Zsákutcát jelent a kormány adótörvény javaslata

Alkalmas-e ez a javaslat arra, hogy az ország gazdasági-pénzügyi problémáin enyhítsen? Mi a véleménye erről az adócsomagról?

Gazdaságpolitikusként azt mondhatom, hogy ez az adócsomag alkalmatlan arra, hogy kilábaljon Magyarország a gazdasági és pénzügyi válságból. A túladóztatott vállalkozások és munkavállalók terhei továbbra sem csökkennek, a legnagyobb munkaterheket cipelik az uniós tagországok közül. A jelenlegi magas elvonási szint mellett a kis- és közepes vállalkozások túlnyomó többsége nem tudja kitermelni a legális működéséhez szükséges jövedelmet. A gazdaság nem fog kifehéredni, továbbra is a társadalom egy része fog sok adót és járulékot fizetni. Álláspontom szerint célzott adó- és járulékcsökkentés nélkül a gazdaság dinamizálása nem következik be, Magyarország lemaradása tovább növekszik a térség többi tagállamaihoz képest. A beterjesztett javaslat garantálja a magas szinten beragadt munkanélküliséget, a foglalkoztatás csökkenését. Az egyre nehezebb körülmények közé kerülő munkavállalói szféra megélhetését az alapvető élelmiszerek és a távhő általános forgalmi adójának maximális kulcsú, 20%-on hagyása egyre kilátástalanabbá teszi. Korábban mi 5%-os kulcsot javasoltunk ezekre a termékekre.

Milyen lényeges eltérések vannak ebben a csomagban a kormány előző adótörvény javaslatához képest?

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest több változás történt: nem szűnik meg a társaságok 4%-os különadója, nem csökken a munkavállalók személyi jövedelem adó terhe, nem tolódik ki a személyi jövedelem adó 18%-os sávhatára 1,7-ről 2 millió forintra. Nem lesz kevesebb a TB járulék a minimálbér kétszereséig, pedig eredetileg 2009 januárjától a TB felé fizetendő 29%-os munkaadói járulék 26,5%-ra csökkent volna. A helyi iparűzési adót nem csökkenti a kutatási és fejlesztési költségekkel kapcsolatos tétel.

Melyek a javaslat legfontosabb elemei?

Azzal kell kezdenem, hogy az új tervezet a büntetésre helyezi a hangsúlyt, és továbbra is magasan tartja az elvonás szintjét.

Az illetéktörvényben például változnak a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályok. További jelentős változás, hogy követelések elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás illetve más hasonló vagyonszerzés esetén már abban az esetben is keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet vagyonszerző külföldön tesz szert a vagyonra.

Az új adócsomag az adóeljárás területén is nagyobb változások hoz, jellemzően a szankciók terén. Az adóbírság összege – a korábbi 50%-ról - az adóhiány 75%-a lesz, ha az a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Bővül a számlaadásért felelősek köre is. A számlaadás elmulasztásáért immár nem csupán az adózó,

hanem alkalmazottja, képviselője vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély is 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő, ezek közvetlen vezetője pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén pedig az adózó terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forintnyi mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben az adózó bankszámlanyitásra kötelezett, é valamely ügylet során az ellenértéket 250 ezer forintot meghaladóan készpénzzel egyenlíti ki, mulasztási bírságot szabhat ki rá az adóhatóság. A bírság mértéke az összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-a ügyletenként.

A házipénztárról szóló javaslat tartalmában visszahozza a házipénztáradót, amelyet az Alkotmánybíróság 2007-ben az alaptörvénybe ütközőnek ítélt. Eszerint a készpénz napi záró állománya nem haladhatja meg az előző év összes bevételének 1,2 százalékát, illetve 500 ezer forintot. A többletet 20 százalékos adó terheli.

 

Nem csökken a munkavállalók személyi jövedelem adó terhe, nem tolódik ki a személyi jövedelem adó 18%-os sávhatára és nem lesz kevesebb a TB járulék sem.

 

Az adókedvezményekkel kapcsolatban egyes jogcímekre vonatkozó egyedi korlátozások megszűnnek. Évi 3,4 millió Ft. jövedelemhatárig egységesen 30%-os kedvezménykulccsal, évente legfeljebb 100 ezer Ft. kedvezmény érvényesíthető.

Az új adócsomag egy új lehetőséget tartalmaz az összevont adókedvezmények között annak érdekében, hogy a magánszemélyeket arra ösztönözzék, hogy a háztartással kapcsolatos szolgáltatások (lakásfelújítás, gyermekgondozás, gyermekfelügyelet, háztartásvezetés, házi ápolás, háztartási nagygépek javítása, fűtésrendszer, hideg- és melegvízrendszer javítása) igénybevétele után számlát kérjenek. A kedvezmény mértéke a számlák ellenértéke, de legfeljebb az összevont kedvezményalap 30%-a.

Ön szerint milyen megoldási javaslatokra lenne szüksége az országnak a jelenlegi helyzetben?

Felmérések szerint már idén a vállalatok 1/3-a veszteséges lehet a válság miatt. Ennek ellenére a törvény továbbra is tartalmaz elvárt adót, melynek be nem fizetése APEH vizsgálatot vonz maga után. Azt gondolom, ez semmiképpen nem lehet jó válasz a válságra. A vállalkozókat segíteni kell abban, hogy meg tudják tartani a munkahelyeket. Nap, mint nap azt halljuk, hogy hány embert bocsátottak el a munkahelyükről. A kormány adótörvény javaslata nem képes ennek megállítására. Gazdasági szakemberként azt mondhatom, hogy, ha jó gazdaságpolitikát folytatunk, akkor fenntartható a pénzügyi és a szociális egyensúly is és meg lehet hirdetni az adócsökkentési programot. Ezzel egyszerre hajtanánk végre az adó-és járulékreformot, a foglalkoztatási-, a fejlesztéspolitikai- és kormányzati-politikai reformot. A gazdasági válságban a kormányzati törekvések kiindulópontja a szociális biztonság, a pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés kell, hogy legyen, ellentétben a mai helyzettel.

 

 

Forrás: Kocsis Gabriella - Békés Megyei Önkormányzat

 

Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Zsákutcát jelent a kormány adótörvény javaslata