2 %-a), de a multiplikatív hatások miatt mégis jelentős fejlesztéseket generálhat. A források mértéke behatárolja a sikerrel pályázható projektek körét, nagyságát. A pályázók tájékoztatására a később megjelenő pályázati kiírások mellett külön tájékoztató anyagot is ki fognak adni. Hangsúlyozta, hogy a program első éveiben túl közeli a kifizetésekre, rendelkezésekre álló határidő, ezért olyan pályázatokat szükséges előkészíteni, amelyek jól megfogható projekteket indukálnak (ilyen lehet pl. a infrastruktúrafejlesztés, mint célterület).
A román fél részéről Bara Gyula hangsúlyozta, hogy minden segítséget meg fognak adni a pályázóknak. Az indító konferencia célját a program sikerének informatív megalapozásában, a jó pályázati rendszer kialakításában és működtetésében jelölte meg. Kifejezte azt a reményét, hogy legyen ez a program modell a jó együttműködésre.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Melléklet:
- Tájékoztató kiadvány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Területi Együttműködési Programról
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tudomásul veszi a Magyarország-Románia Határon Átnyúló együttműködési Program nyitó konferenciájáról készített tájékoztatót.
6.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Határmenti polgármesterek találkozójának előkészítése
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A határ két oldalán található települések polgármesterei már több mint tíz éve rendszeresen találkoznak évente kétszer, ekkor megtárgyalják a térségükben levő szomszédos ország településeit is érintő témaköröket. A korábbi rendezvényeken esetenként természetvédelmi tárgyú kérdéseket is megvitattak már a résztvevők.
A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal - aradi partnerével - a Maros Ártéri Tájvédelmi Parkkal „Békés-Csanádi Térség Természeti Értékei” címmel kiadványt CD-ROM-ot készít, valamint két konferenciát tervez megtartani. Ebből az első múlt év szeptemberében már lebonyolításra került Aradon, a kiadvány előreláthatólag a második konferencia időpontjáig elkészül. A rendezvény elsődleges célcsoportja a Békés – Csanádi térségben található polgármesterek, jegyzők, természetvédelmi szakemberek. A Körösök és a Maros folyó térségének élővilága a településeik közigazgatási területén találhatók, emiatt törvény szabta feladatuk a természet védelme.
A fenti rendezvény kapcsolható lenne a határmenti polgármesterek találkozójának programjához, mint aktuális határmenti együttműködési projekt.
A határmenti polgármesterek találkozójának és a fenti konferenciának a javasolt időpontja ez év május 22-e ( csütörtök), azonban a helyszín és az időpont is további egyeztetést igényel a véglegesítés előtt.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság egyetért a határmenti polgármesterek találkozójának - „Békés-Csanádi Térség Természeti Értékei” – témakörével, a találkozó megtartását fontosnak ítéli meg, egyben felkéri az illetékeseket a program helyszínére és annak időpontjára vonatkozó további egyeztetésre.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
7.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: A területfejlesztés Magyarországi és Romániai intézményrendszere és forrásai
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A területfejlesztéssel összefüggő feladatok elvégzésének különböző szintű intézményrendszerét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza, mely szerint a területfejlesztés Magyarországi intézményrendszere a következő:
§ Országos Területfejlesztési Tanács; a területfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátására, A Tanács tagjai
o a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, Budapest főpolgármestere,
o a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter,
o az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője,
tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen
o az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,
o a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője.
§ Térségi Fejlesztési Tanács; a régió, illetve megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására. A térségi fejlesztési tanács tagjai:
o a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
o az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,
o az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő.
§ Regionális Fejlesztési Tanács; a 7 tervezési-statisztikai régió közös fejlesztési feladatainak ellátására. A regionális fejlesztési tanács tagjai:
o a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
o a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter,
o a kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője,
o a megyei jogú városok polgármesterei,
o a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
§ Megyei Területfejlesztési Tanács; a 19 megye területfejlesztési feladatainak összehangolására, megvalósítására. A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
o a megyei közgyűlés elnöke,
o a megyei jogú város polgármestere,
o a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
o a kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,
o a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képviselője,
o a Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.
§ Kistérségi Fejlesztési Tanács; (174 db) a települések összehangolt fejlesztése érdekében a közös területfejlesztési programok megvalósítására.
A kistérségi fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere.
Az üléseken tanácskozási joggal vesznek részt
o a gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
o a megyei területfejlesztési tanács képviselője,
o a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói szervezeteinek egy-egy képviselője,
o az iparosok és kiskereskedők szakmai érdekvédelmi szervezeteinek képviselője,
o a civil szervezetek képviselője,
o a közigazgatási hivatal képviselője,
o az államkincstár képviselője.
A területfejlesztés pénzügyi eszközei feletti rendelkezési jogot, a döntési szinteket a decentralizáció elveiről szóló Országgyűlési határozat a következők szerint határozza meg:
Központi szint
§ országos fejlesztési programok végrehajtása,
§ kiemelt beruházások támogatása.
Regionális szint
§ vállalkozások infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásainak támogatása,
§ területi fejlettségbeli különbségek mérséklését szolgáló önkormányzati beruházások támogatása.
Megyei szint
§ forráselosztást 2007. évtől nem végez, legfontosabb feladata a tervezés és a fejlesztési koordináció.
Kistérségi szint
§ forráselosztó szerepe nincs, feladata a kistérségi társulások közszolgáltatásainak szervezése és fejlesztési beruházásainak megvalósítása.
A területfejlesztést szolgáló Európai Uniós és hazai források
Az Európai Uniós támogatási források 2007-2013-as tervezési időszakban történő igénybevételét a második Nemzeti Fejlesztési Terv és annak ágazati és regionális operatív programjai biztosítják.
Az Európai Uniótól származó támogatási források legfőbb magyarországi irányító szervezetei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint az ágazati és regionális operatív programok irányító hatóságai.
Az ágazati operatív programok a következők:
§ Államreform Operatív Program (ÁROP)
§ Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)
§ Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)
§ Társadalmi Megújulás Operatív program (TÁMOP)
§ Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
§ Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)
Magyarország hét régiójában a régiók egyedi sajátosságait figyelembe vevő hét regionális operatív program (ROP) készült, ezeknek viszont egy központi irányító hatósága működik Budapesten, a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik a program végrehajtásában javaslattevő, illetve közreműködő szerepet töltenek be.
A Békés megyei pályázók a megvalósítandó fejlesztési céljaik jellege szerint részesülhetnek pályázati úton az egyes ágazati operatív programok forrásaiból, valamint a Bács-Kiskun és Csongrád megyei pályázókkal együtt a Dél-alföldi régióra vonatkozó Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAROP) forrásaiból.
A 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) EU-s támogatásának összege Magyarország számára 2007-2013 között 22,4 mrd euró.
Az agrár- és vidékfejlesztés támogatási rendszerét az un. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szabályozza, amelynek keretében közel 5 mrd euró támogatásban részesül Magyarország a 2007-2013-as időszakban.
A hazai támogatási források kettős feladatot töltenek be, egyrészt biztosítják az Európai Uniós források igénybevételéhez előírt hazai társfinanszírozást, másrészt – a regionális fejlesztési tanácsok forráselosztó közreműködésével – szolgálják az ország, a régiók, a megyék egyes térségei között meglévő fejlettségbeli különbségek mérséklését, elsősorban önkormányzati beruházások támogatása révén. A társfinanszírozás kötelezettsége miatt a kizárólag hazai forrásból történő felzárkóztatásra egyre kevesebb forrás jut.
Gazdaságfejlesztés
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szerint a gazdasági kamarák feladata, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
Magyarországon gazdasági kamaraként
§ kereskedelmi és iparkamarák, valamint
§ agrárkamarák
működnek minden megyében, valamint országos szinten.
A gazdasági kamara tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja.
A területi gazdasági kamarák feladata
§ a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban: a gazdasági tevékenység infrastruktúrája fejlődésének elősegítése, közreműködés a fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában, a szakképzésben, továbbá a külföldön végzett vagy külföldre irányuló gazdasági tájékoztató és propagandamunkában,
§ az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban: a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása,
§ A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése érdekében: a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok előzetes és működés közbeni véleményezése, a gazdasági folyamatok elemzése a nyilvánosság számára.
Az országos és a területi gazdasági kamarák kiemelt feladatuknak tekintik a részvételüket a kis- és középvállalkozások fennmaradását, megerősödését és sikeres európai integrációját szolgáló gazdaságfejlesztési programok kialakításában és megvalósításában.
A Vállalkozásfejlesztési Alapítványok országos hálózatot alkotnak, programjaik, – amelyek közül legismertebb a Mikrohitel Program – elérhetők Magyarország egész területén.
A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány 1994. óta tevékenykedik az alapítók által elhatározott cél, azaz Békés megye gazdasági társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében. Kiemelt feladata a vállalkozások támogatása tanácsadással, képzéssel és egyéb, a pénzügyi lehetőségeiket javító szolgáltatásokkal, melyek révén versenyképességük fokozódhat. Közhasznú közalapítvány, alapítója Békés Megye Önkormányzata.
A Közalapítvány a mikro, - kis- és középvállalkozói szektor mellett együttműködik a különböző terület- és vidékfejlesztési, az oktatási, képességfejlesztési, a különböző foglalkoztatást elősegítő programok kidolgozásában és megvalósításában megyei és regionális szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal és azok társulásaival, civil szervezetekkel.
A romániai területfejlesztési intézményrendszer
Az Országos Területfejlesztési Tanács az az országos, partnerségen alapuló, jogi személyiség nélküli szervezet, melynek döntési jogköre van a nemzeti területfejlesztési politika célkitűzéseinek kialakításában és megvalósításában.
Az OTT-nek 32 tagja van:
- elnök,
- a Kormány 15 képviselője, államtitkári szinten
- a területfejlesztési régiók 16 képviselője, a 8 területfejlesztési régió elnökei és elnökhelyettesei.
Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai a következők:
a) véleményezi a nemzeti területfejlesztési politikákat és stratégiákat, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely tartalmazza a gazdasági és szociális kohézió megvalósításához megfogalmazott nemzeti célkitűzések prioritásait és a több éves finanszírozás intézkedéseit;
b) jóváhagyja a Nemzeti Területfejlesztési Alap felhasználásának kritériumait és prioritásait;
c) a Kormány számára előterjeszti, jóváhagyás céljából, a prioritást élvező programokat, amelyeket a Nemzeti Területfejlesztési Alapból finanszíroznak;
d) a területfejlesztési tanácsok által elkészített monitoring jelentések alapján elemzi azoknak a pénzügyi erőforrásoknak a felhasználását, amelyeket a Nemzeti Területfejlesztési Alapból a regionális területfejlesztési ügynökségek kapnak;
e) az előcsatlakozási időszakban javaslatot tesz az EU által Romániának - előcsatlakozási alapként - területfejlesztési célokra nyújtott erőforrások felhasználására;
f) követi a területfejlesztési célkitűzések megvalósítását, beleértve a területfejlesztési régiók külső, határ menti, régióközi, eurorégiós együttműködési tevékenységét is;
g) véleményezi a regionális területfejlesztési ügynökségek által javasolt és a területfejlesztési tanács által – területfejlesztési programokból történő - finanszírozás céljából jóváhagyott projekteket a regionális szintű pályázat kiírási folyamatokban;
h) jóváhagyja a regionális területfejlesztési ügynökségek által javasolt és a területfejlesztési tanács által –területfejlesztési programokból történő- finanszírozás céljából jóváhagyott projekteket az országos szintű pályázat kiírási folyamatokban;
Regionális Területfejlesztési Tanács
A Regionális Területfejlesztési Tanács azon jogi személyiség nélküli regionális döntéshozó szervezet, amely partnerségi alapon működik minden egyes területfejlesztési régióban a regionális fejlesztési politikák megvalósításából fakadó kidolgozó és monitorizáló tevékenységek koordinálására.
A Regionális Területfejlesztési Tanács a következőkből áll:
ˇ a területfejlesztési régiókban lévő megyei önkormányzati elnökök;
ˇ A régiók megyéiben lévő városi, megyei jogú városi és községi polgármesterekből;
A Regionális Területfejlesztési Tanácsot különböző megyék képviseletében lévő egy elnök és egy alelnök vezeti, egy éves mandátummal.
Attól függően, hogy milyen kérdés kerül napirendre, a Regionális Területfejlesztési Tanács ülésein részt vehetnek, szavazati jog nélkül, a megye prefektusai, a helyi (városi, megyei jogú városi, községi képviselők, a területfejlesztési feladatokat ellátó intézmények és szervezetek, a civil társadalom és a szociális-gazdasági partnerek releváns képviselői. A Regionális Területfejlesztési Tanács minden egyes ülésén részt vesz a Területfejlesztési Ügynökség igazgatója.
A területfejlesztési politikák célkitűzéseivel összhangban, a Regionális Területfejlesztési Tanácsnak az alábbi főbb feladatai vannak:
ˇ Elemzi és jóváhagyja a területfejlesztési stratégiákat és programokat;
ˇ Partnerségi alapon támogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását;
ˇ Az országos területfejlesztési szervezet által kidolgozott kritériumok, prioritások és metodológiával összhangban, a szakosodott regionális szervekkel együtt jóváhagyja a regionális alapon kiválasztott területfejlesztési projekteket;
ˇ Továbbítja az Országos Területfejlesztési Tanács számára, finanszírozási jóváhagyás végett, azokat a projekteket, amelyeket regionális szinten kiválasztottak és az országos szelekcióra várnak;
ˇ Jóváhagyja a Regionális Területfejlesztési Alap forrásainak kritériumait, prioritásait, kiosztását és kedvezményezetteit, valamint követi a források felhasználási módját;
ˇ Jóváhagyja a területfejlesztési ügynökség SZMSZ - ét, organigramját, valamint féléves tevékenységi beszámolóit;
ˇ Koordinálja és támogatja a regionális partnerségek kialakítását;
ˇ Koordinálja a régiós szintű területfejlesztési politikák és célkitűzések, az EU által finanszírozott regionális programok, valamint a régiós szintű források felhasználásának médiában való megjelenítését, biztosítva az átláthatóságot és a korrekt, gyors és időben történő tájékoztatását az állampolgároknak, főleg a vállalkozóknak;
ˇ Pályázati úton kinevezi, illetve felmenti, jogszabálynak megfelelően a Területfejlesztési Ügynökség igazgatóját.
Az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara saját alapító okirata szerint működik a 2007/335 Gazdasági Kamarákról szóló törvénynek megfelelően.
A kamara egy autonóm, nem kormányzati, közhasznú, apolitikus, nemzeti vagyoni célok nélküli, non-profit, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melyet azért hoztak létre, hogy képviselje, védelmezze és támogassa tagjainak, valamint a vállalkozói közösség érdekeit a hatóságokkal, illetve az országos és külföldi szervezetekkel szemben.
A Kamarának a következő feladatai vannak:
1. Képviseli és védelmezi a vállalkozói közösség érdekeit a román hatóságokkal, illetve hasonló külföldi szervezetekkel szemben;
2. Támogatja a helyi és megyei közigazgatási hatóságokat, valamint a regionális struktúrákat a térség gazdasági-szociális fejlődésének elérése érdekében, beleértve a PPP-n alapuló partnerséget is;
3. Támogatja saját tagjait más országok hivatalos képviseleti szerveivel, konzulátusaival és hasonló szervezeteivel való gazdasági kapcsolataikban;
4. Részt vesz a bizottságok, tanácsok és a helyi, illetve megyei hatóságok/közszervek, valamint a regionális szerveződések szakmai és munkacsoportjainak értekezletein, és tájékoztatja tagságát;
5. Együttműködik az országos, illetve külföldi állami intézményekkel, a köz, illetve privát szférában lévő partnereivel feladatai megvalósítása céljából;
6. Tanulmányokat készít a megye/régió gazdasági fejlődéséről, saját erőforrások felhasználásával, szükség szerint együttműködve más partnerekkel a köz, illetve privát szférából.
A Kamara tagjai a következők lehetnek:
1. Egyéni tagok:
a) Gazdasági szereplők, fizikai vagy jogi személyiséggel bíró személyek akiket a tevékenységi területüktől függetlenül cégjegyzékben nyilvántartásba vettek;
b) Kereskedelmi társaságok vagy hasonlók jogi személyiség nélküli leányvállalatai, képviseletei, amelyeket törvényesen jegyeztek be a cégjegyzékbe és amelyek jogosultak gazdasági tevékenységet folytatni;
2. Kollektív tagok:
a) A kétoldalú kereskedelmi kamarák kihelyezett tagozatai;
b) Helyi szakmai társulások;
c) Területi patronáló szervezetek;
3. Tiszteletbeli tagok:
a) Tanárok
b) Tudósok, gazdasági és gazdasági jogi szakemberek;
c) Közéleti személyiségek.
