Tájak és emberek - kiállítás a Megyeházán - Békés megye, kiállítás
Az ebben az évben nyolcvan esztendős, szeghalmi születésű Boromisza Zsolt a Békés megyéből indultak című kiállítássorozat legújabb egységének főszereplője. A kiállítás február 1-ig tekinthető meg a megyeháza aulájában
Festő- és grafikusművész, aki - talán meglepő, - gyermekkorától az orvosi egyetemre készült. Szerencsére a sors megismertette a többek között a szintén Békés megyei Tevan Margittal is sokat foglalkozó Koczogh Ákos művészet- és irodalomtörténésszel. Ennek a találkozásnak köszönhetően kapott Boromisza Zsolt új terveket, új vágyakat, más hivatást. Újat, de életre szólót. Ezzel a tárlattal festészeti életművébe enged betekintést.
Az ebben a kiállításban szereplő művek javarésze tájábrázolás. Találgathatjuk, vajon miért vonzódik Boromisza Zsolt ennyire a természeti széphez, hogy annak megragadását kedvvel, sok évtized alatt sem lankadó kitartással végzi. A választ ars poeticájában találjuk: „a képzőművész [...] a természetet magán áteresztve, önmagáévá téve nyújtja át a nézőknek, akik aztán szintén egyfajta közreműködő alkotómunkában »élvezik«, teszik magukévá a művet és »egyesülnek« a művészettel, az alkotással, a világgal."
Az éteri kékekkel alapozott, lendületesen festett táj fölé az 1990-es évek második felében született Templom vihar előtt című képen, Tornyai Jánosnál látott, tömörszürke felhőtakaró borul. A kép középpontjába helyezett templomnak azonban nem árthat evilági támadás, ahogyan a hitnek sem, amelyet szimbolizál.
A 2007-es, viszonylag kevés színre redukáltan fogalmazott Tavaszon a horizontot egy kékbe vesző hegyvonulat elé feszített híd jelöli, és ez választja el az ég és a föld világát is. Tekintetünket az előtérből futó út vezeti a kép terében.
Pad a diófa alatt
A Pad a diófa alatt című táblán érdemes megfigyelni, a zöld színnek miféle gazdag tárháza kerül ki Boromisza Zsolt palettájáról: napfényes és borús zöldek tucatszám. A kicsiny ház mintha csak a béke szigetén állna (bizonyára vannak önök között is, akik szívesen időznének ott). A fehér pad pedig, ahogyan Bér Rudolf egy, a Munkácsy Múzeumban őrzött, hasonló hangvételű képén, a nézőt várja, hogy foglalja el helyét, ha más nem képzeletben, néhány percre, legalább amíg a képet nézi.
Greco szülőfalujában
Valószínűsíthetően egy utazás ihlethette a Görög tájat, amelyről nyilvánvalónak tetszik, hogy a görög építészet egyöntetű fehér felületei csak a festőművészek vásznán tudnak ennyire színessé válni, sárgával és kékekkel, napsütéssel vagy kegyes árnyékkal árasztva el a falakat és a lépcsőt. Greco szülőfalujában Greco nyúlánk alakjainak XX. századi hasonmása suhan az ecsetkezeléssel mozgalmassá tett, egyébként harmonikus utcán, melynek vizuális nyugalmát a beékelt világos cinóber sávok zavarják meg. Az épületek merevségét sietve odavetett lombfoszlányok oldják.
Az előbbinél is erőteljesebb nagyvonalúsággal festett a Tél a Tiszánál, valamint a Duna a Hármashatár-hegynél, míg a Dagály fürdő mintha csak a szín kedvéért, a szín használata, a festés kedvéért született volna. Hasonló gondolatot és vehemenciát tükröz a Ligeti fa tavasszal, a néhány ág rajzának szerepeltetése útján viszont a nézőnek konkrét fogódzót adó ábrázolás.
Frida néni
A kiállítás legkorábban készült képe az 1954-es Frida néni. A táblát Boromisza Zsolt a főiskola elvégzése utáni évben festette, az akkor preferált realista stílusban, de ezen évek szocialista realizmusával köszönő viszonyban sem lévő beszédmódot alkalmazva. A modell által viselt öltözék klasszikus elődök műveinek hangulatát idézi. A táblán alkalmazott színhasználat és festésmód visszafogott, egységes, és ami nagyon fontos, rendkívül érzékletes. Kitűnő és biztos alap egy, a látható valósághoz kapcsolódó festészeti életmű felépítéséhez.
Az a lendületes festői stílus, amely a tájképeken oly erőteljesen érvényesül, az Áldott állapotban című képen látjuk, hogy már az 1970-es évek közepén is megvolt. Az e művét jellemző színhasználat - bár Boromisza Zsolt művészete igen sokrétű - rokonságot mutat az 1990-es években és a közelmúltban készült festményeivel is, ezért kerültek egymás mellé a kiállításban.
Epilógus gyanánt mindannyiuk figyelmébe ajánlom Boromisza Zsolt honlapját, amely tulajdonképpen egy œuvre-katalógus, amely az eddigi teljes életutat igyekszik felölelni és dokumentálni. Az ilyen típusú összefoglaló munka az, amely gyakran hitelesít egy életművet, segíti az informálódásban és az értékítélet megfogalmazásában a gyűjtőket, valamint megkönnyíti az érdeklődő múzeumok tájékozódását. Azzal, hogy nem nyomtatott formában adják közre, megkönnyítik e műegyüttes elérhetőségét, valamint a folyamatosan alakuló és gyarapodó életmű azonnali dokumentálását.
A honlapon a dátum szerinti keresés utolsó linksora 2010-ig szól. Kívánom Boromisza Zsoltnak, hogy még meg tudjon festeni egy, 2011-gyel kezdődő évtizedet felölelő link feltöltéséhez szükséges képanyagot!
Forrás: Gyarmati Gabriella, művészettörténész
Feltöltő: Sz. Kovács Viktória
Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Tájak és emberek - kiállítás a Megyeházán
Küldjön egy képeslapot ismerősének!: kepeslap.mconet.biz
Békés megye online: bekesmegye.mconet.biz
Békés megye linkajánló: bekesmegyelink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu