Békés megye hírek

Sólyom Bill Bandája

Sólyom Bill Bandája

Az 1956 utáni megtorlás gyulai történetének egyik utolsó momentuma volt 1960-ban Kőrösi János és társai ellen indított per.

Kőrösi 1960 júniusában alakította meg Sólyom Bill bandáját Gyulaváriban. Az öttagú csoport vezetője Kőrösi János lett, mint Sólyom Bill, helyettese Felföldi Pál, a kémkedők Jenei Mihály és Sinkó László, a postás Kőrösi Gábor volt. Kőrösi János ekkor, két másik bandataggal együtt a gyulai 613. sz. Iparitanuló Intézetben tanult.

A megalakulás a következőre vezethető vissza. Kőrösi János édesanyja a gyulavári iskolában dolgozott, az iskola igazgatója azonban alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezte, miután ezt az édesanya elpanaszolta otthon, Kőrösi elhatározta, hogy egy bandát szervez a kommunisták ellen, mivel az iskola igazgatója is kommunista volt.

A banda megalakulása után Kőrösi egy füzetbe jegyezte be Sólyom Bill és a bandatagok esküjét, a tagok tisztségeit, valamint az ellenség tagjait. Az ellenség a tanácselnök, a tsz-elnök, az iskolaigazgató, a párttitkár, egy munkásőr, tanácsdolgozók és tsz-tagok voltak. A banda megalakulása után néhány nappal Kőrösi és Sinkó röplapokat készítettek, a bírósági ítélet szerint ezek „a KISZ, a kormány s annak egyes tagjai ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas jelmondatokat” tartalmaztak. A röpcédulákat pár napig Sinkó rejtegette, majd visszakerültek Kőrösihez, aki lakásukban az egyik szentkép mögé rejtette őket, s később, miután Kőrösi megbetegedett, a párnája szolgált rejtekhelyül. A röpcédulákat végül nem szórták ki, mert féltek a leleplezéstől.

A Békés Megyei Levéltár tulajdonából

 Sólyom Bill esküje

A fegyverszerzés lehetősége is felmerült, ennek érdekében leveleket írtak Gyöngyösi Károly volt gyulavári forradalmi bizottsági tagnak, azonban a leveleket nem küldték el. Más esetben a csoport tagjai elhatározták, hogy megtanulnak parittyázni, s ennek segítségével veszik el egy rendőr vagy egy munkásőr fegyverét. Végül erre sem került sor.

Annak ellenére, hogy a cselekmény elkövetését nagyban gyermeki kalandvágy motiválta, a Békés Megyei Bíróság 1960. november 17-én Kőrösit, Sinkót és Jeneit bűnösnek találta népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében. Kőrösi Jánost nyolc hónapra ítélték, három évi próbaidőre felfüggesztve, Sinkó Lászlót és Jenei Mihályt pedig egy-egy évi próbára bocsátották.

Bővebben:

http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&item=&akadaly=&nyelv=hu&menuparam_8=5038&menuparam_24=6

 

Forrás: Békés Megyei Levéltár