A REGIONÁLIS OPERATIV PROGRAM
A 2007-2013-as Regionális Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Területfejlesztési Stratégiájának legfontosabb elemeit megvalósító program, mely, más ágazati programmal egyetemben, hozzájárul a Nemzeti Területfejlesztési Stratégia általános célkitűzésének a megvalósításához, azaz hozzájárul Románia különböző régiói közötti különbségek enyhítéséhez.
1. Prioritás: „A városok fenntartható fejlődésének támogatása- városi fejlesztési pólusok”
1.1 Intervenciós terület: integrált városfejlesztési tervek
2. Prioritás: „A regionális és helyi közlekedési infrastruktúra javítása”
2.1. Intervenciós terület: „A megyei és városi úthálózat rehabilitációja és korszerűsítése- beleértve az elkerülő utakat is”
3. Prioritás: „Társadalmi infrastruktúra javítása”
3.1. Intervenciós terület: „Az egészségügyi szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/felszereltségének javítása”
3.2. Intervenciós terület: „A szociális szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/fejlesztése/felszereltségének javítása”
3.3. Intervenciós terület: „A sürgősségi állapotokban intézkedő szervezetek felszereltségének javítása”
3.4. Intervenciós terület: „A közép- illetve felsőfokú oktatás, valamint a hosszú távú szakképzés infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/fejlesztése/felszereltségének javítása”
4. Prioritás: „A regionális és helyi vállalkozói közeg fejlesztésének támogatása”
4.1. Intervenciós terület: „A regionális és helyi fontosságú vállalkozások támogatását célzó struktúrák fenntartható fejlődése”
4.2. Intervenciós terület: „A szennyezett és nem használt ipari területek rehabilitációja és azok előkészítése más tevékenységekre”
4.3. Intervenciós terület: „A mikro vállalkozások fejlesztésének támogatása”
5. Prioritás: „Fenntartható fejlődés és a turizmus fejlesztésének támogatása”
5.1. Intervenciós terület: „A kulturális nemzeti vagyon restaurálása és fenntartható értékesítése, a kapcsolódó infrastruktúrák kialakítása és modernizálása”
5.2. Intervenciós terület: „A turizmus infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése, korszerűsítése a természeti erőforrások még jobb értékesítése, valamint a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása érdekében;
5.3. Intervenciós terület: „A turisztikai erőforrások támogatása és Románia turisztikai célú vonzerejének növelése érdekében a szükséges infrastruktúra kialakítása”
ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK
Közlekedési Operatív program
Gazdasági Versenyképesség Növelési Operatív Program
Környezetvédelmi Operatív Program
Humánerőforrás fejlesztési Operatív Program
Adminisztratív kapacitás növekedési Operatív Program
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a területfejlesztés Magyarországi és Romániai intézményrendszeréről és forrásairól szóló tájékoztatót.
Felelős: Albizottságok
Határidő: folyamatos
8.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC)
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A 2008. március 18.-i temesvári találkozón, amely a Magyarország-Románia 2007-2013 Határmenti Együttműködési Programjának nyitó konferenciája is volt egyben, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium tájékoztatta a résztvevőket az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozásának szükségszerűségéről.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységét az 1082/2006 Európai Parlamenti és Tanács Szabályzata szabályozza. Eme szabályzat értelmében, 4 tagállam (közöttük Magyarország és Románia is) nemzeti jogszabály rendszert alkotott.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységét Romániában a 127/2007. november 12.-i Kormányrendelet, Magyarországon a 2007. XCIX. Számú törvény szabályozza.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) célkitűzései közé sorolható a tagállamok határ mentén megvalósuló területi együttműködés azáltal, hogy egy egyértelmű és koherens keretet biztosít a helyi, regionális és országos beavatkozások számára, valamint lehetőséget teremt az alkotmányos, jogi és pénzügyi akadályok elkerülésére.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységének a célja olyan területi együttműködési programok vagy projektek megvalósításának a támogatása, amelyeket az EU finanszíroz, elsősorban a strukturális alapokból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a Kohéziós Alapból; ugyanakkor olyan regionális együttműködési tevékenységek megvalósítását is támogatja, amelyek nem EU finanszírozásúak.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) jogi személyiséggel bíró szervezet, amely tagjai nevében intézkedhet.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Románia területén történő létrehozása érdekében a következő dokumentumokra van szükség:
a) az EGTC minden tagja által aláírt alapító dokumentumok, az alapító okirat/SZMSZ és a megállapodás;
b) a megyei önkormányzat határozata;
c) az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásban (EGTC) való részvételt igazoló jóváhagyási határozat;
d) a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium jóváhagyása.
Ugyanakkor a külföldi tagoknak is kötelességük megszerezni a részvételi engedélyt biztosító szükséges dokumentumokat az adott országok területén az EGTC alapításával kapcsolatos illetékes szervektől.
Az EGTC feladatait Megállapodásban és Alapító okiratban, illetve SZMSZ-ben rögzítik a tagok, azonban mindezeknek meg kell felelniük a regionális együttműködés elősegítését prioritásként kezelő célkitűzéseknek.
Javasoljuk egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozását az Arad Megyei Tanács és a Békés Megyei Önkormányzat részvételével, figyelembe véve azt a tényt, hogy ennek a társulásnak lehetősége lenne közvetlenül gazdálkodni a Magyarország-Románia 2007-2013 Határmenti Együttműködési Program által nyújtott forrásokkal annak érdekében, hogy a már említett terület fejlesztését célzó projekteket meg lehessen valósítani.
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (EGTC) szóló tájékoztatót.
2. A Vegyes Bizottság felkéri a munkaszervezeteit, hogy a létrehozáshoz kapcsolódó feltételrendszert és javaslatokat dolgozzák ki.
Felelős: Főkoordinátorok
Határidő: folyamatos
Forrás:Békés Megyei Önkormányzat
Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Előterjesztések az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az albizottságokhoz kapcsolódó munkáról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2007. október 11-i alakuló, majd a 2008. január 30-i második ülésén kialakította működésének szervezeti kereteit, elfogadta 2008. évi munkaprogramját és konkrét határmenti projektekről is tárgyalt. A Bizottság ennek a munkának a keretében kialakította albizottságait, a két megye elnöke pedig felkérte az albizottságok munkájába való bekapcsolódásra a két megyében működő egyes szakmai szervezeteket, melyekről a 2008. január 30-i ülésen a Bizottság tájékoztatót kapott.
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság albizottságai 2008. február 14-én tartották üléseiket, Aradon, a felkért külsős szakmai szervezetek részvételével. Az egyes albizottságok a kölcsönös bemutatkozást követően a szakterületükhöz illeszkedő projektekről tárgyaltak. Az üléseken és az ülések óta eltelt időszakban több olyan projekt terve is felmerült, amelyek nem szerepeltek a Bizottság alakuló ülésének napirendjén szereplő projektek között. Ezen újabb projektekről az alábbiakban adunk tájékoztatást:
1. Terület- és Infrastruktúra fejlesztési Albizottság
- A Kis- és Középvállalkozások Arad Megyei Tanácsa részéről projektjavaslatként került megfogalmazásra a Pécska-Tornya közelében megvalósítandó logisztikai központ ügye, amelynek a célja a határmenti közlekedés és áruszállítás javítása. A javaslattal kapcsolatban meg kell vizsgálni a magyar oldalon való kapcsolódás lehetőségét, különösen is a közlekedési viszonyokat, amelyek a határ magyar oldalán vasút és közút vonatkozásában rendelkezésre állnak.
- Gécs László bizottsági tag felvetette a kkv-k együttműködésének fejlesztését, melynek során magyar oldalon azon kkv-kat is be kell vonni, akik nem kamarai tagok, hiszen Magyarországon nincs kötelező kamarai tagság.
Az Arad Megyei Tanács részéről az albizottsági üléstől függetlenül megfogalmazásra került egy projektjavaslat, aminek a célja az Arad Megyei Tanács fenntartásában működő szolgáltató szervezetek egy „fedél” alá hozására irányul, ebben kérték a Békés Megyei Önkormányzat partnerségét.
