Az athéni demokrácia kora Corvus-Kora Róbert legújabb panorámaképén
Immár ötödik monumentális festményét fejezte be ezekben a napokban Corvus-Kora Róbert lökösházi festőművész. A 9 x 4,5 méteres panorámaképen ezúttal az ókori görög kultúra és Periklész kora elevenedik meg. A kép megvalósítását, az előző négy műhöz hasonlóan támogatta a Békés Megyei Önkormányzat, melynek elnöke Farkas Zoltán látogatást tett a művésznél.
A grandiózus mű első vázlatait 2012. január elején készítette el a művész, ám az első szénrajzok minden vonása magán viseli már azt a tudást és információt, melyet az athéni Akropolisz, az agóra, a görög Nemzeti Régészeti illetve az Akropolisz Múzeum tanulmányozása során gyűjtött Corvus-Kora Róbert. Ennek köszönhetően a szemlélődő látogató pontosan maga előtt látja a közel 2500 évvel ezelőtti periklészi korszak pontos stíluselemeit.
Az ecsetvonások megelevenítette eseményen az agórán vagyunk i.e. 437-ben, amikor Pheidias-t megvádolják, hogy eltulajdonította a 12 méter magas Athéné Partenosz szobor aranyborításának és elefántcsont burkolatának egy részét. Az emelvényen őt látjuk és Periklészt, ahogy tiltakoznak a hamis vád ellen, körülöttük az athéni népet, a vádlókat és a demokratákat látjuk körítve a kompozíció középterében. Az előtérben bal oldalt a női Isteneket, jobb oldalt a férfi Isteneket látjuk. Építészetileg bal oldalt a Poikile sztoa zárja le a kompozíciót, jobb oldalt a Royal sztoa, a Zeusz sztoa, a Bouletérion, a Tholosz és a déli sztoa röpíti a tekintetünket a háttérbe, ahol az ég felé magasodik az épülő Akropolisz.
A festmény nem csak történelmi megjelenítésében törekszik az „élethűségre", hanem technikai kivitelezése is klasszikus, követi Corvus-Kora Róbert talán egyik legkedvesebb festője Rubens és a barokk kor technikáját. A festmény alapozása, előkezelése mind hagyományos anyagokkal történt, ami csak magában több mint 10 kiló anyagot jelentet.
A Békés Megyei Önkormányzat, mint eddig minden panorámaképnél, az Ókori Görög kultúra, demokrácia Periklész idején, közel 2500 éve című kép esetében is támogatta a mű elkészítését, melyet ugyan most még csak szűkebb kör ismer, de a május 11-én, 14.00 órára tervezett ünnepélyes festményavatót már mindenki megtekinthet. Addig talán az is körvonalazódik, mi az a helyszín, mely méltó környezetet jelent a hatalmas történelmi tablónak.
Az ecsetvonások megelevenítette eseményen az agórán vagyunk i.e. 437-ben, amikor Pheidias-t megvádolják, hogy eltulajdonította a 12 méter magas Athéné Partenosz szobor aranyborításának és elefántcsont burkolatának egy részét. Az emelvényen őt látjuk és Periklészt, ahogy tiltakoznak a hamis vád ellen, körülöttük az athéni népet, a vádlókat és a demokratákat látjuk körítve a kompozíció középterében. Az előtérben bal oldalt a női Isteneket, jobb oldalt a férfi Isteneket látjuk. Építészetileg bal oldalt a Poikile sztoa zárja le a kompozíciót, jobb oldalt a Royal sztoa, a Zeusz sztoa, a Bouletérion, a Tholosz és a déli sztoa röpíti a tekintetünket a háttérbe, ahol az ég felé magasodik az épülő Akropolisz.
A festmény nem csak történelmi megjelenítésében törekszik az „élethűségre", hanem technikai kivitelezése is klasszikus, követi Corvus-Kora Róbert talán egyik legkedvesebb festője Rubens és a barokk kor technikáját. A festmény alapozása, előkezelése mind hagyományos anyagokkal történt, ami csak magában több mint 10 kiló anyagot jelentet.
A Békés Megyei Önkormányzat, mint eddig minden panorámaképnél, az Ókori Görög kultúra, demokrácia Periklész idején, közel 2500 éve című kép esetében is támogatta a mű elkészítését, melyet ugyan most még csak szűkebb kör ismer, de a május 11-én, 14.00 órára tervezett ünnepélyes festményavatót már mindenki megtekinthet. Addig talán az is körvonalazódik, mi az a helyszín, mely méltó környezetet jelent a hatalmas történelmi tablónak.
