Békés megye oktatás

Középiskolák rangsora 2004-ben

Rangsorolta a középiskolákat az Országos Közoktatási Inézet. A még nem publikált összesítésről a HVG csütörtöki számában lehet olvasni.
A középiskolák idei felvételi eredményességi rangsorát a fővárosi Fazekas, a zalaegerszegi Zrínyi, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth gyakorló és a nyíregyházi Krúdy gimnázium vezeti - derül ki az Országos Közoktatási Intézet friss összesítéséből. A hozott hátrányok ledolgozásában a budapesti Patrona Hungariae, a törökszentmiklósi Bercsényi, a debreceni Svetits, a mohácsi Kisfaludy és a tamási Béri-Balogh jeleskedett leginkább - írja a hvg.hu.
A HVG csütörtökön utcára kerülő lapszámából kiderül, hogy sokkal könnyebb sikereket felmutatni egy olyan középiskolában, ahová a felvett diákok többsége kitűnő eredménnyel érkezik az általános iskolából, s ahol a tanulók viszonylag kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkeznek, mint azokban a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, amelyek csak a "másodvonalból" meríthetik tanulóikat.
Erről a "törvényszerűségről" tanúskodnak az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által évről évre közzétett középiskolai rangsorok, s ezt látszik alátámasztani a tavalyi eredmények feldolgozása alapján készült legújabb - még nem publikált - összesítés is.
"A toplisták élén álló iskolák időnként egy-két hellyel feljebb lépnek vagy lejjebb csúsznak, de az élbolyban összességében alig változik valami, így szinte predesztinálják, hogy a nagyon jól tanuló gyerekek ezekbe jelentkezzenek" - mondta a HVG-nek Neuwirth Gábor, aki 15 éve dolgozik a különféle szempontok alapján készített középiskolai eredményességi mutatók összeállításán.
Abszolút sorrend természetesen nem létezik. Az eredményeket ugyanis jelentősen befolyásolja, mi a sorba rendezés alapja. Ha például az egyetemekre, főiskolákra felvettek arányát viszonyítják a jelentkezőkéhez, első lehet egy olyan iskola is, ahonnan csupán egyetlen diák felvételizett, de sikerrel vette az akadályt.
Tavaly a gimnáziumok mellé csupán egyetlen szakközépiskola tudott bekerülni abba a top 20-ba, amely aszerint rangsorolta az intézményeket, hogy a végzősök közül hányan nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe (tavaly a győri Jedlik Ányos Szakközépiskola diákjainak 92 százaléka tanult tovább). Ám a vizsgálódást az elmúlt öt évre kiterjesztve már azt lehet tapasztalni, hogy az 1999 és 2004 közötti összesített tabella első 20 helyén kizárólag a gimnáziumok állnak.
Nem feltétlenül az a legeredményesebb iskola, amelyik a legtöbb tanulmányi versenyt nyert diákot vagy a legtöbb továbbtanulót tudja felmutatni, hanem az, amelyik a legtöbbet tudja tenni a "hozott hátrányok" ledolgozása, kiegyenlítése, illetve a képességek kibontakoztatása terén. Ez utóbbiak - ahogy Neuwirth fogalmazott: az iskola által "hozzáadott érték" - mérésére az OKI kutatója a közelmúltban új módszert dolgozott ki.
Egy-egy középiskola "bemeneti oldalának" több összetevője - a szülők iskolai végzettsége, munkahelye-munkanélkülisége, illetve a diákok általános iskolában elért tanulmányi eredménye - alapján kialakult sorrendet vetette össze a "kimeneti oldal" eredményességi mutatóival. Azzal, hogy milyen átlagot értek el a központi felvételi írásbeli vizsgákon, hány százalékukat vették fel egyetemre-főiskolára, illetve milyen arányban és hány nyelvből szereztek államilag elismert nyelvvizsgát.
Az iskolák e szempontok szerint sorrendje arról tanúskodik, hogy az élgimnáziumok közül itt csak a budapesti piaristák értek el jegyzett eredményt. Ugyanakkor az egyházi fenntartású iskolákra igaznak látszik, hogy az átlagosnál eredményesebbek az esélyegyenlőség-teremtésben: a "hozzáadott érték"-lista húszas élbolyában szereplő gimnáziumok negyede (Patrona Hungariae, Svetits, Piarista, Sancta Maria, Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma) e fenntartói körből kerül ki, miközben a gimnáziumok közötti részesedésük országosan 15 százalék.
A hozzáadott érték alapján készült szakközépiskolai top 20-ba ugyanakkor kizárólag vidéki iskolák kerültek.


(forrás:www.edupress.hu)