2. Humán fejlesztési, Kulturális és Egészségügyi Albizottság
- Aradi „Vasile Goldiş” Egyetem: felsőoktatási intézmények együttműködése, diákok felkészítése a továbbtanulásra.
- Aradi Városi Kórház: határmenti lakosság egészségügyi állapotának felmérése, beleértve a dohányzás fiatalokra gyakorolt hatásának vizsgálatát.
- Arad Megyei Tanfelügyelőség: közös humánerőforrás fejlesztés oktatásügyi területen, ehhez kapcsolódóan egy központ létrehozása a felnőttek továbbképzése valamint a nehéz helyzetben lévő gyermekek képzése érdekében.
- Harruckern János Közoktatási Intézmény: közös projekt kidolgozása a biogazdálkodás területén.
- Farkas Gyula Közoktatási Intézmény: közös felnőttképzés a mezőgazdaságban, faiparban és egyéb területeken.
- Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és az Aradi Múzeum 2008 évi együttműködésének aláírása, közös projekt kidolgozása.
- Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Kulturális Irodája közös projekt kidolgozásában együttműködik az Arad megyei Közművelődési Intézménnyel
- Az Arad megyei Filharmónia együttműködése a Békés Megyei Szinfónikus zenekarral.
- A Békés Megyei Könyvtár közös projekt előkészítése az Arad Megyei Könyvtárral digitalizálás területein belül.
- A Békés Megyei „Bárka” együttműködése az Arad Megyei „Árka”-val.
- A Békés Megyei sportszövetségek együttműködése az Arad megyei sportszövetségekkel.
- A Békés Megyei Színház együttműködése az Arad megyei Színházzal.
Az albizottsági üléstől függetlenül érkezett megkeresés a Békés Megyei Önkormányzathoz az Aradi Mentőszolgálattól egy közös határmenti központ létrehozására.
További projektjavaslat érkezett Arad megyéből, amely a személyi adatazonosító dokumentumok kiadásának megoldására vonatkozik a két megye szervei között, kölcsönösen. A projekt kitérne a titkosított adatok védelmére, és az ezen témákhoz kapcsolódó speciális informatikai megoldások kezelésére.
3. Környezetvédelem, Sport és Turizmus Albizottság
- Szelektív hulladékgyűjtés magyarországi tapasztalatainak átvétele Arad megyében
- Fehér-Körös gátján kerékpárút építése
- Múzeum/bemutatóház létesítése Gyulán a víz szerepéről, a Körösök vidékének fejlődéséről
- Sport területén több projektötlet kialakítása van folyamatban
- Ökoturisztikai utak kialakítása a Maros folyó mentén
- Túzok újratelepítési program
- Turisztikai kiállításokon való közös megjelenés
BUZA Gavril
társelnök
Dr.JESZENSZKYGéza
társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az albizottságok tevékenységéről szóló tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság felkéri albizottságait a szakterületüket érintő projektek további előkészítésének segítésére, a partnerségek kialakításának további támogatására.
Felelős: Albizottságok
Határidő: folyamatos
2.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az M44-es gyorsforgalmi út határig ill. határon túli továbbvezetésével kapcsolatban lezajlott egyeztetésekről
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. január 30-i második ülésén Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke felvetette, hogy szükséges lenne foglalkozni a Kecskemét és Békéscsaba között tervezett M44-es gyorsforgalmi út nemzetközi szerepének erősítésével. Ezzel összefüggésben fontos a nyomvonal továbbvezetése magyar oldalon a Gyulai határátkelőig, román oldalon pedig csatlakozás a romániai gyorsforgalmi úthálózatba.
A témában 2008. február 13-án Aradon sor került egy egyeztetésre, amelyen Arad és Békés megyék elnökei, magyar részről Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, az M44-es Munkacsoport alapítója, Hanó Miklós, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint Szilágyi András, a magyar oldali fejlesztésért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató helyettese, román részről Buza Gavril, az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság társelnöke, Ioan Malita, az Országos Autópálya és Nemzetközi Utak Rt. Temesvári Igazgatósága igazgatója, valamint Ioan Balint, a Nemzetközi Utak Arad Megyei Igazgatósága vezetője vettek részt.
A találkozón elhangzottak, a találkozó eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze:
Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke bevezetőjében elmondta, hogy nemrég alakult meg a 44-es gyorsforgalmi út nyomvonalával érintett országgyűlési választókerületek képviselőiből az a munkacsoport, amely céljául tűzte ki a gyorsforgalmi út mielőbbi megvalósításának elősegítését. Elmondta, hogy az útvonallal érintett magyar és román megyék csak együtt tudnak felemelkedni, ezért közös érdekük a fejlesztés előmozdítása és mielőbbi megvalósítása. Bejelentette, hogy egy későbbi, szükséges időpontban tervezi egy tanácskozás összehívását Budapesten, a Parlament épületében, amelyre a román partnereket is meghívja.
Szilágyi András, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési ZRt. (NIF ZRt.) vezérigazgató helyettese elmondta, hogy a 44-es gyorsforgalmi útra vonatkozóan 1999-2000. években még tervek sem voltak és tudott az is, hogy az előkészítésre hosszabb idő szükséges. Ez év januárjában Nagyváradon találkoztak a NIF ZRt. képviselői Tánczos Barna államtitkár úrral, akivel egyeztették az autópályák határmetszési pontjait és itt szembesült azzal, hogy a 44-es gyorsforgalmi út határmetszési pontja még nem rögzített. Elmondta, hogy a gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti 62 km-es szakasza engedélyezés előtti állapotban van.
Ezt követően Csicsely Gábor, a NIF ZRt. projektvezetője vetítettképes előadásban bemutatta a projekt helyzetét. Kiemelte, hogy a teljes magyarországi szakaszon 2x2 sávos plusz leállósávos, 25,60 m mintakeresztszelvény szélességű gyorsforgalmi út (autóút) épül, 110 km/óra kiépítési sebességre. A Kondoros-Békéscsaba-(Gyula) szakasz fő problémái a települések északi vagy déli elkerülése, illetve a jelenlegi 44-es út felhasználhatósága.
Iosif Matula elnök úr ezt követően bemutatta az Arad megyei, illetve az Arad megyét érintő romániai országos úthálózat fejlesztési stratégiáját, kiemelve, hogy a közlekedési hálózatoknak (ideértve a vasutat és a repülést is) kapcsolódniuk kell az EU TEN-T hálózatokhoz. Ebben a vonatkozásban Arad megye számára kiemelt fontosságú a Nagylak-Arad-Konstanca autópálya és hasonló jelentőséggel bír a Bors-Észak Erdélyi autópálya is. A Nagylak-Arad kapcsolat kiépítése 2008. évben kezdődik és várhatóan 2010. évben fejeződik be. Az aradi repülőtér utasforgalma 2008. évben várhatóan túlhaladja a 100 ezer utas/év értéket. Tervezik a Kisjenő-Déva útvonal feljavítását is.
Ioan Malita úr, a román Országos Autópálya és Nemzetközi Utak Rt. temesvári regionális igazgatója elmondta, hogy jó kapcsolatban vannak a magyar útügyi partnereikkel. Elmondta, hogy az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi utat tervezik, Arad-Kisjenő között autópálya, Kisjenő és Nagyvárad között autóút szintű kiépítéssel. Ebben az évben szeretnék több alternatívában elkészíteni a Varsandi határátkelő és a jelenlegi Arad-Nagyváradi útvonal lehetséges összekötését, vagy a jelenlegi út feljavításával és településelkerülő szakaszok építésével, vagy új nyomvonal figyelembevételével Zerind irányába.
Szilágyi András úr elmondta, hogy lényeges kérdés, milyen határmetszéspontban kell (lehet) gondolkodni (a 44-es gyorsforgalmi út tekintetében ez a kérdés eddig még fel sem merült).
A román fél részéről Ioan Malita úr külön meghívta a magyar útügyi partnereket egy konkrét szakmai egyeztetésre a határmetszéspont tisztázása érdekében, amelyre Szilágyi András úr elfogadóan nyilatkozott és viszont meghívással élt.
Domokos László elnök szerint tanulmányterv szinten vizsgálnia kellene a magyar félnek a lehetséges alternatívákat a határmetszéspont és az odavezető útszakaszok vonalvezetését illetően.
