Békésen ünnepelte a forradalmat a megyei önkormányzat
A szakadó hóesés ellenére sem maradt el az 1848-49-es Forradalom és szabadságharc 165. évfordulójára rendezett közös megyei, városi ünnepség Békésen. A Forradalmi Emlékmű előtt a cudar időjárási körülmények ellenére több százan látogattak ki a koszorúzásra, majd a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ is megtelt az ünnepi Megyegyűlésre.
Jelentősen felforgatta téltábornok az idei Békés megyei 1848-49-es forradalmi megemlékezéseket, így Békésen a város és a Békés Megyei Önkormányzat közös ünnepsége is módosult.
Az ünnepi események a hagyományok szerint a Forradalmi Emlékműnél kezdődtek, ahol több százan hallgatták meg a hóesésben az esemény szónoknak, dr. Latorcai Jánosnak, az országgyűlés alelnökének ünnepi gondolatait.
A politikus kiemelte, kevés olyan felemelő pillanat van, amilyen 1848. március 15-e volt.
- Ma hiányzik valami, ami több másfél évszázada még megvolt. Nincs meg a közösségért való felelősség és tenni akarás, valamint a nemzetért való összefogás - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 1848-ban a haza és az egyén szabadsága együtt, s nem egymás ellen valósult meg.
Az ünnepi beszéd, majd az azt követő koszorúzás után a program többi része a Kecskeméti Gábor Kulturális Központban folytatódott, ahol Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének megnyitó szavait követően, a Szép hazám, Magyarország irodalmi műsor után Izsó Gábor, Békés város polgármestere köszöntötte a Megyegyűlést és a szokásoknak megfelelően a város jelenéről is rövid összefoglalót tartott.
Beszéde után a békési kistérségi iskola mintegy hetven kisdiákja és a Belencéres Néptáncegyüttes táncosai tartottak felemelő, ünnepi műsort.
A programsorozat a kulturális központ előterében a megye és a város közös eseményének emlékére felállított emléktábla leleplezésével zárult, ahol Kónya István, a megyei közgyűlés alelnöke méltatta a település és a megye közös múltját és jelenét.
Az ünnep végén Mucsi András, a megyei közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke mondott pohárköszöntőt, egyben rövid történeti áttekintést a vármegye rendszer és Békés város történelmi kapcsolatáról. Mire a délutánba nyúló események véget értek, téltábornok is megenyhült Békés megyében.
Az ünnepi események a hagyományok szerint a Forradalmi Emlékműnél kezdődtek, ahol több százan hallgatták meg a hóesésben az esemény szónoknak, dr. Latorcai Jánosnak, az országgyűlés alelnökének ünnepi gondolatait.
A politikus kiemelte, kevés olyan felemelő pillanat van, amilyen 1848. március 15-e volt.
- Ma hiányzik valami, ami több másfél évszázada még megvolt. Nincs meg a közösségért való felelősség és tenni akarás, valamint a nemzetért való összefogás - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 1848-ban a haza és az egyén szabadsága együtt, s nem egymás ellen valósult meg.
Az ünnepi beszéd, majd az azt követő koszorúzás után a program többi része a Kecskeméti Gábor Kulturális Központban folytatódott, ahol Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének megnyitó szavait követően, a Szép hazám, Magyarország irodalmi műsor után Izsó Gábor, Békés város polgármestere köszöntötte a Megyegyűlést és a szokásoknak megfelelően a város jelenéről is rövid összefoglalót tartott.
Beszéde után a békési kistérségi iskola mintegy hetven kisdiákja és a Belencéres Néptáncegyüttes táncosai tartottak felemelő, ünnepi műsort.
A programsorozat a kulturális központ előterében a megye és a város közös eseményének emlékére felállított emléktábla leleplezésével zárult, ahol Kónya István, a megyei közgyűlés alelnöke méltatta a település és a megye közös múltját és jelenét.
Az ünnep végén Mucsi András, a megyei közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke mondott pohárköszöntőt, egyben rövid történeti áttekintést a vármegye rendszer és Békés város történelmi kapcsolatáról. Mire a délutánba nyúló események véget értek, téltábornok is megenyhült Békés megyében.