Matula elnök úr összefoglalóan elmondta, hogy a két fél egyöntetűen akarja a megfelelő szintű összeköttetést a két ország gyorsforgalmi úthálózata között, bízva abban, hogy Románia is hamarosan a Schengeni övezeten belülre kerül. Ehhez meg kell keresni a megfelelő nyomvonal variációkat mindkét oldalon.
Domokos László elnök úr elmondta, hogy az egyeztetéseknek szakmai szinten folytatódniuk kell a két ország megfelelő útügyi szervezetei között. Rögzítette azt is, hogy későbbi megfelelő időpontban újabb egyeztetést fog kezdeményezni az ügyben.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az M44-es gyorsforgalmi út határig és határon túli továbbvezetésével kapcsolatos tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és lehetőségeihez mérten elő kívánja mozdítani a fejlesztés megvalósulását, felkéri a két megye elnökeit a projekttel kapcsolatos további folyamatos egyeztetések kezdeményezésére, lefolytatására.
3.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a határon átnyúló hatású vasúti fejlesztésekről
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság már több alkalommal foglalkozott a tárgyban jelzett témával, így az alakuló ülésen túlmenően a 2008. január 30-án Aradon tartott ülésen is. Konkrét projektként tárgyalta a Bizottság a Budapest-Lőkösháza nemzetközi fővonal Arad irányába való fejlesztésének lehetőségét, kapcsolódva a magyar oldalon tervezett projekthez, valamint a Battonya-Pécska vasútvonal ügyét. Domokos László elnök úr a Bizottság ezen szándékát jelezte a Magyar Kormány érintett minisztereinek már korábban is, a 2007. novemberében megtartott Román-Magyar Együttes Kormányülést megelőzően.
A Bizottság január 30-i ülését követően magyar oldalon információt kértünk a Magyar Államvasutak Zrt. Szegedi Területi Képviseletének igazgatójától, aki a következőkről adott tájékoztatást:
A IV. sz. páneurópai korridor részét képező Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-országhatár vasútvonal korszerűsítése EU-s források felhasználásával jelenleg folyamatban van. Ennek keretében a teljes, még hiányzó szakaszon kiépül a második vágány, és megteremtődnek a 160 km/h sebesség elérésének feltételei. A projekt országhatártól történő folytatásáról a román állam hozhat döntést.
A Battonya-országhatár-Pécska (Pecica) vasútvonal újraindításának lehetőségéről az elmúlt időszakban készült egy tanulmány, amelyet a MÁV Zrt. véleményezésre megkapott. A MÁV Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő csupán a hiányzó néhány kilométernyi vasutat helyreállítani, hanem a csatlakozó, alacsony teherbírású arad-békés-csanádi hálózatot is fel kell újítani úgy a magyar, mind a román oldalon, ellenkező esetben hatékony, gazdaságos vasúti forgalom nem képzelhető el.
A fenti tájékoztatás ismeretében célszerűnek tartjuk a Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal magyar oldali fejlesztéseihez kapcsolódóan megismerni a román illetékes állami szervek álláspontját, a vonatkozó romániai fejlesztési elképzeléseket.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a határon átnyúló vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság információt kér Románia illetékes állami szerveitől a IV. páneurópai korridorhoz kapcsolódó, román oldalon tervezett fejlesztésekről.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
4.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységét bemutató weboldalról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. január 30-i második ülésén felvetődött egy olyan web oldal létrehozásának gondolata, melyen információkat lehetne elhelyezni az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységéről képgalériával.
A Békés Megyei Önkormányzat létrehozott saját honlapján egy külön linket az Arad és Békés megyei közötti együttműködésről, ahol elolvasható az együttműködés kialakulásának története, és az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság eddigi tevékenysége magyar nyelven. Célszerűnek látjuk a közzétett információkat román nyelven is elhelyezni a honlapon, illetve az Arad Megyei Tanács honlapján szintén hasonló módon megjelentetni ezeket az információkat.
A jövőben célszerű lehet az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tevékenységét a későbbiekben külön erre a célra létrehozott honlapon is bemutatni, ami egyrészt a partnerkeresést is szolgálhatja és egyfajta interaktív projektfejlesztési felületként működhetne. Ezt célszerű külső források bevonásával, pályázati úton megtenni.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza
társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a Bizottság tevékenységét bemutató weboldalról szóló tájékoztatót.
2. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság felkéri munkaszervezeteit a Bizottsághoz kapcsolódó anyagok folyamatos, két nyelvű megjelentetésére a meglévő lehetőségeket, weboldalakat felhasználva.
3. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság kinyilvánítja szándékát arra, hogy a Bizottság tevékenysége a későbbiekben külön honlapon jelenjen meg, ennek előkészítésére, a lehetséges pályázati források bevonásának vizsgálatára felkéri munkaszervezeteit.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
5.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a március 18-án Temesváron tartott, a határmenti programmal kapcsolatos információs napról
Tisztelt Vegyes Bizottság!
2008. március 18-án került megrendezésre Temesváron a Magyarország-Románia Határon Átnyúló együttműködési Program nyitó konferenciája.
A konferenciát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a román Fejlesztési Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium, mint nemzeti fejlesztési hatóságok hívták össze. A résztvevők a két ország érintett minisztériumainak, megyéinek, a program célterületét képező négy-négy megyében működő önkormányzatok, dekoncentrált szervezetek, kamarák, civil szervezetek, valamint az Interreg Programban támogatást nyert szervezetek képviselőiből kerültek ki.
A megnyitó előadásokat követően Colin Wolfe úr, az EU Regionális Politikák Igazgatóságának igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a négy magyar és négy román megyét magába foglaló határrégió mindig is úttörő szerepet játszott, és ami itt történik, az Európának is fontos. Elmondta, hogy a 2007-2013-as időszakra összesen 275 millió Euró (70-72 milliárd Ft) áll a program rendelkezésére, amelyből 224 millió Eurót az EU Strukturális Alap Regionális Fejlesztési Alap részéből, a különbözetet viszont a két ország kormányzati hozzájárulásából finanszíroznak.
Bara Gyula, a román Fejlesztési Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója előadásában hangsúlyozta, hogy a program a fejlesztési pólusok mentén törekszik a fejlődés erősítésére. A végrehajtásban fontosnak ítélte a két minisztérium (magyar oldalról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szerepét. Elmondta, hogy a nemzeti tervezési folyamatokat harmonizálni kell a közös, határon átnyúló projektek beazonosítása érdekében, ugyanígy harmonizálni kell a két ország eltérő hatósági eljárásait, valamint beszerzési és finanszírozási körülményeit is.
Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Irányító Hatóság vezetője elmondta, hogy ebben a programban nem a régiókról, hanem a NUTS 3. szintet képviselő megyékről van szó, ezért a döntéshozatalban is övéké a vezető szerep. A program végrehajtása során széles körben szeretnék alkalmazni az ún. kétlépcsős eljárásrendet, elsősorban a nagyobb költségvetésű projekteknél, mivel így jelentős megtakarítás érhető el az előkészítés tekintetében. Ezen eljárásnál első lépcsőben még nem szükséges teljes körűen kidolgozni a projektet, hanem elégséges egy megadott adattartalommal rendelkező adatlap és esetleg előzetes megvalósíthatósági tanulmány benyújtása és ennek elfogadását követően kell csak részletesen kidolgozni a projektet, amelynek finanszírozására már külön szerződés keretében forrásokat is biztosítani fognak. A programnak közös menedzsment szervezete van, az Irányító Hatóság Budapesten működik az NFÜ keretein belül. A Közös Szakmai Titkárság szintúgy, ennek a szervezetnek úgynevezett info-pontjai működnek Nagyváradon (BRECO) és Békéscsabán (VÁTI). Elmondta, hogy a program végrehajtása során az ún. lead partner (vezető partner) elve érvényesül. A vezető partnerrel kötik meg a támogatási szerződést, aki az elnyert támogatás 85 %-át közvetlen EU-s forrásokból kapja, míg 15 %-át (a hazai finanszírozású részt) más csatornákon keresztül juttatják el hozzá. A programnak sajátossága továbbá, hogy a partnereknek a következő projektmenedzsment folyamatok közül legalább kettőben együtt kell működniük:
- közös projektfejlesztés,
- közös finanszírozás,
- közös alkalmazottak (közös projektcsapat)
- közös végrehajtás.
Szávics Petra, a Közös Szakmai Titkárság vezetője hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírások várhatóan 2008. év nyarának elején fognak megjelenni, de már most meg kell kezdeni a felkészülést, a partnerkeresést, az erőforrások felkutatását és a projektötletek egyeztetését. A programmal kapcsolatos minden információt elérhetővé teszik a www.nfu.hu honlapon.
Horváth Péter programirányító, az Irányító Hatóság képviseletében előadásában ismertette a program eljárásrendjét, a Közös Monitoring Bizottság, mint legfőbb döntéshozó, valamint a Közös Irányító Bizottság, mint a pályázatokról döntő, a támogatottakat kiválasztó szervezet szerepét. Ismertette, hogy a pályázatok bírálata során a pontozásnál (amelyet külső szakértők végeznek), fontos szerep jut az ún. horizontális elveknek (fenntarthatóság, esélyegyenlőség) való megfelelésnek.
A konferencia zárása keretében Szalóki Flórián hangsúlyozta, hogy ugyan nem túl nagy a program rendelkezésére álló forrás (a magyar GDP mindössze 0,2 %-a), de a multiplikatív hatások miatt mégis jelentős fejlesztéseket generálhat. A források mértéke behatárolja a sikerrel pályázható projektek körét, nagyságát. A pályázók tájékoztatására a később megjelenő pályázati kiírások mellett külön tájékoztató anyagot is ki fognak adni. Hangsúlyozta, hogy a program első éveiben túl közeli a kifizetésekre, rendelkezésekre álló határidő, ezért olyan pályázatokat szükséges előkészíteni, amelyek jól megfogható projekteket indukálnak (ilyen lehet pl. a infrastruktúrafejlesztés, mint célterület).
A román fél részéről Bara Gyula hangsúlyozta, hogy minden segítséget meg fognak adni a pályázóknak. Az indító konferencia célját a program sikerének informatív megalapozásában, a jó pályázati rendszer kialakításában és működtetésében jelölte meg. Kifejezte azt a reményét, hogy legyen ez a program modell a jó együttműködésre.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Melléklet:
- Tájékoztató kiadvány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Területi Együttműködési Programról
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság tudomásul veszi a Magyarország-Románia Határon Átnyúló együttműködési Program nyitó konferenciájáról készített tájékoztatót.
6.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Határmenti polgármesterek találkozójának előkészítése
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A határ két oldalán található települések polgármesterei már több mint tíz éve rendszeresen találkoznak évente kétszer, ekkor megtárgyalják a térségükben levő szomszédos ország településeit is érintő témaköröket. A korábbi rendezvényeken esetenként természetvédelmi tárgyú kérdéseket is megvitattak már a résztvevők.
A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal - aradi partnerével - a Maros Ártéri Tájvédelmi Parkkal „Békés-Csanádi Térség Természeti Értékei” címmel kiadványt CD-ROM-ot készít, valamint két konferenciát tervez megtartani. Ebből az első múlt év szeptemberében már lebonyolításra került Aradon, a kiadvány előreláthatólag a második konferencia időpontjáig elkészül. A rendezvény elsődleges célcsoportja a Békés – Csanádi térségben található polgármesterek, jegyzők, természetvédelmi szakemberek. A Körösök és a Maros folyó térségének élővilága a településeik közigazgatási területén találhatók, emiatt törvény szabta feladatuk a természet védelme.
A fenti rendezvény kapcsolható lenne a határmenti polgármesterek találkozójának programjához, mint aktuális határmenti együttműködési projekt.
A határmenti polgármesterek találkozójának és a fenti konferenciának a javasolt időpontja ez év május 22-e ( csütörtök), azonban a helyszín és az időpont is további egyeztetést igényel a véglegesítés előtt.
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság egyetért a határmenti polgármesterek találkozójának - „Békés-Csanádi Térség Természeti Értékei” – témakörével, a találkozó megtartását fontosnak ítéli meg, egyben felkéri az illetékeseket a program helyszínére és annak időpontjára vonatkozó további egyeztetésre.
Felelős: Dr. JESZENSZKY Géza társelnök, BUZA Gavril társelnök
Határidő: folyamatos
7.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: A területfejlesztés Magyarországi és Romániai intézményrendszere és forrásai
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A területfejlesztéssel összefüggő feladatok elvégzésének különböző szintű intézményrendszerét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza, mely szerint a területfejlesztés Magyarországi intézményrendszere a következő:
§ Országos Területfejlesztési Tanács; a területfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátására, A Tanács tagjai
o a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, Budapest főpolgármestere,
o a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter,
o az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője,
tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen
o az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,
o a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője.
§ Térségi Fejlesztési Tanács; a régió, illetve megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására. A térségi fejlesztési tanács tagjai:
o a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
o az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,
o az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő.
§ Regionális Fejlesztési Tanács; a 7 tervezési-statisztikai régió közös fejlesztési feladatainak ellátására. A regionális fejlesztési tanács tagjai:
o a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
o a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter,
o a kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője,
o a megyei jogú városok polgármesterei,
o a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
§ Megyei Területfejlesztési Tanács; a 19 megye területfejlesztési feladatainak összehangolására, megvalósítására. A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
o a megyei közgyűlés elnöke,
o a megyei jogú város polgármestere,
o a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
o a kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,
o a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képviselője,
o a Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.
§ Kistérségi Fejlesztési Tanács; (174 db) a települések összehangolt fejlesztése érdekében a közös területfejlesztési programok megvalósítására.
A kistérségi fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere.
Az üléseken tanácskozási joggal vesznek részt
o a gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
o a megyei területfejlesztési tanács képviselője,
o a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói szervezeteinek egy-egy képviselője,
o az iparosok és kiskereskedők szakmai érdekvédelmi szervezeteinek képviselője,
o a civil szervezetek képviselője,
o a közigazgatási hivatal képviselője,
o az államkincstár képviselője.
A területfejlesztés pénzügyi eszközei feletti rendelkezési jogot, a döntési szinteket a decentralizáció elveiről szóló Országgyűlési határozat a következők szerint határozza meg:
Központi szint
§ országos fejlesztési programok végrehajtása,
§ kiemelt beruházások támogatása.
Regionális szint
§ vállalkozások infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásainak támogatása,
§ területi fejlettségbeli különbségek mérséklését szolgáló önkormányzati beruházások támogatása.
Megyei szint
§ forráselosztást 2007. évtől nem végez, legfontosabb feladata a tervezés és a fejlesztési koordináció.
Kistérségi szint
§ forráselosztó szerepe nincs, feladata a kistérségi társulások közszolgáltatásainak szervezése és fejlesztési beruházásainak megvalósítása.
A területfejlesztést szolgáló Európai Uniós és hazai források
Az Európai Uniós támogatási források 2007-2013-as tervezési időszakban történő igénybevételét a második Nemzeti Fejlesztési Terv és annak ágazati és regionális operatív programjai biztosítják.
Az Európai Uniótól származó támogatási források legfőbb magyarországi irányító szervezetei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint az ágazati és regionális operatív programok irányító hatóságai.
Az ágazati operatív programok a következők:
§ Államreform Operatív Program (ÁROP)
§ Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)
§ Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)
§ Társadalmi Megújulás Operatív program (TÁMOP)
§ Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
§ Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)
Magyarország hét régiójában a régiók egyedi sajátosságait figyelembe vevő hét regionális operatív program (ROP) készült, ezeknek viszont egy központi irányító hatósága működik Budapesten, a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik a program végrehajtásában javaslattevő, illetve közreműködő szerepet töltenek be.
A Békés megyei pályázók a megvalósítandó fejlesztési céljaik jellege szerint részesülhetnek pályázati úton az egyes ágazati operatív programok forrásaiból, valamint a Bács-Kiskun és Csongrád megyei pályázókkal együtt a Dél-alföldi régióra vonatkozó Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAROP) forrásaiból.
A 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) EU-s támogatásának összege Magyarország számára 2007-2013 között 22,4 mrd euró.
Az agrár- és vidékfejlesztés támogatási rendszerét az un. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szabályozza, amelynek keretében közel 5 mrd euró támogatásban részesül Magyarország a 2007-2013-as időszakban.
A hazai támogatási források kettős feladatot töltenek be, egyrészt biztosítják az Európai Uniós források igénybevételéhez előírt hazai társfinanszírozást, másrészt – a regionális fejlesztési tanácsok forráselosztó közreműködésével – szolgálják az ország, a régiók, a megyék egyes térségei között meglévő fejlettségbeli különbségek mérséklését, elsősorban önkormányzati beruházások támogatása révén. A társfinanszírozás kötelezettsége miatt a kizárólag hazai forrásból történő felzárkóztatásra egyre kevesebb forrás jut.
Gazdaságfejlesztés
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szerint a gazdasági kamarák feladata, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
Magyarországon gazdasági kamaraként
§ kereskedelmi és iparkamarák, valamint
§ agrárkamarák
működnek minden megyében, valamint országos szinten.
A gazdasági kamara tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja.
A területi gazdasági kamarák feladata
§ a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban: a gazdasági tevékenység infrastruktúrája fejlődésének elősegítése, közreműködés a fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában, a szakképzésben, továbbá a külföldön végzett vagy külföldre irányuló gazdasági tájékoztató és propagandamunkában,
§ az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban: a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása,
§ A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése érdekében: a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok előzetes és működés közbeni véleményezése, a gazdasági folyamatok elemzése a nyilvánosság számára.
Az országos és a területi gazdasági kamarák kiemelt feladatuknak tekintik a részvételüket a kis- és középvállalkozások fennmaradását, megerősödését és sikeres európai integrációját szolgáló gazdaságfejlesztési programok kialakításában és megvalósításában.
A Vállalkozásfejlesztési Alapítványok országos hálózatot alkotnak, programjaik, – amelyek közül legismertebb a Mikrohitel Program – elérhetők Magyarország egész területén.
A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány 1994. óta tevékenykedik az alapítók által elhatározott cél, azaz Békés megye gazdasági társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében. Kiemelt feladata a vállalkozások támogatása tanácsadással, képzéssel és egyéb, a pénzügyi lehetőségeiket javító szolgáltatásokkal, melyek révén versenyképességük fokozódhat. Közhasznú közalapítvány, alapítója Békés Megye Önkormányzata.
A Közalapítvány a mikro, - kis- és középvállalkozói szektor mellett együttműködik a különböző terület- és vidékfejlesztési, az oktatási, képességfejlesztési, a különböző foglalkoztatást elősegítő programok kidolgozásában és megvalósításában megyei és regionális szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal és azok társulásaival, civil szervezetekkel.
A romániai területfejlesztési intézményrendszer
Az Országos Területfejlesztési Tanács az az országos, partnerségen alapuló, jogi személyiség nélküli szervezet, melynek döntési jogköre van a nemzeti területfejlesztési politika célkitűzéseinek kialakításában és megvalósításában.
Az OTT-nek 32 tagja van:
- elnök,
- a Kormány 15 képviselője, államtitkári szinten
- a területfejlesztési régiók 16 képviselője, a 8 területfejlesztési régió elnökei és elnökhelyettesei.
Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai a következők:
a) véleményezi a nemzeti területfejlesztési politikákat és stratégiákat, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely tartalmazza a gazdasági és szociális kohézió megvalósításához megfogalmazott nemzeti célkitűzések prioritásait és a több éves finanszírozás intézkedéseit;
b) jóváhagyja a Nemzeti Területfejlesztési Alap felhasználásának kritériumait és prioritásait;
c) a Kormány számára előterjeszti, jóváhagyás céljából, a prioritást élvező programokat, amelyeket a Nemzeti Területfejlesztési Alapból finanszíroznak;
d) a területfejlesztési tanácsok által elkészített monitoring jelentések alapján elemzi azoknak a pénzügyi erőforrásoknak a felhasználását, amelyeket a Nemzeti Területfejlesztési Alapból a regionális területfejlesztési ügynökségek kapnak;
e) az előcsatlakozási időszakban javaslatot tesz az EU által Romániának - előcsatlakozási alapként - területfejlesztési célokra nyújtott erőforrások felhasználására;
f) követi a területfejlesztési célkitűzések megvalósítását, beleértve a területfejlesztési régiók külső, határ menti, régióközi, eurorégiós együttműködési tevékenységét is;
g) véleményezi a regionális területfejlesztési ügynökségek által javasolt és a területfejlesztési tanács által – területfejlesztési programokból történő - finanszírozás céljából jóváhagyott projekteket a regionális szintű pályázat kiírási folyamatokban;
h) jóváhagyja a regionális területfejlesztési ügynökségek által javasolt és a területfejlesztési tanács által –területfejlesztési programokból történő- finanszírozás céljából jóváhagyott projekteket az országos szintű pályázat kiírási folyamatokban;
Regionális Területfejlesztési Tanács
A Regionális Területfejlesztési Tanács azon jogi személyiség nélküli regionális döntéshozó szervezet, amely partnerségi alapon működik minden egyes területfejlesztési régióban a regionális fejlesztési politikák megvalósításából fakadó kidolgozó és monitorizáló tevékenységek koordinálására.
A Regionális Területfejlesztési Tanács a következőkből áll:
ˇ a területfejlesztési régiókban lévő megyei önkormányzati elnökök;
ˇ A régiók megyéiben lévő városi, megyei jogú városi és községi polgármesterekből;
A Regionális Területfejlesztési Tanácsot különböző megyék képviseletében lévő egy elnök és egy alelnök vezeti, egy éves mandátummal.
Attól függően, hogy milyen kérdés kerül napirendre, a Regionális Területfejlesztési Tanács ülésein részt vehetnek, szavazati jog nélkül, a megye prefektusai, a helyi (városi, megyei jogú városi, községi képviselők, a területfejlesztési feladatokat ellátó intézmények és szervezetek, a civil társadalom és a szociális-gazdasági partnerek releváns képviselői. A Regionális Területfejlesztési Tanács minden egyes ülésén részt vesz a Területfejlesztési Ügynökség igazgatója.
A területfejlesztési politikák célkitűzéseivel összhangban, a Regionális Területfejlesztési Tanácsnak az alábbi főbb feladatai vannak:
ˇ Elemzi és jóváhagyja a területfejlesztési stratégiákat és programokat;
ˇ Partnerségi alapon támogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását;
ˇ Az országos területfejlesztési szervezet által kidolgozott kritériumok, prioritások és metodológiával összhangban, a szakosodott regionális szervekkel együtt jóváhagyja a regionális alapon kiválasztott területfejlesztési projekteket;
ˇ Továbbítja az Országos Területfejlesztési Tanács számára, finanszírozási jóváhagyás végett, azokat a projekteket, amelyeket regionális szinten kiválasztottak és az országos szelekcióra várnak;
ˇ Jóváhagyja a Regionális Területfejlesztési Alap forrásainak kritériumait, prioritásait, kiosztását és kedvezményezetteit, valamint követi a források felhasználási módját;
ˇ Jóváhagyja a területfejlesztési ügynökség SZMSZ - ét, organigramját, valamint féléves tevékenységi beszámolóit;
ˇ Koordinálja és támogatja a regionális partnerségek kialakítását;
ˇ Koordinálja a régiós szintű területfejlesztési politikák és célkitűzések, az EU által finanszírozott regionális programok, valamint a régiós szintű források felhasználásának médiában való megjelenítését, biztosítva az átláthatóságot és a korrekt, gyors és időben történő tájékoztatását az állampolgároknak, főleg a vállalkozóknak;
ˇ Pályázati úton kinevezi, illetve felmenti, jogszabálynak megfelelően a Területfejlesztési Ügynökség igazgatóját.
Az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara saját alapító okirata szerint működik a 2007/335 Gazdasági Kamarákról szóló törvénynek megfelelően.
A kamara egy autonóm, nem kormányzati, közhasznú, apolitikus, nemzeti vagyoni célok nélküli, non-profit, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melyet azért hoztak létre, hogy képviselje, védelmezze és támogassa tagjainak, valamint a vállalkozói közösség érdekeit a hatóságokkal, illetve az országos és külföldi szervezetekkel szemben.
A Kamarának a következő feladatai vannak:
1. Képviseli és védelmezi a vállalkozói közösség érdekeit a román hatóságokkal, illetve hasonló külföldi szervezetekkel szemben;
2. Támogatja a helyi és megyei közigazgatási hatóságokat, valamint a regionális struktúrákat a térség gazdasági-szociális fejlődésének elérése érdekében, beleértve a PPP-n alapuló partnerséget is;
3. Támogatja saját tagjait más országok hivatalos képviseleti szerveivel, konzulátusaival és hasonló szervezeteivel való gazdasági kapcsolataikban;
4. Részt vesz a bizottságok, tanácsok és a helyi, illetve megyei hatóságok/közszervek, valamint a regionális szerveződések szakmai és munkacsoportjainak értekezletein, és tájékoztatja tagságát;
5. Együttműködik az országos, illetve külföldi állami intézményekkel, a köz, illetve privát szférában lévő partnereivel feladatai megvalósítása céljából;
6. Tanulmányokat készít a megye/régió gazdasági fejlődéséről, saját erőforrások felhasználásával, szükség szerint együttműködve más partnerekkel a köz, illetve privát szférából.
A Kamara tagjai a következők lehetnek:
1. Egyéni tagok:
a) Gazdasági szereplők, fizikai vagy jogi személyiséggel bíró személyek akiket a tevékenységi területüktől függetlenül cégjegyzékben nyilvántartásba vettek;
b) Kereskedelmi társaságok vagy hasonlók jogi személyiség nélküli leányvállalatai, képviseletei, amelyeket törvényesen jegyeztek be a cégjegyzékbe és amelyek jogosultak gazdasági tevékenységet folytatni;
2. Kollektív tagok:
a) A kétoldalú kereskedelmi kamarák kihelyezett tagozatai;
b) Helyi szakmai társulások;
c) Területi patronáló szervezetek;
3. Tiszteletbeli tagok:
a) Tanárok
b) Tudósok, gazdasági és gazdasági jogi szakemberek;
c) Közéleti személyiségek.
A REGIONÁLIS OPERATIV PROGRAM
A 2007-2013-as Regionális Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Területfejlesztési Stratégiájának legfontosabb elemeit megvalósító program, mely, más ágazati programmal egyetemben, hozzájárul a Nemzeti Területfejlesztési Stratégia általános célkitűzésének a megvalósításához, azaz hozzájárul Románia különböző régiói közötti különbségek enyhítéséhez.
1. Prioritás: „A városok fenntartható fejlődésének támogatása- városi fejlesztési pólusok”
1.1 Intervenciós terület: integrált városfejlesztési tervek
2. Prioritás: „A regionális és helyi közlekedési infrastruktúra javítása”
2.1. Intervenciós terület: „A megyei és városi úthálózat rehabilitációja és korszerűsítése- beleértve az elkerülő utakat is”
3. Prioritás: „Társadalmi infrastruktúra javítása”
3.1. Intervenciós terület: „Az egészségügyi szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/felszereltségének javítása”
3.2. Intervenciós terület: „A szociális szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/fejlesztése/felszereltségének javítása”
3.3. Intervenciós terület: „A sürgősségi állapotokban intézkedő szervezetek felszereltségének javítása”
3.4. Intervenciós terület: „A közép- illetve felsőfokú oktatás, valamint a hosszú távú szakképzés infrastruktúrájának rehabilitációja/korszerűsítése/fejlesztése/felszereltségének javítása”
4. Prioritás: „A regionális és helyi vállalkozói közeg fejlesztésének támogatása”
4.1. Intervenciós terület: „A regionális és helyi fontosságú vállalkozások támogatását célzó struktúrák fenntartható fejlődése”
4.2. Intervenciós terület: „A szennyezett és nem használt ipari területek rehabilitációja és azok előkészítése más tevékenységekre”
4.3. Intervenciós terület: „A mikro vállalkozások fejlesztésének támogatása”
5. Prioritás: „Fenntartható fejlődés és a turizmus fejlesztésének támogatása”
5.1. Intervenciós terület: „A kulturális nemzeti vagyon restaurálása és fenntartható értékesítése, a kapcsolódó infrastruktúrák kialakítása és modernizálása”
5.2. Intervenciós terület: „A turizmus infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése, korszerűsítése a természeti erőforrások még jobb értékesítése, valamint a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása érdekében;
5.3. Intervenciós terület: „A turisztikai erőforrások támogatása és Románia turisztikai célú vonzerejének növelése érdekében a szükséges infrastruktúra kialakítása”
ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK
Közlekedési Operatív program
Gazdasági Versenyképesség Növelési Operatív Program
Környezetvédelmi Operatív Program
Humánerőforrás fejlesztési Operatív Program
Adminisztratív kapacitás növekedési Operatív Program
BUZA Gavril
társelnök
Dr. JESZENSZKY Géza társelnök
Határozati javaslatok:
Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja a területfejlesztés Magyarországi és Romániai intézményrendszeréről és forrásairól szóló tájékoztatót.
Felelős: Albizottságok
Határidő: folyamatos
8.
Előterjesztés az
Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Tárgy: Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC)
Tisztelt Vegyes Bizottság!
A 2008. március 18.-i temesvári találkozón, amely a Magyarország-Románia 2007-2013 Határmenti Együttműködési Programjának nyitó konferenciája is volt egyben, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium tájékoztatta a résztvevőket az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozásának szükségszerűségéről.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységét az 1082/2006 Európai Parlamenti és Tanács Szabályzata szabályozza. Eme szabályzat értelmében, 4 tagállam (közöttük Magyarország és Románia is) nemzeti jogszabály rendszert alkotott.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységét Romániában a 127/2007. november 12.-i Kormányrendelet, Magyarországon a 2007. XCIX. Számú törvény szabályozza.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) célkitűzései közé sorolható a tagállamok határ mentén megvalósuló területi együttműködés azáltal, hogy egy egyértelmű és koherens keretet biztosít a helyi, regionális és országos beavatkozások számára, valamint lehetőséget teremt az alkotmányos, jogi és pénzügyi akadályok elkerülésére.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) tevékenységének a célja olyan területi együttműködési programok vagy projektek megvalósításának a támogatása, amelyeket az EU finanszíroz, elsősorban a strukturális alapokból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a Kohéziós Alapból; ugyanakkor olyan regionális együttműködési tevékenységek megvalósítását is támogatja, amelyek nem EU finanszírozásúak.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) jogi személyiséggel bíró szervezet, amely tagjai nevében intézkedhet.
Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Románia területén történő létrehozása érdekében a következő dokumentumokra van szükség:
a) az EGTC minden tagja által aláírt alapító dokumentumok, az alapító okirat/SZMSZ és a megállapodás;
b) a megyei önkormányzat határozata;
c) az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásban (EGTC) való részvételt igazoló jóváhagyási határozat;
d) a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium jóváhagyása.
Ugyanakkor a külföldi tagoknak is kötelességük megszerezni a részvételi engedélyt biztosító szükséges dokumentumokat az adott országok területén az EGTC alapításával kapcsolatos illetékes szervektől.
Az EGTC feladatait Megállapodásban és Alapító okiratban, illetve SZMSZ-ben rögzítik a tagok, azonban mindezeknek meg kell felelniük a regionális együttműködés elősegítését prioritásként kezelő célkitűzéseknek.
Javasoljuk egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozását az Arad Megyei Tanács és a Békés Megyei Önkormányzat részvételével, figyelembe véve azt a tényt, hogy ennek a társulásnak lehetősége lenne közvetlenül gazdálkodni a Magyarország-Románia 2007-2013 Határmenti Együttműködési Program által nyújtott forrásokkal annak érdekében, hogy a már említett terület fejlesztését célzó projekteket meg lehessen valósítani.
Határozati javaslatok:
1. Az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság megtárgyalta és elfogadja az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (EGTC) szóló tájékoztatót.
2. A Vegyes Bizottság felkéri a munkaszervezeteit, hogy a létrehozáshoz kapcsolódó feltételrendszert és javaslatokat dolgozzák ki.
Felelős: Főkoordinátorok
Határidő: folyamatos
Forrás:Békés Megyei Önkormányzat
Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Előterjesztések az Arad-Békés Megyei Vegyes Bizottság 2008. április 9-i ülésére
Békés megye online: bekesmegye.com
Parlamenti hírek
Galériák
Képzés
Sport
Egészség
- Linkajánlók
- Fórum
- E-mail
- Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek:
Információ:
Képgaléria
Képgaléria:
Prisztavok Tibor alkotásaiból nyílt kiállítás december 16-án Békésc...
Bulvár hírek
Partnereink
Kapcsolatfelvétel | Adatvédelemi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
